Negyedszázad komoly időszaknak számít egy civil szervezet életében, s ez mérleg készítésére kötelez. Dióhéjban szeretném ismertetni egyesületünk legfontosabb tevékenységeit, eredményeit.
Már 1992-ben felmerült egy honismereti szövetség megalakításának szükségessége. Még abban az évben tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítése és ápolása érdekében.
Egyesületünket 1993-ban alapítottuk 18 alapító taggal. Sajnos, azóta ezek közül nyolcan elhunytak, négyen pedig elhagytak minket. Jelenleg hatan maradtunk az alapítók közül: Dánielisz Endre, Dukrét Aranka, Dukrét Géza, Kiss Albert tisztelendő atya, Kiss László, Péter I. Zoltán. 2006-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség égisze alatt működtünk mint bizottság, egyesületi státuszban, majd 2007. március 13-án önálló jogi személyiségként 23/A/2007. szám alatt a bíróságon is bejegyeztettük az egyesületet, megőrizve a jogfolytonosságot.
A Társaság
Jelenleg 97 munkatárssal rendelkezünk: történészek, néprajzosok, tanárok, orvosok, lelkipásztorok, műemlékes szakemberek, honismereti nevelők Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes és Kolozs megyéből és hatan Magyarországról.
Kisebbségi létünk megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását és erősítését. Ennek elsődleges feladata történelmi örökségünk megismerése, megismertetése, védelme. És mivel a műemlékvédelem nemcsak gyakorlati, hanem olyan szellemi feladat is, amely a kulturális értéktudat társadalmi beágyazottságától függ, ennek kialakításában fő szerep jut a civil szervezetnek. A másik jelentős tevékenységünk a helytörténeti kutatómunka, amely szoros kapcsolatban áll a műemlékvédelemmel. Feladatunk a kistérségek és az egyes települések történetének kutatása és közzététele, az itt található fehér foltok felszámolása. Ez az alapkutatás fontos része a történelemtudománynak.
A kutatómunka és a felmérő programok eredményeinek ismertetése évente két rendezvényen történik: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozón, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencián. Minden évben előre meghatározzuk a kutatás témáját. Így egy évben az egy és háromnapos konferenciának meghatározott témaköre van. Ezek mellett a Varadinum ünnepségek keretében pályázatot hirdettünk felnőtt és ifjúsági kategóriában, majd pályázati díjkiosztó ünnepségeket szerveztünk, amelyek objektív okokból egy idő után elmaradtak. E rendezvényeken elhangzó tanulmányokat, dolgozatokat igyekszünk közétenni. A rövidebb anyagokat időszakos honismereti lapunk, a Partium teszi közzé. A nagyobb terjedelmű anyagokat a Partiumi füzetek könyvsorozatában tesszük közé.
A Partiumi Honismereti Konferencia immár hagyományos és elismert mind belföldön, mind külföldön. Átlagosan 80–90 ember vesz részt rajta a Partiumból, a Bánságból, Kolozsvárról és Magyarországról. Vándorkonferenciaként működtetjük, hogy bekapcsoljuk a különböző vidékeket a közös kutatómunkába. A konferencia helytörténeti kutatómunkánk és műemlékvédő tevékenységünk legmagasabb fóruma. Ekkor tartjuk az évi közgyűlést is, ekkor osztjuk ki a Fényes Elek-díjakat azoknak, akik kimagasló munkát fejtettek ki a helytörténeti kutatómunkában és az egyesületi élet szervezésében.
Eddig 23 konferenciát szerveztünk. Az első 1995-ben Nagyváradon volt Egyházi műemlékeink témával. 1996-ban Bihardiószeg–Székelyhídon a téma Hely történeti és néprajzi kutatás az Érmelléken és Hegyközön volt. 1997-ben Biharon a téma Partiumi magyar temetők, 1998-ban Sarmaságon Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményei, személyiségei, emlékművek, 1999-ben Felsőbányán Várak, kastélyok, udvarházak, 2000-ben Belényesen és 2001-ben Kaplonyban Árpád-kori településeink kialakulása és története volt az ülésszak témája. 2002-ben Aradon és 2003-ban Hegyközkovácsin A 20. század emlékezete, öröksége, 2004-ben Sárközújlakon A Bocskai- és a Rákóczi-szabadságharc, 2005-ben Zsombolyán Pusztuló műemlékeink; Élő népi kismesterségek; Műszaki személyiségeink volt a téma. 2006-ban Szilágycsehen 1956 emlékezete; II. Rákóczi Ferenc művelődéspolitikája; Pusztuló műemlékeink, 2007-ben Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferenc Erdélyben; Pusztuló műemlékeink; Településeink arculata, 2008-ban Érsemjénben A reneszánsz éve; Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékei; Pusztuló műemlékeink volt a téma. 2009-ben Hadadon és 2010-ben Nagyváradon Ipari műemlékeink; Helytörténet; A 20. század öröksége, 2011-ben Mezőhegyesen Védelmi rendszerek, nagybirtokok és az ipar története a történelmi Partiumban és Bánságban, 2012-ben Nagyszalontán A Partium és a Bánság egyházi műemlékei; Nagy személyiségeink emlékezete témákban tanácskoztunk. 2013-ban Nagykárolyban Történelmi személyiségeink; Egyházi műemlékeink, 2014-ben Biharszentjánoson A Johannita- és a Domonkos-rend Biharban; Száz éve tört ki az első világháború; Nagy személyiségeink emlékezete, 2015-ben Borson Nyolcszáz éves Bors első írásos említése; Száz éve tört ki a Nagy Háború; Pusztuló műemlékeink témákban hallgattunk előadásokat. 2016-ban Szatmárnémetiben Száz éve tört ki a Nagy Háború; Nagy személyiségeink emlékezete, 2017-ben Nagyváradon Szent László éve; A Reformáció ötszáz éves ünnepe volt a téma, az idei, érsemjéni ülésszak témái pedig 25 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság; Együttműködési kapcsolataink; Az elmúlt száz év; Kistérségek története.
A már említett 1992-es tervezetbe került az is, hogy az emlékhely bizottság honismereti lapot indít Partiumi lapok címmel, valamint egy ismertető füzetet műemlékekről és emlékhelyekről Emlékhely Kiskönyvtár címen. Akkor még úgy képzeltem el, mint az Erdélyi műemlékeink című kis füzet-sorozatot. Honismereti lapunk 1994. április 14-én indult Partium néven a Partiumi Közlöny mellékleteként. Időszakos lapunk évente két-három, utóbb két számban jelent meg háromszáz példányban. Főbb rovatai: történelem, helytörténet, műemlékeink–műemlékvédelem, művelődéstörténet, néprajz–népismeret, képzőművészet, személyiségeink, tájleírás, hírek–események.
Könyvkiadásunk még váratott magára, végül 1997-ben jutottunk el oda, hogy könyvsorozatot indítunk Partiumi füzetek néven a Partium és a Bánság helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetésére. A sorozat célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. Kritériummá vált a levéltári anyagok felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat az érintett településeken is meg lehessen vásárolni. A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, szöveggondozó Mihálka Magdolna. 1997-től napjainkig 85 kötet jelent meg a Partiumi füzetek könyvsorozatában, emellett sorozaton kívül további 23 kötet, köztük három hasonmás kiadás. Könyveink egy része a református egyház Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában, majd az Europrint nyomdában készült, az utóbbi években a Litera Print nyomdában, amely egyesületünk tagjainak, a Voiticsek házaspárnak a vállalkozása.
Köteteink eleinte 350–500 példányszámban jelentek meg, az utóbbi időben már csak 300 példányban, a rendelkezésünkre álló anyagi alapok függvényében. Szokássá vált, hogy az egyesület tagjai minden kötetből kapnak egy-egy tiszteletpéldányt, ugyanakkor minden kiadványunkból valamennyi jelentős könyvtárba is eljuttatunk példányokat. Eddig megjelent könyveink közül 18 falumonográfia, 23 műemlékekkel és emlékművekkel foglalkozik, 24 történelmi, helytörténeti és néprajzi jellegű, 12 nagy személyiségeinkről, öt-öt pedig iskolatörténetről és temetőinkről szól. És mint említettem, sorozaton kívül kiadtunk még 23 kötetet, amelyből hat album.
Külön meg kell említenem, hogy Nagyváradon Péter I. Zoltánnak, Nagyszalontán Dánielisz Endrének, valamint Aradon Ujj Jánosnak és Puskel Péternek számos könyve jelent meg más kiadók gondozásában.
Az ifjúság bevonására évente egyhetes honismereti tábort szerveztünk, amelynek keretében délelőtt állagmegőrző munkálatokat végeztünk, délutánonként honismereti előadásokat tartottunk a környék földrajzáról, történelméről, népi hagyományairól, irodalmáról. 1992 és 2005 között tizenhárom ilyen tábort szerveztünk. Megtakarítottuk a várasfenesi, a sólyomkővári, a valkóvári és a szentjobbi várromokat, kitakarítottuk az érábrányi román kori templomromot, az árpádi Beöthy-kastélyt, az ottományi Komáromy-kúriát, az érsemjéni Fráter-kúriát, a gálospetri Fráter-kúriát és az ezekhez tartozó arborétumokat, a révi és a gálospetri temető síremlékeit, a Révi-szoros turista útjait. Sajnos, azóta leálltunk ezek szervezésével, én ugyanis kiöregedtem, s nem volt más, aki tovább szervezze.
Egyesületünk 26 emléktáblát és emlékművet készíttetett és avatott fel. Hosszú volna ezeket mind felsorolni.
Ezek mellett minden évben számos rendezvényt, emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveztünk. Megemlítem a legjelentősebbeket:
1997. június 28. A Szatmár megyei Bogdándon ünnepélyesen megnyitottuk a Bogdándi Magyar Múzeumot, amely Sípos László tagtársunk sokéves munkájának eredménye.
1998. március 15. 1848-as honvédsírkert avatása a Várad-Olaszi temetőben, a református templom mellett, a pusztulóban levő temetőből összegyűjtött és újra felállított síremlékekből. E kert létrehozásában nagy szerepe volt Kordics Imrének és Méder Árpádnak.
2000. október 8. Újraavattuk történelmi örökségünk egyik nagyszerű emlékművét, a megmentett és felújított székelyhídi millenniumi emlékművet. A turulmadaras emlékjelt Kárpát-medencei ezeréves jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. Többször is elköltöztették, átalakították, a turulmadarat leszerelték. Közel ezer székelyhídi lakos, valamint a környező településekről és Magyarországról meghívott vendég felemelő pillanatokat élt át az újraavatón, amelynek megvalósításában oroszlánrészt vállalt dr. Kéri Gáspár tagtársunk. 2001. május 13. Szalacson emléktáblát avattunk a rendbe hozott négylyukú műemlék hídon. György Irén tanárnő tartott előadást a műemlékről, Kováts Lajos az Érmellék hajdani mocsárvilágát, Szabó István tanár az Érmellék élővilágát ismertette. Az alkalomból Borbély Gábor és Dukrét Géza fórumot szerveztek az Ér mocsárvilágának visszaállítása érdekében, kezdeményezve egy természetvédelmi övezet létrehozását.
2001. július 22. Csokalyon emléktáblát avattunk Fényes Elek tiszteletére, halálának 125. évfordulóján. Az ünnepséget egyesületünk szervezte közösen Székelyhíd Község Tanácsával, az Érmelléki Református Egyházmegyével és Csokaly közösségével. Fényes Elek munkásságát Borbély Gábor helytörténész ismertette. Dukrét Géza javasolta, hogy hozzák létre a Fényes Elek Társaságot, s válasszák meg annak kuratóriumát, elnöknek pedig Cservid Leventét. Emléktáblát avattunk a templom falán.
2002. május 1. 150 éves a nagyváradi fotográfia címmel emlékülést tartottunk az Egyházkerületi Székház dísztermében. A 65 résztvevő között heten Magyarországról érkeztek. Dukrét Géza röviden ismertette a váradi fotográfia történetét, a Budapesten élő Mezey András pedig ükapjáról, Mezey Lajosról, az első váradi fotográfusról tartott előadást. Az alkalomból a Foto Art Galériában fényképkiállítást nyitottunk a nagyváradi fotóműhelyekből 1860-tól 1940-ig kikerült családi fényképekből.
2002. július 20-án az Egyházkerületi Székház dísztermében tartottuk a 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum című emlékülést. Bodó Sándor, a Budapesti Történelmi Múzeum vezérigazgatója A magyar muzeológia kezdetei, Balassa M. Iván, a Szentendrei Néprajzi Múzeum címzetes igazgatója A néprajzi múzeumok története, Lakóné Hegyi Éva, zilahi nyugalmazott muzeológus Múzeum-alapítási törekvések a Szilágyságban címmel tartott előadást. Németi János nagykárolyi régész A muzeográfia múltja és jelene Szatmár megyében, Miklósik Ilona temesvári muzeológus A Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat, Tóth János, az Ady Endre múzeum igazgatója A nagyváradi muzeológia kezdetei, Kordics Imre helytörténész Nagyvárad első állandó múzeuma, dr. Fleisz János történész Nagyvárad múzeumi élete a két világháború között címmel értekezett. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület régi, kolozsvári néprajzi múzeumáról, a székelyhídi halászmúzeumról, a nagyszalontai Arany-múzeumról, a tenkei természetrajzi múzeumról és a belényesi néprajzi múzeumról beszélt.
márciusában (forrás: Reggeli Újság honlapja)
2002. szeptember 21. Székelyhídon megszerveztük a turulmadaras települések találkozóját. A rendezvényt a református templomban tartottuk. Több mint hetvenen gyűltek össze a Partium, a Bánság és Erdély közel húsz településéről. Dukrét Géza ismertette a felmérő program sikerét, amelynek eredménye a Turulmadaras emlékműveink című kötet, a bizottság könyvkiadásának 20. könyve, amelynek témája a turulmadaras emlékművek bemutatása. A résztvevő települések képviselői emléklapot és a kötet tiszteletpéldányát kapták ajándékba.
2002. október 6-án a Társaság (PBMEB), közösen a Gálospetri Református Egyházközséggel Sass Kálmán mártírlelkész tiszteletére emléktábla- és emlékszoba-, valamint érmelléki tájház avató ünnepséget szervezett. Avató beszédet Gazda Klára néprajztudós tartott, majd Kéri Gáspár mutatta be a tájházat, amelyet szintén ő rendezett be a nagyszülői házban az általa gyűjtött tárgyakkal.
2003. május 10. A Jubileumi Rákóczi Évek megnyitó ünnepsége volt Nagyváradon. A tudományos emlékülést az Egyházkerületi Székház dísztermében tartottuk, megnyitó beszédében Dukrét Géza felelevenítette nemzetünk nagyjait, akiknek tetteit mindig is a nemzeti tolerancia, a nemzet egysége, a szabadságvágy iránti elkötelezettség vezérelte.
2003. november 2. Megemlékező ünnepi istentiszteletet tartottak Tenkén a református templomban. Tőkés László püspök igehirdetése után Kupán Árpád a Rákóczi szabadságharcról, Borbély Gábor a győztes kimenetelű bélfenyéri csatáról tartott előadást. Bélfenyéren kopjafát avattunk a csata emlékére a régi temetőben. Az avatóbeszédet Dukrét Géza tartotta.
2004. szeptember 19. Mezőtelegden szoboravató ünnepséget tartottak Bocskai Istvánné Hagymássy Kata tiszteletére. Az általunk szervezett tudományos ülésszakon, a templomban öt előadás hangzott el.
2005. február 17. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műemlékfelügyeleti Igazgatóság Szegedi Irodája közötti együttműködés keretében fényképkiállítás sorozatot szerveztünk Sófalvi István fotóművész munkáiból Érmelléki borpincék épített öröksége címmel. Az első kiállítást február 17-én nyitottuk meg Budapesten, a következő színhely Békéscsaba, Szeged és a határmenti Létavértes volt.
2005. november 18. Emlékülést tartottunk Biró József művészettörténész halálának 60. évfordulóján. A megemlékezést a hajdani zsidó leánygimnázium egyik termében tartottuk, abban az épületben, amelyben Biró József született. Dr. Lővei Pál budapesti művészettörténész felelevenítette Biró József munkásságát, aki elsősorban Erdély műemlékeit tanulmányozta. Dr. Kovács András kolozsvári művészettörténész Biró erdélyi kastélyokról megjelent könyvét méltatta. Emődi Tamás műépítész Biró József váradi jellegű munkáira helyezte a hangsúlyt. Az előadások után megkoszorúztuk Biró József emléktábláját, amelyet még 1994-ben avattunk.
2006. június 10. Bartók-emlékünnep volt Nagyszentmiklóson. A zeneszerző születésének 125. évfordulójának szentelt ünnepséget egyesületünk szervezte a helybeli Velcsov Margit tanárnő segítségével. A rendezvényt a Nákó-kastély dísztermében tartottuk, Velcsov Margit Bartók Béla és Nagyszentmiklós kapcsolatáról értekezett. Péter László kolozsvári egyetemi tanár Bartók és Ady című előadását tartotta meg, majd Tácsi Erika (Temesvár) ismertette a temesvári Bartók Béla Kórus történetét. A műsor után Dukrét Géza bemutatta Velcsov Margit Bartók Béla és Nagyszentmiklós. 1971–2006 című kötetét, majd megkoszorúztuk Bartók Béla szobrát.
2007. július 8. Csokalyon Fényes Elek születésének 200. évfordulóján emlékeztünk. A rendezvényt közösen szervezte a PBMET, a Fényes Elek Társaság és a helyi önkormányzat. A csokalyi református gyülekezeti teremben Kupán Árpád Fényes Elek a helytörténet, honismeret úttörője, Dukrét Géza Magyarország fizikai és gazdaságföldrajzi képe Fényes Elek műveiben, Cservid Levente Fényes Elek csokalyi emlékezete címmel tartott előadást, Borbély Gábor a bihari tájat és gazdaságot taglalta.
2007. augusztus 30. Emlékülés és táblaavatás Hegyesi Márton tiszteletére, halálának 100. évfordulóján. Jelen volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány tagjai: Révász Gizella, Szendrő Dénes és Flóris János. Kupán Árpád Hegyesi Márton életét és munkásságát ismertette. Szendrő Dénes az 1849. április 6-án lezajlott isaszegi csatáról beszélt, Dukrét Géza ismertette Hegyesi Márton 1885-ben megjelent Bihar vármegye 1848–49-ben című történelmi monográfiáját. A Partiumi Keresztény Egyetem udvarán elhelyezett emléktáblánál Tőkés László püspök mondott avatóbeszédet. A táblát Révász Gizella és Flóris János leplezte le.
2008. május 17. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a PBMET Hagyomány és közművelődés címmel tanácskozást szerveztek a civil szervezetek szerepéről a közművelődésben a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében.
2009. augusztus 22. Érsemjénben Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján A bölcsőtől a sírig címmel emlékülést szerveztünk a helyi önkormányzattal a Fráter Loránd Művelődési Központban. A több mint kétszáz résztvevő előtt Taar Erzsébet (Érsemjén) Kazinczy és Érsemjén, Fehér József (Sátoraljaújhely) Kazinczy és Alsóregmec, Kiss Endre József (Sárospatak) Kazinczy és Sárospatak, Kováts Miklós (Kassa) Kazinczy és Kassa, Kováts Dániel (Szeged) Kazinczy és Széphalom, Bakó Endre (Debrecen) Kazinczy Ferenc a debreceni irodalomtörténet-írás tükrében, Debreczeni-Droppán Béla (Budapest) Kazinczy-ünnep 1859-ben címmel értekezett. A bölcsőtől a sírig című előadás-gyűjteményt Dukrét Géza, a kötet szerkesztője ismertette.
2010 februárjában Érmihályfalván szervezték meg a II. Máté Imre szavalóversenyt gyermekeknek Fölidézem érparti csöndes falumat címmel. A rendezvény szervezői Bokor Irén, Szalai Ilona, Baricz-Nánási Noémi voltak.
2010. június 6. Néprajzi, iskolai és egyháztörténeti múzeumot avattak Kökényesden. Az intézmény létrejötte Fazekas Lóránd nyugalmazott tanárnak köszönhető, aki 1974-ben kezdte el gyűjteni a Túr menti település régi tárgyait.
2010. június 13. Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepélyt szerveztünk Bihardiószegen. Kupán Árpád Széchenyi István bihari kötődései címmel tartott előadást.
2011. március 19. A Jubileumi Rákóczi Évek záróülése Nagykárolyban. Az ülést a Nagykárolyi Esperesi Hivatal üléstermében rendeztük. A nyolc év alatt (2003–2011) összesen tizenegy tudományos ülésszakot szerveztünk különböző helyszíneken, összesen 60 előadás hangzott el, amelyek alapján öt kötet jelent meg Jubileumi Rákóczi Évek – Istennel a hazáért és a szabadságért címmel. A négy meghirdetett pályázatra 23 dolgozat érkezett, amelyeket felnőtt és diák kategóriában bíráltunk el. Rákóczi nyomában hét kirándulást szerveztünk, egy kiállítást nyitottunk meg, kopjafát avattunk Bélfenyéren, emléktáblát lepleztünk le Egerben, Zsibón és Borsiban.
2013. május 1. Borosjenőben rendezték meg a XIX. Horváth Béla-szavalóversenyt, amelyet elindításától kezdve Vajda Sándor szervezett és vezetett. A rendezvényen olyan gyermekek, fiatalok vesznek részt az egész régióból, akik önhibájukon kívül sem az óvodában, sem az iskolában nem tanulhatnak magyarul, anyanyelvüket a szülőktől, de főleg a nagyszülőktől tanulták meg.
2014. június 22. Újranyílt Wilhelm Sándor halászati múzeuma Székelyhídon Halászat és vadfogás címmel.
2014. november 22. Érmihályfalván koszorúzással, műsorral és kiállítással emlékeztek meg az első világháború helyi hőseiről. A kiállítási tárgyak, képek, levelek, és a 94 hős katonáról összegyűjtött anyag feldolgozása és rendezése Szilágyi Andrea és Kovács Rozália munkája. Kovács Rozália Emlékezünk címmel ismertette a kiállított fotókat és beszélt az összegyűjtött anyag jelentőségéről.
2014. december 11. Erdei János történelmi vetélkedőt szervezett Szilágysomlyón Kiss Zoltán kolléga segítségével. Nyolc, egyenként háromfős csapat vett részt hat iskolából. Meghívott és előadó volt Csulák Péter kolozsvári konzul.
ismerték el. Ciucur Losonczi Antonius felvétele (forrás: Erdély Online)
2015. november 20–26. Felmérő program zajlott a Hegyközben. 20-án Hegyközszentimrén megalakult a Hegyköz Kollégium. Tudományos vezetőnek Dukrét Gézát kérték fel. 24-én ellenőrző körúton voltunk a Hegyközben, 26-án beszámolót tartottunk.
2016. június 1. Temesváron a Bartók Béla Vegyeskar fennállásának 45. évfordulóján Tácsi Erika, a kórus vezetője ünnepélyt szervezett a Bartók Béla Líceumban.
2016. július 10. Összeült Hegyközszáldobágyon a Hegyköz Kollégium. A közel ötven felmérő beszámolt a munkájáról, minden faluról külön-külön.
2016. augusztus 12-től kezdve elindítottunk egy tevékenységi sorozatot a várban, a székhelyünk melletti tanácsteremben. Kéthetente rendezvényeket szervezünk, az első előadás Pásztai Ottó Nagyvárad híres családjai – A Grósz család volt.
2017. május 20. Őrizd a várat címmel református egységnap volt. Ennek keretében konferenciát szerveztünk A reformáció kezdetei a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben címmel. Kilenc egyházmegye ismertette a reformáció kezdeteit. A konferenciát Dukrét Géza szervezte, anyaga külön kötetben jelent meg a szerkesztésében.
2017. június 2–4. Érmihályfalván Szomszédolás címmel helytörténeti verseny volt diákoknak hét csoportban Szilágyi Andrea vezetésével.
2018. február 15-én megalakítottuk a Bihar Megyei Magyar Értéktár Bizottságot.
Ezek mellett számos rendezvényt szerveztek Aradon, amelyeknek főszervezői Ujj János, Puskel Péter és Berecz Gábor voltak, valamint Szatmárnémetiben, ahol Fazekas Lóránd és Bara István tevékenykedtek.
Meg kell említenem, hogy ebben a 25 évben összesen 22 honismereti kirándulást szerveztünk, de ide kell még számítani a háromnapos konferenciák harmadik napi kirándulásait, tehát összesen 45 honismereti kirándulást szerveztünk.
Fontos megvalósításunk a honlapunk elkészítése, amelyet bárki megtekinthet a világhálón, a www.pbmet.ro címen.
Sokrétű tevékenységeink elismeréseként egyesületünk és egyes tagjaink számos kitüntetést kaptak. Egyesületünk megkapta a Pro Partium-díjat, a Podmaniczky-díjat és a Kós Károly állami díjat, valamint számos díszoklevelet.
Egyesületünk 2001-ben megalapította a Fényes Elek-díjat, amelyet azok kapnak, akik kimagasló eredményt értek el a helytörténeti kutatómunkában, történelmi örökségünk megóvásában, a honismereti nevelésben. Tizenhét év alatt 44 tagtársunk érdemelte ki a díjat. 2005-től olyan személyiségeknek is odaítéltük a kitüntetést, akik saját településükön példamutató módon végezték hagyományőrző tevékenységüket, mint Balazsi József, Érsemjén polgármestere, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere, Révász Gizella, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Bátori Géza, Bors polgármestere, Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke.
