Bálint István méltatása

Romániai Magyar Dalosszövetség • Rónai Antal Díj

Sárosi Bálint Zenei anyanyelvünk című könyvében a következőket írja: „Az általános írásbeliség korszaka előtt zenei kultúránkat természetesen örököltük, mint a nyelvet és az életmódot. Az örökséget öntudatlanul használtuk, tartottuk meg és adtuk tovább. Ma a szájhagyományos kultúrát is az írásbeliség veszi át, és ugyanúgy meg kell dolgoznunk érte, mint az irodalmi vagy természettudományos műveltségért.”

Minden ember beleszületik egy közösségbe, amely meghatározó módon befolyásolja életét, jellembeli és szellemi fejlődését. Sok olyan települést, közösséget ismerünk, ahol évtizedek-évszázadok óta különböző művészeti tevékenységek öröklődtek át, váltak folytonossá, kiváló zenészeket, táncosokat, képzőművészeket, népművészeket adva szűkebb pátriánknak vagy az egyetemes kultúrának. Bálint István zenetanár-karnagy ilyen közösségbe született 1986. december 26-án a Hargita lábánál fekvő Csíkmadarason, ahol majdnem minden családban zenél, táncol vagy énekel valaki.

A zenével elemistaként került először közelebbi kapcsolatba, amikor is felfigyelnek tisztán csengő hangjára, és a népdaléneklés felé irányították. Számos népdalvetélkedőn vett részt, ahonnan mindig díjakkal, elismerő oklevelekkel tért haza.

Bálint István (balról) és Köllő Ferenc

1998-ban felvételizett a csíkszeredai Nagy István Zene és Képzőművészeti Líceum 5. osztályába trombita szakra, ahol első tanára Urszuly Árpád volt. Egy év múltán már a kitűnő madarasi fúvószenekar soraiban láthattuk, hallhattuk, amelynek később vezéregyénisége lett. 2006-ban sikeres érettségi után felvételt nyert a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem pedagógia-trombita szakára, ahol diplomázott. 2010-től a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum, valamint a Hargita Megyei Művészeti Népiskola trombita szakos tanára. Ugyanettől az évtől tagja a Művészeti Népiskola zenetanáraiból alakult kamarazenekarnak is.

Oktatói, nevelői munkáján kívül fontosnak tartja az amatőr fúvószenekarok utánpótlás nevelését és képzését, ezért 2012-től rendszeres résztvevője szakoktatóként a csíkszentmártoni, csíkkarcfalvi és gyergyóditrói fúvós táboroknak. 2013-ban felkérték a csíkdánfalvi fúvószenekar irányításra, amely zenekarral rövidesen nemzetközi fesztiválokra is meghívást kapott Magyarországra és Németországba.

2014-ben átvette a csíkszentmártoni fúvószenekart, amely együttes irányítása alatt komoly minőségi előrelépést mutat.

2016-ban Csíkszentgyörgyön ifjúsági fúvószenekart szerveztek, amelynek oktatója és karmestere, és 2017. július 30-án az alcsíki fúvósfesztiválon sikeresen mutatkoztak be.

A zene iránti elhivatottságát és szeretetét igazolja az is, hogy a fúvós oktatás és fúvószenekarok áldozatos munkáját igénylő tevékenysége mellett 2014-től időt és energiát szentel a csíkdánfalvi egyházi kórus irányítására is.

Bálint István zenetanár – karnagy munkásságát a minőségi igényesség, pontosság és a szakma iránti szerény alázat jellemzi.

Áldozatos tevékenységét kísérje a Jóisten áldása!

(Elhangzott 2017. november 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén, Kolozsváron)

Új hozzászólás