Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Műsorfüzet-lapozó

Kolozsváron jártam, és egy kedves színházszerető házaspártól nagy csomag régi műsorfüzetet nyaláboltam fel, amit eljuttattam a Szabédi László Emlékházba. Ott fogadják – amíg még van helyük – a régi kéziratokat, könyveket. Nem zárkóztak el a mi rakományunktól sem. Először azt gondoltam, lesz pár darab, amit magamhoz veszek, de annál sokkal több volt. Nem tudtam volna tárolni sehol. Amennyit bírtam belőlük, lefotóztam, hogy majd ollózok belőlük… és beleragadtam az emlékekbe… De rég volt, Istenem! Miközben csak a tegnap történt!

Ültem és ittam Saszet Géza szavait a színházról, az irodalomról, és büszke voltam, hogy bejáratos vagyok a könyvtárba, ahol dramaturgként tartózkodott. Mennyezetig tömve régi iratokkal a polcok… Versek, irodalom terén is felnéztem rá, emlékszem az örömére, amit a Bizonyság című verseskötete kiadása jelentett számára. Meg is volt, meg is van, mégsem találom. Pedig milyen jó lenne idézni belőle most!


Tomcsa Sándor Műtét című három felvonásos
vígjátékának műsorfüzete

Ellenben olvasom a műsorfüzeteket, van köztük marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi és természetesen sok kolozsvári előadásról. És mennyire gazdagok! Akkor fel sem tűnt, dúskáltunk a hosszabb lélegzetvételű cikkeket, bemutatásokat tartalmazó műsorfüzetekben. Sokszor ott lehetett leírni azt, ami az előadásokból kimaradt, vagy nem biztos, hogy a színpadon nyilvánvaló volt… Egy-egy előadás, bemutató kapcsán nem csak az adott darabról, szerzőről, de az új tagokról vagy éppen ünneplésre méltó színészekről, előadásaikról is képeket közöltek – valóságos kis kincsesbánya mindegyik.

Az alábbi Saszet Géza jegyzetet abban találtam, ami a Harag György rendezte Tomcsa Sándor: Műtét című darabja alkalmából készült. Sok képpel az előadásban játszó színészekről, írások Tomcsától, és róla, Kántor Lajos cikke Harag György rendezéseiről – és Márton Jánosról egy laudáló cikk Saszet Gézától.

Ha belegondolok, akkor élte-játszotta-rendezte fénykorát, amikor én kamaszként, majd felnőtt fiatalként majdnem minden előadást láthattam. Tulajdonképpen ezeken nőtt fel az én korosztályom.

Lefotóztam Saszet Géza cikkét s a képeket, amelyek Márton Jánosról, az előadásokról szólnak, a színésztársait, akiket bámultunk. Jó emlékezni. Ami ma érték a szememben: humora, jó ízléssel, szeretettel komponált szövege, amivel kalapot emel Márton János művészete előtt, visszaidézi azokat a boldogan nyomorúságos időket, mikor még sokkal több mindennek tudott örülni az ember. Persze, fiatal volt, persze, előtte volt az élet – amikor olyan természetes minden, ami körülvesz… Pedig micsoda meghurcoltatásokon kellett keresztülmennie Saszet Gézának is! De erről nem beszélt az ember, csak suttogva, csak titokban, inkább örült annak, amit megtehetett. Mint például Márton Jánosról írni, vagy egy verseskötetet kiadatni…

Saszet Géza filozófiai író, költő, dramaturg idén töltötte volna a 90. életévét. Érhatvanban született 1929. március 8-án, Nagyváradon halt meg 2013. április 26-án. Márton János színműíró, színész, rendező, író 98 éves lenne nemsokára. Ő Zetelakán született 1921. június 4-én és Kolozsváron hunyt el 1998. május 31-én.

Márton János


Márton János

Aki sokáig beszélget Márton Jánossal, hamarosan köddé válhatnak földrajzi fogalmai, mert a földgolyó köldöke nem ott vagyon, ahová az írástudók helyezték, sem Mekkában, mely felé az igaz hívők arcra borulva imádkoznak, hanem Zetelakán. Így a világ két részből áll. Nevezetesen Zetelakából, melynek kapcsolt részei még Farkaslaka, ahol Tamási Áron született, Székelyudvarhely meg az egész Hargita. Ide tartozik még Kolozsvár is. Ezt a móringot ő szerezte meg Zetelakának pusztán azzal, hogy ideköltözött. Pontosabban fogalmazva: feljött jogból szigorlatozni, és felcsapott színésznek. Ami Zetelakán és a színészeten kívül esik, az a világ többi része. Így aztán abban sincs semmi csodálatraméltó, ha ő Kolozsváron is Zetelakán van, csak éppen nem ahajt, hanem ehejt. Amikor megkérdeztem: ha nyugdíjba megy, visszaköltözik-e Zetelakára? – azt mondta: Kolozsvárt egyenesen azért találták ki, hogy az ember próféta lehessen a saját hazájában. És ennek én vagyok az élő tanúja, mert az egyik székelyföldi turnén, Zetelakán jártunkban a kisbíró így hirdette meg az előadást: „Emberek! Ma este itt játszik a kolozsvári színház Márton János főszínésszel, oszt mindenki jöjjön el, nehogy szégyenben maradjunk!” Anekdotákba kívánkozó történetek veszik körül, melyek csak annyiban különböznek egy anekdotától, hogy igazak. Fejébe vette, hogy szülőfalujában állandó képzőművészeti tárlatot rendez mai festők műveiből. Székely furfanggal rimánkodta, koldulta, követelte ki, ingyen, képzőművész ismerőseitől, sőt ismeretlenektől is hozzá képeket és szobrokat, míg arra ébredt, hogy Nagy Imre, Mohi Sándor, Benczédi Sándor művei ott porosodnak a néptanács valamelyik elhagyatott helységében. Szinte egymagának kellett az egész tárlatra való anyagot a kultúrház falára kiaggatnia. Az elnök pedig zsebre vágta a példamutató kezdeményezésért kijáró dicséretet. Azt hiszem, ez egyike az első falumúzeumoknak az országban – modern képekkel. Bárki megtekintheti. A színpadon kívül annyira egyszerű, visszavonult életet él, hogy az már rejtőzködés. Büszkén mesélte el, hogy sikerült egyszer soron kívül, „protekciósan” csirkét kapnia, mert az elárusító összetéveszthette egy orvossal. Az az elárusító biztosan soha nem járt színházban, és nem tudhatta, hogy azzal az emberrel áll szemközt, aki még kezdő színészként, Szentgyörgyi István után elsőként játszotta el Tiborc szerepét ugyanabban a kopott szűrben, melyben a mai napig sem szabad más szerepet játszani, és azzal a szűrrel a nagy színész-apostol előd nehéz hitvallását is magára öltötte szerepkörével együtt.

Hogy én is igazságtalan legyek hozzá, nem fogom szerepei sorát idézni a Vörösmarty halhatatlan Csongor és Tündéjében játszott Balgától (erre a szerepre szerződtette Szentimrei Jenő a színházhoz) Svejkig, vagy Zajtai uramig A peleskei nótáriusban, félek, nyert ügynek kívánnék fogadatlan prókátora lenni. Hadd mondjam el mégis, hogy édesanyját szerette volna valamiképpen megengesztelni azért a csalódásért, hogy prókátornak szánt fia csak színész lett, s annak – csak a falu meg ne tudja – a leghitványa, mert örökké rongyos ruhákban jelenik meg a színpadon, s amikor a Tiborc szerepében meglátta, majdnem elsírta magát, milyen nyomorban tengődik elbitangolt gyermeke. Csak akkor engesztelődött meg, amikor a peleskei nótárius szép magyaros dolmányában megnézhette: „Most már jól van fiam! Látom, mégiscsak vitted valamire!”

Nem csak szerepek légiója áll mögötte, hanem az örökös kifejezési vágy a szolgálat legnemesebb értelmében. Harmincöt éve fogalmazza meg itt Kolozsvár-Zetelakán a színészet legszebb hitvallását szerepeiben, rendezés közben és írásaiban is. Miért hallgatnánk el, hogy elsőként vállalkozott rá, hogy megjelenésre váró kötetbe gyűjtse a színészet körébe vágó anekdotakincset. Azt hiszem, ars poétikáját Jászai Mari fogalmazta meg, Szigeti József szavaival: mindig a legutolsó sorban ülő, vagy álló embernek játsszál Akkor talán a legelső sorban ülők is megértenek. Ehhez viszont az kelletik, hogy a nézőtér a legutolsó sorig megteljen. És mindig, mindenütt megtelik, amikor Márton János játszik, vagy rendez.

Van még egy csodálatos tulajdonsága: furcsa módon ért hozzá, hogy maga körül mindenkit szóra bírjon, úgy, amint játék közben szóra bírja az emberi sorsokat, indulatokat és érzéseket, szóra bírja a közönség lelkét, hogy pompázzék és illatozzék, mély gyökerekkel szívja magába az anyaföld éltető nedvét. Azt hiszem, a legmodernebb fogalmak között is csak az mozgatja meg alkotó képzeletét, ami az anyaföld szolgálatában áll. Nekem is szerencsém adódott elbeszélgetni vele.

A vége az lett, hogy szóra bírt engem is.

Saszet Géza

(Tomcsa Sándor Műtét című három felvonásos vígjátéka műsorfüzetéből, Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1982/1983-as évad.)*

Külön köszönetem Bartha Katalin Ágnesnek, aki elkalauzolt, Dr. Széman Péternek, aki befogadta, a Kékedy-Nagy házaspárnak, aki nem hagyta elveszni ezt az értékes színháztörténeti anyagot. Nem utolsósorban Lovász Rózsának, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott ügyelőjének, ő ismertetett össze a színházi emlékeket őrző batyu tulajdonosaival.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

kocsis kitti, kájoni jános

Kájoni János igazi polihisztor volt, sokoldalú tudományos és művészeti munkássága méltán emelte őt Erdély nagyjai közé. Emlékezünk rá, mint 17. századi Ferences rendi szerzetesre, zeneszerzőre, orgonaművészre és -készítőre, botanikusra, építészre, nyomdászra és könyvkiadóra, viszont ma is időszerű munkásságáról, hagyatékáról és személyéről még mindig vajmi keveset tudunk.

Páskándi Géza

A Páskándi Géza-művek színpadi megjelenítései a börtönévek utáni időkben kezdődtek. Elsőnek a szülőföldön szólalt meg a Külső zajok c. színpadi műve, majd költeményeiből, esszéiből és más írásaiból is közönség elé kerültek. Játszottak Páskándit hivatásosak és műkedvelők, ami a szerző iránti széleskörű érdeklődésről árulkodik. A továbbiakban a színpadi, illetve pódiumi Páskándi-előadásokról szólok azok megszületésének időrendi sorrendjében. Nem lesz szó a különböző alkalmi, a különböző alkalmakra készült előadásokról, és a vendégjátékokról sem.

Rendhagyó hír „rázta meg” nemrég Székelyföld számos iskoláját és óvodáját, ugyanis Zorkóczy Zenóbia színművésznő, alias „Rosszcsont Zénó”, gondolt egy merészet, és „megszökött” otthonról, hogy néhány hónap alatt eljusson 100 olyan településre, ahol „még a madár sem jár”.

csíkszereda régizene fesztivál

„A színvonalas programok, világhírnévnek örvendő együttesek és hangszerkülönlegességek kavalkádja olyan gazdag és változatos régizenefesztivált kínál, ahol a közönség bátran belefeledkezhet a mindenkor aktuális ÖRÖM-be” – írja az idei zenei esemény kínálatáról a programfüzetben Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője. Minden esztendőben valamilyen zenei csemegével kedveskednek a szervezők e nagyszabású kulturális rendezvényen. A júliusi fesztivál nagy eseménye az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb művének, Johann Sebastian Bach két zenekarra, két kórusra és szólistákra írott Máté-passiójának a bemutatása volt, mely hatalmas sikernek örvendett nemcsak Csíkszeredában, de a bukaresti Athenaeumban és a Brassói Fekete templomban is. Évek óta a fesztivál programkínálata, lebonyolításának menete egyre művészibb és profibb színvonalat mutat a főrendezőnek, a Hargita Megyei Tanács égisze alatt működő Hargita Megyei Művelődési Központnak köszönhetően.

A Csíkszeredai Régizene Fesztiválok kezdeteiről. Boér Károly

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál előfutára tagadhatatlanul az az 1979-es kísérlet volt, amely Kájoni János születésének 350. évfordulóját köszöntötte. Érdekes, hogy az első, Mikó-várbeli, szabadtéri régizene-hangverseny ötletgazdája még csak nem is zenész volt: a lelkes, és sajnos azóta már eltávozott muzeológus, Miklóssy-Vári Vilmos agyából pattant ki elsőként, de ott volt már körülötte néhány kiválóan képzett, szakavatott muzsikus is, elsősorban Pávai István és Simó József, akik a kiváló kezdeményezést később a régizene országos ünnepévé, fesztiváljává tették.

Mindenkiért lüktető, sérülékeny színészlelkekről

Színész, újságíró, lelkész, tanár – van, aki megírt, van, aki kimondott szóval igyekszik valami ellen vagy valami mellett küzdeni, valamiért örülni, valami előtt tisztelegni, s bár munkájuk eszköze és gyakorlati útja különböző, legalább egy dolog közös jellemzőjük: hivatásuk minden egyes percében cipelik a nemzetük keresztjét, a nemzeti kulturális élet őrző-védői, akik átérzik és igyekeznek érteni is a különböző korokat. Nánó Csaba újságíró művészlelkek iránti érzékenysége, kérdezni tudása mindig is lenyűgözött, Egy élet nem elég című második interjúkötetében megmutatja, hogyan is cipelték azt a bizonyos keresztet neves erdélyi színészek a függöny mögött.

lamentáció

Idén július 9. és 14. között zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelynek immár tízedik éve kísérője a Romániában egyetlen Régizenei Nyári Egyetem. A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. A fesztivál idei fő témájához, a Reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva a lamentáció műfajáról Cs. Szabó András csíkszeredai zenetanár tart előadást. 

oravicabánya színház

Thália papjai évtizedek óta csak nagy ritkán, ünnepi alkalmakor lépnek az ország legrégebbi kőszínházának deszkáira, amelyeket leginkább a zenészek koptatnak. A bécsi operaház magánénekesei, Simina Ivan és Aura Twarowska, valamint a temesvári zongoraművész-házaspár, Manuela Iana és Dragoș Mihăilescu tart néhány esztendeje mesterkurzusokat Oravicabányán nyaranta, amelyek keretében több hangversenyt is tartanak a legendás színház remek akusztikájú, szemet kápráztató szépségű termében. A záró koncerteket a temesvári, a resicai és boksánbányai zenekedvelők is megtisztelik jelenlétükkel.

puck bábszínház

A csecsemőszínházban a vers világteremtő erővel bír. A versekben megjelenő képeket, tájakat lakja be játékával a bábos, a versek ritmusa adja az előadás ritmusát, elmondva, skandálva, duruzsolva, énekelve a vers megteremti az előadás képi és hangzásvilágát, amelyen keresztül működni kezd az oly sokszor emlegetett színházi mágia. 

eszik vagy isszák

A kolozsvári színház az ESziK vagy isszák? projektjét 2015 szeptemberében indította. Célja, hogy a programban résztvevők – kisiskolások, kamaszok, egyetemi hallgatók és felnőttek – szociálisan érzékeny színházszeretőkké és -értőkké váljanak. A színházpedagógiai tevékenység olyan alternatív tanítási módszer, amely fejleszti a résztvevők általános műveltségét és közösségben való felelősségvállalását. Másfél év alatt több száz kolozsvári diák, egyetemista és felnőtt vett részt a különböző oktatási csomagok foglalkozásain.

studio szinpad

„A Stúdió Színpad megalapítója Horváth Béla volt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, komikusa. Kiváló szeme volt a tehetségek felismeréséhez.”

1956

Szatmárhoz kötődő színművészek visszaemlékezéseit szedtük csokorba. Vannak közöttük olyanok, akik Magyarországon élték meg vagy át az 1956-os forradalom eseményeit, mások pedig Marosvásárhelyen szolgálták a magyar színházi kultúrát azokban az időkben. A Magyarországon és a Romániában élők helyzete nem volt azonos, ezért a forradalomhoz való viszonyulásuk sem hasonlítható össze. 

Bob Dylan

Mit tesz hozzá Bob Dylan életművéhez az irodalmi Nobel-díj? És mit tesz hozzá az irodalmi Nobel-díj filozófiájához Bob Dylan díja? Egyesek azt is kérdezhetik, kérdezik is: mit vesz el belőle?

studio színpad kolozsvár

Az igazi sikerszériát ért meg. Még a nagyszínházaknak is becsületére vált volna ez a több mint száz előadás. Kolozsváron többször is színre került, de a megye környező falvaiba és városaiba is eljutott.

ilyés zsolt plébános

A Biblia történetein, szereplőin, sokféle szövegtípusán keresztül játékosan aktiválódnak az évszázados archetípusok, szimbólumok, örök emberi élethelyzetek, történetek, törekvések és érzések, de a tevékenységen csak az kel életre, ami ebből minket, 21. századi embereket külön-külön foglalkoztat.