Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Egész napos Bach-koncert Kolozsváron

Első alkalommal rendeztek Bach-maratont Kolozsváron, a 337. éve született zeneszerző műveit tizenkét órán át – reggel 9-től este 9 óráig – játszották a Pietati evangélikus templomban. A rendkívül változatos műsort Johann Sebastian Bach műveinek széles repertoárjából válogatták.

A maraton programja többek között azért is volt különleges, mert egyetlen koncerthelyszínen három billentyűs hangszer szólalhatott meg: orgona, csembaló és zongora. Romániai viszonylatban ez nem egy megszokott felállás – mondta el lapunknak Horváth Zoltán, a rendezvény kezdeményezője és mentora, illetve egyik előadója. A zongora- és orgonaművész, pedagógus, a Kolozsvári Magyar Opera korrepetitora és a Pietati templom orgonistája.

A koncerteken elsősorban helyi művészek léptek fel, a rendezvény házigazdájának számító Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház mellett a szervezésben partnerintézményként részt vevő intézmények képviseletében: Sigismund Toduță Zeneművészeti Főgimnázium, Gheorghe Dima Zeneakadémia, Transilvania Filharmónia, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara. „Azt szeretnénk, hogy a Bach-maraton az evangélikus templomnak egy felvállalt, minden évben megrendezett projektje legyen. Az időzítését illetően többfelől is nyomás nehezedett ránk. A gyerekeknek szánt nevelő hangversenyt hétvégére nehéz lett volna beilleszteni, mi pedig ragaszkodtunk ahhoz, hogy benne legyen a műsorban. Hétvégén pedig kulturális dömping is van ráadásul. Így az idén tartottuk magunkat a születésnap pontos dátumához, és ez a hétfői nap nagyon szerencsésnek bizonyult: a becsléseink és a letépett jelképes belépőjegyek száma alapján 1550-en látogattak el a nap folyamán a koncertekre. Ugyanakkor a rendezvény jellegét is meg szeretnénk tartani: az elképzelésünk továbbra is az, hogy a kolozsváriaktól a kolozsváriaknak szóljon. Ahogy most is, ezután is lesznek más városból vagy akár más országból is meghívottak, de nem tervezünk nemzetközi vagy országos fesztivált” – fejtette ki Horváth Zoltán. A program összeállítása kapcsán elmondta, hogy a számos fellépő művész maga jött az ötlettel, hogy melyik Bach-művet szeretné előadni: „Érdekes módon nem voltak átfedések. Ezen az első maratonon nagyon kevés dolgom akadt azzal, hogy az esetleges ismétléseket kiszűrjem. Egyedül a két hegedűre és csembalóra, illetve a két hegedűre és zongorára írt triószonátáknál kellett egyeztetni, mivel ezekből ezekből nem írt sokat a mester.”

Élményközpontú hangversenyek gyerekeknek

A délelőtti program legnagyobb része a gyermekeknek, illetve a fiataloknak szólt: a zeneiskola zongora- és orgonaosztályaiban tanuló diákok fellépése után következett a két – román és magyar nyelvű – nevelő hangverseny, Happy Birthday, Bach! címmel. A Csengeri Kostyák Zsuzsa és Oláh Mátyás előadásaival elkezdődött, többnyire félórás egységekre tagolt műsorfolyamnak egy tetemes részét képezte a két koncert, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának Musichorum kórusa, valamint a Flauto Dolce együttes és a Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatóinak részvételével. A karmester és a moderátor Toadere Kovács Dalma volt, aki Ștefana Țițeica szövegkönyve alapján dolgozta ki az előadást. Toadere Kovács Dalma, aki egyetemi oktató is, tíz éve foglalkozik zenei mediációval: a gyermekeknek szánt különleges hangversenyeken a zenei élményt igyekszik átélhetővé tenni, közelebb hozni a hallgatósághoz, az élményközpontú koncerteken ismeretterjesztő szövegek is elhangzanak, játékos, közvetlen, akár humoros megközelítésben. „Megmutattuk, mennyi mindent komponált Bach. Nehéz dolgunk volt, mert nagyon komplex zene az övé. A gyermekek nem ülnek végig akármit, ami leginkább leköti a figyelmüket, az a programzene és a romantikus zene. A barokkban amúgy sok programzene van, de nyilván itt nincs lehetőség egyébbel társítani Bach zenéjét. Végül azonban sikerült gyerekbaráttá tenni a műsort, lekötni a gyermekek figyelmét, hiszen változatos volt a felhozatal: kórus, hangszeres részek, orgona, csembaló egyaránt helyet kapott a műsorban” – magyarázta kérdésünkre Toadere Kovács Dalma. A karmester elmondta, hogy most áprilisban a Kolozsvári Magyar Operában két nevelő hangversenyt is tartanak, az Antonín Dvořak-témájúakkal a nagyobbakat, illetve A varázsfuvola gyerekeknek című előadással a kisebbeket várják. Hasonló jellegű koncerteket Szatmárnémetiben is tartanak, ahol mindig nagy érdeklődéssel fogadják ezeket, illetve Székelyföldön is volt már koncert. Toadere Kovács Dalma egyelőre az egyedüli magyar nyelvű zenei mediátor Erdélyben, viszont ősztől indul ilyen jellegű mesteri képzés a BBTE református zeneművészeti szakán.




A délelőtti műsor legnagyobb része a gyermekeknek, illetve a fiataloknak szólt.
A nevelő hangversenyen Toadere Kovács Dalma vezényelt. Bethlendi Tamás felvétele

Ragyogó fehér és arany falak közt

A gyermekprogramok kivételével kora délutánig inkább fiatalok, egyetemi hall­gatók és idősebbek ültek a templom padjaiban, délutánra pedig csaknem teljesen beteltek a helyek. A hosszabb-rövidebb időre a Bach-muzsikában megmerítkező látogatók nem csak zenei élményben részesültek: sokan először találkoztak a megújult templombelsővel, a tavaszi napsütésben ragyogó, csillogó aranyozással díszített hófehér falakkal és a restaurált berendezéssel. A Pietati templom és a környező épületek – a püspökség és az egyházközség székhelye és irodái, valamint a volt evangélikus iskola – felújítása hat évig tartott, és tavaly szeptemberben tartották meg az újraszentelést. A főtér északkeleti sarkán álló, késő barokk és klasszicizáló stílusú templom berendezése 19. századi, empire darabokból áll, leghangsúlyosabb elemei a tobozdíszes szószék és a kompozit fejezetes oszlopokkal díszített oltár. Az oltárkép Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő alkotása, és a Krisztus az olajfák hegyén jelenetet ábrázolja. Egy másik látványossága a templomnak az 1721-ből való, kagylódíszes kupájú, kőből készült keresztelőmedence. A templom hárommanuálos hangversenyorgonáját a ludwigsburgi Walker cég építette, és 1913-ban szentelték fel. Az első világháború kitörése miatt nem tudták befejezni a hangszer felépítését, a harmadik manuált nem helyezték üzembe. A mostani restaurálás során az orgonát is felújították, és megépítették a harmadik manuált is. Az évi rendszerességűnek szánt maraton jó alkalmat nyújt a kiváló hangversenyorgona és maga a templom megismertetésére, bekapcsolására a város kulturális életébe, a turisztikai látnivalók sorába.

Az örökség méltó bemutatása

A különleges zenei eseményt önzetlenül és lelkesen támogatták a fellépő művészek. A koncertsorozat délutáni programjából néhány nevet említve: ekkor lépett fel a Duo Aperto (Chelariu Dolores és Csendes László – g-moll hegedű szólószonáta és Á-dúr hegedű–csembaló szonáta), Fodor Georgiana és Cristophe Alvarez (5. G-dúr partita, a 3. G-dúr brandenburgi verseny négykezes átirata) és a Fonte di Gioia kamarazenekar (C-dúr és G-dúr triószonáta). A kamarakoncert előtt Erich Türk csembalón adta elő a D-dúr toccatát és a G-dúr francia szvitet, ő a maraton zárókoncertjén, a Transilvania Filharmónia barokk együttesének előadásán is fellépett (2. és 3. zenekari szvit, 5. brandenburgi verseny).

A zárókoncert előtt Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök szólalt fel, aki úgy fogalmazott: Johann Sebastian Bach zenéjével „Istent dicsőítette, és életművével leghűségesebben, legkitartóbban az evangélikus istentiszteletet, az evangélikus liturgiát, magát Istent szolgálta”. A püspök szerint Bach zenéjét áthatja a zeneszerző hívő evangélikus szellemisége: „Egyes zenetörténészek szerint Bach nem lenne az a Bach, ahogyan ma műveiben előttünk megnyilatkozik, ahogy őt ma ismerjük és értékeljük, Luther nélkül. Luthert Bachtól körülbelül kétszáz év választja el időben, azonban ezer szál köti össze őket lélekben, szellemben, hitben. Luther monumentális reformátori alkotásának hatása nélkül Bach nem lenne az, aki lett.”

A lipcsei Tamás-templom egykori karnagyának szellemi hagyatékáról Horváth Zoltán elmondta, hogy Bach nagyon sok liturgiához kapcsolódó művét az evangélikus egyház által hagyományozta az egyetemes zeneirodalomra. A zeneszerző szellemiségének megidézését két nagyon fontos körülmény egybeesése tette lehetővé: egyrészt a fellépő művészek örömteli Bach-rajongása és önzetlenül felvállalt zenei szolgálatuk, másrészt pedig az egyházvezetés komolyzenét szerető konstruktív hozzáállása: Adorjáni Dezső Zoltán püspök támogatása, Fehér Attila főtanácsos-esperes logisztikát elősegítő tevékenysége és Boldizsár Beáta püspöki titkár, az Evangélikus Harangszó főszerkesztője és Fogarasi Szép Krisztina szervezői hozzájárulása. A ­Bach-maraton zenei jelentősége mellett kihangsúlyozta a rendezvény felekezetközi és többnemzetiségű jellegét, mely által a templom valósággal nyitott kapuvá vált a város felé.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Székelyhid színház

A Valahol Európában című előadással avatták fel idén augusztusban a székelyhídi Szabó József Ódzsa Városi Színházat, így a hetvenes évek után először ismét bérletes előadások kerülnek színpadra a partiumi kisvárosban. A nagyváradi Szigligeti Színház társulatai öt darabot hoznak el az idei évadban a kibővített és felújított érmelléki színházba, a helyiek pedig kis túlzással „színházi lázban” égnek, hiszen a vándorbérletek nagy része röviddel a meghirdetés után elkelt. Az épület felújításának nehézségeiről, a székelyhídi színi élet múltjáról, valamint a további tervekről a Szabó József Ódzsa színház igazgatójával, Fekete Katalinnal beszélgettem.

A tavalyi évet, főként így utólag, sok szempontból zárójelként élem meg. Főleg a bulik tekintetében. Emberek vagyunk, igényünk van a szórakozásra, a közösségi programokra, a táncra, az énekre, a zenére. Idén végre újra megélhetjük mindezt, minden porcikánkkal belevethettük magunkat a nyárba, és azt hiszem, az augusztus 13–15-i hétvége kárpótolt egy kicsit minden elmulasztott tombolásért.

kolozsvár kőszínház

Nemrég, márciusban tartották meg A színház közös tere – a közös tér színháza című többnapos rendezvénysorozatot – csak részben Kolozsváron, és főként az online térben –, amelynek időzítését a magyar színházművészet céljaira szánt, egykori Farkas utcai épület, a kőszínházként emlegetett teátrum felavatásának-megnyitásának kétszázadik évfordulója indokolta.

a csajod zenekar

Az 1970 és 1973 között évente megrendezett zenei eseményen kizárólag saját szerzeményekkel lehetett fellépni, a feldolgozásokat tiltották, ám a zenei műfaj nem volt megszabva. Négy fesztivál után az 1974. évit az akkori hatóságok már nem engedélyezték. 17 évi kihagyás után, 1990-ben a fesztivált újra megszervezték, ám anyagi források hiányában a sorozat ismét megszakadt. Az 1973. évi fesztiváltól 45 év telt el, amikor 2018-ban újraindult a sorozat. A siculus a székely név latin változata, egyértelmű tehát, hogy a helyszín Erdély, ezen belül pedig Székelyudvarhely.

Meister Éva színművésznő

Oda kellene figyelni a szabadfoglalkozású színészekre, akik a versek és az irodalom szószólóiként az országjárást választották, hogy a vidéket is kiszolgálják. Szabadúszóként mindenhonnan kizárják őket, se színházuk, se intézményes támogatottságuk nincs, így a szakma is alig vesz tudomást róluk. Meister Éva színművésznő harminc éve hűségesen szolgálja műsoraival a Kárpát-medence magyarságát. 2020-ban a világjárvány sem tudta leállítani, harmadmagával járta a világot, mert azt vallja: „Szolgálni kell! Ez a feladatom.”

Szabo Tibor színművész, Weöres Sándor Színház

Szabó Tibor András színművész a Szilágy megyei Kárászteleken született 1957. október 13-án. Akkoriban a falu teljes lakossága magyar anyanyelvű és római katolikus vallású volt. Másfél éves volt, amikor a család a Nagykároly melletti Klára tanyára költözött (1959), öt évvel később (1964) pedig a városba. Nagykárolyban nőtt fel, és ott élt harminchárom éves koráig.

Az új színügyi bizottság a szatmári Városi Színház nevét 1945. július 10-től Népszínházra változtatta. A bizottság nyilatkozata szerint: „a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásba kívánja részesíteni a színjátszást és arra törekszik, hogy a nép nevelő intézménye legyen.” Már nem a városé volt a szatmárnémeti magyar színjátszás, mert egy ideológia fogságába kényszerítette a hatalom, amely 1990-ig nem engedett kegyetlen szorításából.

Szeretjük a hajdani események sajtónyilvánosságát valamilyen apropóhoz, leggyakrabban kerek évfordulókhoz kötni. Ez a mostani megnyilatkozásom persze nem ilyen természetű. Egyszerűen egy most már több mint 60 éve történt esemény emlékén akarok elidőzni, mert mindig is azt hittem, hogy nem csupán számomra, de talán mások számára is érdekes lehet. Évtizedek óta várom a pillanatot, azt a bizonyos „most”-ot, amelynek ürügyén akad valaki, aki a Bolyai Egyetem, pontosabban annak Egressy Gábor színjátszó csoportja Szeretlek, kedvesem szavalóestjéről megemlékezzék. Próbáltam az ötletet az ötvenedik évforduló környékén illetékeseknek „eladni”, sikertelenül. Pedig szállíthattam volna az anyagot egy államvizsga dolgozathoz. De kis utánajárással akár disszertáció is kikerekedhetett volna a témából.

Radnóti Zsuzsa, a Kortárs Magyar Dráma Díj alapítója

Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – Kortárs Magyar Dráma Díjat alapított, amelyet először tavaly ítéltek oda. Az idei átadóünnepség 2020. február 25-én volt Budapesten a Rózsavölgyi Szalonban.

Szvorák Katalin
Tóth-Páll Miklós Bánffy Miklós és Ezüstfenyő-díjas színművész, az Ady Endre Társaság elnöke és csapata tizennégy alkalommal ajándékozott meg bennünket a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozattal. Ennek köszönhetjük, hogy Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekes 2020. január 24-én harmadik alkalommal lépett fel Szatmárnémetiben.
Székely Csaba, Semmit sem bánok, dráma

Székely Csaba maga mondta, színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel. Elsősorban a bűn és bűnhődés, a bűn és megbánás témáit járja körül, azt, hogy a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak a mára, ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre.

Önéletrajzi vallomásában Barta László a következőképpen fogalmazott nekem: „a hajdani Stúdió Színpad után kutakodva, írásban megkerestem a Budapesti Országos Színháztörténet Múzeum és Intézetet, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárát azzal kapcsolatban, hogy van-e tudomásuk a hajdani Stúdió Színpadról, amely közel 25 éven át a város harmadik színházaként működött. A nemleges, kiábrándító válaszok után nekiálltam összegyűjteni a Stúdió történetét, támogatást, adatokat kérve a volt tagoktól, akiket elértem."

fesztivál

Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki. A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol tízévi megszakítás után újraindította az orgonakurzust. Együttműködött különböző zenészekkel olyan diszkográfiai anyagok létrehozásában, mint az Organ Landscape Transylvania vagy a Máté-passió. Kezdetben orgonaműveket publikált, az utóbbi időben pedig különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.

Emberöltő – átlagosan harminc évet jelent, annyi időt, ami alatt egy nemzedék felcseperedik, és meghatározó tényezővé válik egy közösség életében. A magyar nyelv értelmező szótára szerint 25 és 35 év közötti időszak.

Zenei körökben kiváló, talán a legkiválóbb zongoramárka, teljes nevén Steinway & Sons, melynek gyára német eredetű. Heinrich Engelhard Steinweg 1853-ban alapította, aki egy évre rá Steinwayra változtatta nevét az Amerikai Egyesült Államokban. Tekintettel a hangszer kitűnő tulajdonságaira, a gyártás hamarosan fellendült. Sorozatban készültek a zongorák és a pianínók. Habár H. E.