Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Szórványsziget

Nagyenyed

A Fehér megyei szórvány magyarság újjászerveződése előtt már egy olyan intézménnyel rendelkezett, amelynek múltjára, hagyományaira méltán büszke volt.

A Bethlen-kollégium vonzásköre messze meghaladta a város határait. A szülő amellett, hogy gyermekeit anyanyelven tanulni vihette az iskolába, néha ő maga is részvevője lehetett egy-egy előadásnak. Ritkán voltak nagy napok is, mint 1972 októbere, amikor a 350. évforduló alkalmával felemelkedhettek a lehajtott fejek. Több százan hallgatták Sütő András korszakos beszédét az alapító fejedelem megelevenítésével, de Nemes János aligazgató ugyancsak magyarul elmondott beszédére is odafigyeltek. Ahányszor a kollégiumba jöttek, egy kicsit közösségi otthonra leltek, ugyanúgy, mint a vallásos emberek a Vártemplomban.

Az 1990-es évek idején annyiban változott a helyzet, hogy márciusban hosszas szervezési vajúdás után megalakult a kollégiumban az RMDSZ Fehér megyei szervezete. Nemsokára a Malom utca 24. szám alatt egy kis bérházban székhely is lett. Az utolsó nagy kollégiumi rektorprofesszor Elekes Viktor háza, ha tereiben szűkösen is, de lassan egy újabb magyar szervező-irányító központtá alakult, kezdetben főleg politikai jelleggel, választási kampányokkal, később kulturális és más jellegű rendezvényeivel is. Az induláskor néhány tanár, mérnök, orvos csatlakozott az új szervezethez. A többség óvatos volt, aztán egyre többen eljöttek a börtön melletti házba. A Vártemplomba is szívesebben és számosabban látogattak nemcsak az istentiszteletekre, hanem alkalmanként közösségi, kulturális tevékenységekre is.

Lassan az enyedi, tágabb értelemben a megyei magyar közösség kétlakivá vált. A kollégiumban, ahol azelőtt a megfélemlítés változatos formáit alkalmazták, főleg a tanárokkal szemben, lassan oldódott a hangulat. Az volt az érzésünk, hogy az ún. szolgálatos fülek is mintha tovább működtek volna, és néha burkolt szavakkal óvatosságra intettek. Sokáig uralkodott még a félelem, talán evvel magyarázhatók a gyakori igazgatóváltások, a közösség súrlódásoktól sem mentes élete. Aztán megjelent egy újabb jelszó: politikát nem viszünk az iskolába, ami a városi közösség szinte teljes kiszorítását eredményezte a kollégiumból, hiszen bált sem lehetett tartani az étteremben. A valóságban csak termekre lett volna szükség, mert politizálás a gyermekek között amúgy sem folyt. Aztán ez is elmúlt, és különösen az új nemzedéket képviselő igazgató, Szőcs Ildikó 2004. december 23-i színrelépésével változott a helyzet. Ezt megelőzően kiemelkedő megmozdulás volt 1997-ben a kollégium fennállásának 375. évfordulóján tartott ünnepség. Új kezdeményezések jelentek meg, például a szórványszínjátszás, vagy az Irodalmi Kávéház (2002), amelyek sok érdeklődőt vonzottak. Mindezek Demény Piroska magyar szakos tanár megvalósításai voltak.

A Malom utcai ingatlanban a helyszűke végül az új ház hozzáillesztésével oldódott meg. Így jött létre a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház, amelynek 2002. évi avatója azt is jelentette, hogy az enyedi és a Fehér megyei magyar közösség újabb közösségteremtő hajlékkal gazdagodott. Idő kellett ahhoz, hogy a két központ, a Bethlen-kollégium és a Magyar Közösségi Ház között kialakuljon a józan programmegosztás. Ehhez partneri kapcsolat kellett, ami mára nagyjából kiépült, így a tanárok és a diákok nélkülözhetetlen és gyakori szereplői a különböző rendezvényeknek.

Már a házavatás évében felmerült egy megbeszélésen az Áprily-estek ötlete, de akkor még senki sem sejtette, hogy a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház legtartalmasabb kulturális rendezvénye indul be évtizedes útjára. Ennek megvalósítója Józsa Miklós magyartanár. A rendezvény emberére, az ember rendezvényére akadt, és egyre gazdagodó tematikával szolgálja az enyedi és a megyei szórványmagyar közösséget. 2013. szeptember 18-án volt a tizenegyedik évad őszi programjának megnyitója, a 97. Áprily-est, amelyen Horhát Miklós lelkész-festőművész mutatkozott be műveivel. A részvevők között nagy számban ott voltak a lelkész kollégák, a kollégium igazgatója, tanárok, a zenével bemutatkozó diákok, valamint az estek törzsközönsége is. Elhangzott a meghívás, miszerint Horhát Miklós bemutathatja festményeit a közeledő októberi Bethlen Gábor-ünnepségen, amelyen először találkoznak a Kárpát-medence Bethlen Gábor nevét viselő iskolái.

Az erdélyi magyar szórványok jövőjét nehéz megjósolni borúlátó látomások nélkül. Akaratlanul is az erdélyi szászok sorsa jut eszünkbe, márpedig ezt a sorsot el kell kerülni, s ebben a nagyenyedi szigetnek fontos szerepe lehet.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás