Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

A dolgok változnak. A vers örök

Bemutatkozik a Magyar Versmondók Egyesülete

Mindennapi rutinjaink, megoldandó feladataink, kihívásaink közt gyakran észre sem vesszük, hogy a legnehezebb időszakokban egy-egy költemény, mélyen igaz verssor, bölcsesség segít át a bajokon. Az emelkedett, örömteli pillanatokban a költészet, az egymásnak mondott, elmormolt, eldúdolt, vagy sms-ben elküldött igaz, érzelemdús idézet is lelki gyógyírként hat. Pedig mennyire így van! S hogy a legtisztább emberi érzések és gondolatok tiszta forrását magától az embertől halhassuk, és ne csak könyvekben lássuk, azért rengeteget tesz a Magyar Versmondók Egyesülete, amely a Kárpát-medencében és a tengeren túl is a magyar nyelv, valamint a páratlanul gazdag magyar költészet, a tiszta érzelmek és gondolatok tolmácsolásáért, megértéséért, illetve megérzéséért tesz nap mint nap. Ezt vallja Kiss László, a szervezet alapító elnöke.




Lutter Imre a Kaleidoszkóp VersFesztiválok egyikén

A rendszerváltás utáni évek (1989–1990) első pozitív eredménye, jelentős hozadéka az amatőr művészeti területek civil szakmai szervezeteinek létrejötte volt. A Magyar Versmondók Egyesülete azzal a céllal alakult, hogy hatékony részt vállaljon a magyar nyelvű vers- és prózamondás szervezésében, illetve irányításában, továbbá hogy tömörítse, összefogja és segítse a hazai, valamint a Magyarország határain kívül élő amatőr vers- és prózamondókat, a hivatásos előadóművészeket, elláthassa szakmai érdekképviseletüket, és gondoskodjon a versmondók képzéséről.

Megalakulása óta eleget tesz korai célkitűzéseinek: bemutatkozási alkalmakat, fesztiválokat szervez, összehangolja a hazai versmondó eseményeket, képzéseket; táborokat működtet, folyóiratot ad ki, honlapokat üzemeltet és könyveket jelentet meg. Ezek a tevékenységek a hazai és az anyaország határain kívüli magyar versmondó kultúra színvonalának emelkedését és szervezettségének fejlődését eredményezik. A szervezet fő céljának tekinti, hogy a versmondás a szélesebb nyilvánosság számára is többet jelentsen a klasszikus értelemben vett verstolmácsolásnál, és hogy a vershez kapcsolódó műfajok beépüljenek a köztudatba a mindennapok szerves részeként. Hogy jó úton haladnak, azt jelzi az is, hogy az egyesület taglétszáma meghaladja az 1200 főt. A különböző versenyek, képzések, műhelyek és táborok révén az Egyesületnek már több tízezer vers­mondóval sikerült kapcsolatba kerülnie.

A Magyar Versmondók Egyesülete elsők között ismerte fel a költészet és a versmondás Kárpát-medencei jelentőségét, azaz hogy a magyar költészet és annak tolmácsolása a közös gyökerek legelemibb része, az anyanyelv ápolásának és megtartásának letéteményese, valamint kiemelt történelmi, kulturális és közösségi szerepe van a magyarság identitásának erősítésében. Az egyesület célja, hogy a vers emberhez közelibbé váljon, a költészet – mint a magyar nyelv éltetője – társadalmi rangját visszakaphassa.

A szervezet tagozatai korosztályonként és szakmai alapon szerveződnek. Ifjúsági, felnőtt, nyugdíjas, pedagógus és szakmai tagozatokba tömörülnek a versmondók. A tagozatok munkáikat összehangoltan végzik. Ennek eredményeként az általános iskolai korosztályt tömörítő ifjúsági tagszervezet a versmondást meghaladva a tanulók mindennapi kommunikációjában is segít, azért hogy a diákok a magyar nyelvet törvényszerűségeinek megfelelően használják. Számos tehetségkutató és tehetséggondozó, valamint esélyegyenlőséget segítő rendezvényt támogatnak és szerveznek, például Siklóson, Zsámbékon, vagy Tatán, ahol az enyhén fogyatékos gyerekek – Eötvös József nevét viselő – vers- és prózamondó versenye, valamint a beszédfogyatékos gyermekek számára az Őze Lajos Versmondó Verseny nyújt segítséget életük könnyebbé tételéhez. Az utóbbi évek eredményeként könyvelhetik el a szépkorú versmondók jelentkezését és jelenlétét – nem különben sikerességét – a versmondó eseményeken, amely példaértékével jó hatással van az ifjabb nemzedékekre.

A Magyar Versmondók Egyesületének nemcsak az országon belül, de a határokon túl is számos tag- és társ­szervezettel tart kapcsolatot. A legaktívabb szervezetek Győr-Moson-Sopron megyében, az északkelet-magyarországi régióban (Miskolc központtal), Közép-Magyarországon, Veszprémben, Egerben, a Délvidéken (Vajdaságban), Zilahon, Dél-Kaliforniában (Los Angeles központtal), Lendván, New Yorkban, San Diegóban és Torontóban léteznek. Jó együttműködő partnere az Egyesületnek a Nemzeti Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház és a Váci Dunakanyar Színház.




Közös versmondás Tatabányán a Magyar Versmondók Egyesülete szervezésében

A Magyar Versmondók Egyesületének kiemelt rendezvényei

A nagy országos vers- és prózamondó versenyek közül – más szervezetekkel együtt – kezdeményezésük révén született újjá a József Attila vers-, énekeltvers- és prózamondó verseny 1996-ban, amely azóta is a legrangosabb versenyek közé tartozik. Közreműködő segítői voltak a Berzsenyi, a Csokonai, a Ratkó, az Arany János, a Petőfi, az Anyám fekete rózsa, a Radnóti, a Babits és még számos megyei, regionális és helyi vers­mondó versenyeknek. A társszervezetekkel közösen megvalósított legrangosabb versenyek közé tartozik a Regösök húrján országos általános iskolás vers- és prózamondó találkozó és verseny, mintegy tizenöt helyszínen, a Latinovits Zoltán országos vers- és prózamondó találkozó, az Illyés Gyula nemzeti vers- és prózamondó verseny, valamint a Költészet tavasza – költőtalálkozó és versmondó verseny Zilahon. De a Sinka István vers-, énekeltvers- és prózamondó verseny Vésztőn, a Szabó Lőrinc vers- és prózamondó verseny Keszthelyen, az évenkénti áprilisi VersGála, vagy a legújabb rendezvény, a Nemzeti VERSeny – a Nemzeti Színházzal karöltve – is hatalmas népszerűségnek örvend.

Kaleidoszkóp VersFesztivál

A Kaleidoszkóp VersFesztivált 1998-ban indította útjára az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület és a Miskolci Egyetem hagyományteremtő céllal, Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító védnökségében. Az azóta valódi művészeti fesztivállá nőtt eseménysorozat célja az évfordulós költők, írók alkotásaival, a pódium- és a színművészet jeles képviselőivel az aktív emlékezés, a magyar költészet népszerűsítése, a társadalom minél szélesebb rétegeit megszólítva. A Kaleidoszkóp VersFesztivál nemzetközivé válásával a Kárpát-medence hét országa kapcsolódott be a programokba. A kor új művészeti kihívásait is szem előtt tartva a versmondás mellett a versenyprogramba tartoznak: a mozgásszínház, a performanszok, az utcaszínházi előadások, az előadóestek, a monodrámák, az énekelt- és megzenésített versek, valamint a világzene és a versfilm. A rendezvény minden évben másik városból jelentkezik. A fesztivál alapító igazgatója Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész.




A Kávészünet-zenekar

Nyári táborok, műhelyek, szemináriumok

A nyári intenzív képzések célja az amatőr versmondók összefogása és képzése, azaz felkészítésük a tudatos előadóművészi magatartásra, valamint a tehetséges vers- és prózamondók felkészítése az előadóművészi és színészi pályára.

A Magyar Versmondók Egyesülete különböző táboraiból az elmúlt húszegynéhány év alatt számos, ma már elismert fiatal művész került ki, s választotta hívatásul a színházművészetet – köztük volt Fehér Tibor, Kurta Niké, Bakos-Kiss Gábor, Kinizsi Ottó, Bertóti Johanna, Zámbori Soma és sokan mások.

Budapesti Versmondó Klub

A klub feladata a Budapesten élő és vonzáskörzetébe tartozó versmondók képzése, illetve továbbképzése műhelyfoglalkozások keretében, amelynek részét képezi a költőtalálkozók – hogy jobban megismerkedhessenek a kortárs költészet kiválóságaival. A Klubot a Budapesti Művelődési Központtal közösen működtetjük.

Vers- és prózamondó előadóművészeti szakképzés

A Magyar Versmondók Egyesülete kidolgozta a vers- és prózamondó szakképesítés tematikáját, amellyel jogosultságot szerzett arra, hogy akik a vers- és prózamondást hivatásos formában is művelni szeretnék, azok számára képzés keretében vizsgafelkészítést és előadóművészeti szakképesítést nyújtson.

Első Magyar Versszínház

A versszínház olyan színpadi műfaj, művészeti szerveződés, alkotóműhely, amely teret biztosít, illetve lehetőséget kínál régi és új kifejezési formáknak a tartalmak létrehozására. Ugyanakkor ösztönzi az amatőr és hivatásos színház-, előadó- és társművészeket olyan művészi alkotások színpadra állítására, amelynek központi tartalma, gondolata a vers kifejezése, illetve tágabb értelmű színpadi, valamint színházi eszközökkel való magszólaltatása.

A versszínház célja a vers, a költői mű szolgálata minden létező színpadi formában: klasszikus és kortárs, önálló és társas előadóestek, költészet által ihlette mozgásszínház, verses performanszok, elbeszélő költemények nagyszínpadi előadásai, verszenei produkciók, költészetből eredő világzene és verses utcaszínház révén. A versszínház ezek alapján joggal tekinthető önálló műfajnak.

Funkcióját tekintve a versszínház bemutatkozási tér is egyben: a Magyar Versmondó Egyesülete 2009-ben alapította meg az Első Magyar Versszínházat.

A legjelentősebb bemutatók: Arany János: Toldi (A Forrás Színházzal ko­produkcióban, 45 bemutató, 2010-ben Taps-díjat nyert); Emlék és varázslat – Radnóti verskoncert (Radnóti születésének 100. évfordulóján); Üveggolyók (Versszínházi bemutató Határ Győző műveiből); Ratkó József: Segítsd a királyt! (Felolvasó-színházi bemutató Ratkó József korszakos drámájából a Ratkó József Emlékévben, a bemutató a Soproni Petőfi Színházban volt).

Honlapok, kiadványok

Az Egyesület több világhálós oldalt működtet. A központi portál – A vers oldala (www.vers.hu) – információkban gazdag, kiváló kiindulási pont a költészet és a versmondás iránt érdeklődők tájékozódásához. A vers.hu a világháló egyik legátfogóbb versportálja, közösségi funkciókkal, áttekinthető rendszerrel és friss vershírekkel. Az oldal több szolgáltatást is kínál: a regisztrált felhasználók maguk szerkeszthetik saját verseik oldalát vagy kérhetnek – online – verset. A szakmai közönség számára a legszélesebb palettát kínálja a versenyek, a műhelyek és a táborok terén. A látogató irodalmi utazást tehet az évfordulós költők berkeiben, A hónap eseményei címen az év minden napjára megtalálhatja a múlt legfontosabb költészeti és színházi eseményeit, az Alkalmi versek link pedig az épp időszerű ünnepekhez, hagyományokhoz, családi vonatkozású eseményekhez kínál verseket. Mindemellett a versszínház is e portálon tájékoztatja a látogatókat bemutatóiról. A honlapot évente több mint kétszázezer egyedi felhasználó látogatja meg. Az oldalról elérhető az Egyesület többi tematikus honlapja is: www.versmondo.hu – a Versmondó folyóirat elektronikus változata; www.versfesztival.hu – a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál honlapja; www.versradio.hu – az online Versrádió honlapja.

A Versmondó folyóirat

A hazai versmondás egyetlen szakmai orgánumát, a Versmondó című, negyedévente megjelenő folyóiratot 1993-óta adja ki a Magyar Versmondók Egyesülete. A lap tanulmányok, kritikák és a versmondók szakmai felkészülését segítő módszertani, illetve képzési anyagok, valamint közérdekű információk közlésével segíti tájékozódni és felkészülni az érdeklődő olvasót, és friss információkhoz juttatni a verskedvelőket. A lap versértelmezések sorát, illetve egy-egy költő részletesebb bemutatását közli, továbbá az anyanyelv, az élőbeszéd ápolását szolgáló tanulmányokat is publikál. Elemzi a versmondó körök, műhelyek és klubok munkáit, produkcióit, bemutatja az amatőr és hivatásos társulatokat, továbbá portrét mutat be a versmondókról, az előadóművészekről, a rendezőkről, a dramaturgokról, az írókról és a költőkről. A Versmondó viszonylag rövid idő alatt komoly szakmai tekintélyt vívott ki magának: számos neves, a versmondás elméletével foglalkozó szakember, valamint irodalomtörténészek, írók, költők csatlakoztak a laphoz, támogatva annak szellemiségét és elismerve rendkívül magas színvonalát. A folyóirat 1997 augusztusától az interneten is olvasható, a napi egyedi látogatóinak a száma kétszáz körül van. Az újság a szellemi kapocs szerepét tölti be az anyaországban és azon kívül élő, vers­mondással foglalkozó magyarság között. Főszerkesztője az 1993-as indulástól fogva Kiss László.

Versrádió

A Magyar Versmondók Egyesületének viszonylag friss szolgáltatása az online Versrádió (www.versradio.hu), amely a legújabb fóruma, megszólalási lehetősége a versmondóknak. A rádió 2006-ban indult el, jelenlegi formájában, 2010-ben elnyerte a Magyar Marketingszövetség Az Év Honlapja-különdíját. A rádió műsorában, amelybe a honlap megnyitásával kapcsolódhat be az internetező, klasszikus költők művei hallhatók klasszikus előadók tolmácsolásában, vagy kortárs szerzők verseit adják elő fiatal és érett, amatőr és hivatásos versmondók. Az oldal főszerkesztője Lutter Imre, a Magyar Versmondó Egyesületének ügyvezető elnöke.




Díjátadás a Regősök Húrján versenyen

Kiadványok, módszertani könyvek, konferenciák:

Versmondók Könyvtára (sorozatszerkesztő: Kiss László): Egy műfaj tündöklése; Kortársaink; Novelláskönyv; Keltsd életre 1-2.; Társas játék; Tanuld és tanítsd a jobbat; Hovatovább?

Kaleidoszkóp Könyvsorozat (sorozatszerkesztő: Lutter Imre): Egyetemi, főiskolai hallgatók pályakezdő írásaiból tallóz a kötet (Éltem írtam érted…; Virágzó kopjafák; A pillanat története; Látó határ; Szavak sziluettje; Lánctánc; Szárnyak hullámverésben; Firka a falra; Jelen-lét; Retúr).

Hangoskönyvek, CD-k: Memento – túl a gyászon (2014); Dupla hangoskönyv a Holokauszt költészetéből; Bíbor parázson – Radnóti másképp (2014); Radnóti nyomán – dupla korongos hangoskönyv.

Konferenciák

A Magyar Versmondók Egyesülete fontos feladatának tekinti a vers- és prózamondással kapcsolatos elméleti, módszertani kérdések gondozását. Ennek eredményeként születtek meg a hiánypótló és korszerű kiadványok (Keltsd életre 1–2. kötetek), illetve a műfaj problémáit áttekintő konferenciák: Egy műfaj tündöklése… (1998); Versrendezés-konferencia (2002); Keltsd életre… (2012); Keltsd újra életre… (2014); Latinovits-konferencia (2015).

Egyesületközi kapcsolatok határon túli társadalmi és versmondó szervezetekkel

A Magyar Versmondók Egyesülete évek óta építi nemzetközi kapcsolatait. A vezetők ösztönzik regionális és megyei szervezeteiket, műhelyeiket, hogy konkrét együttműködéseket alakítsanak ki a határon túli versmondással foglalkozó szervezetekkel a kölcsönösség jegyében. Szlovákiában, Szlovéniában és a Vajdaságban, a Partiumban önálló műhelyek, szervezetek alakultak és csatlakoztak az ernyőszervezethez. Az igényeknek megfelelően teret nyújtanak az anyaország határain kívül élő magyar nyelvű versmondóknak, akik rendszeresen részt vehetnek a Vajdasági Szép Szó Műhely rendezvényein, valamint Erdélyben (Székelykeresztúron, Zilahon) és a felvidéki Rimaszombatban.

A Magyar Versmondók Egyesületének 2016-ban megválasztott vezetői:

Tiszteletbeli elnök: Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő. Elnök: Kiss László, ügyvezető elnök: Lutter Imre, irodalmi alelnök: Turczi István, szakmai alelnök: Pataki András, vers­színházi alelnök: Wiegmann Alfréd, kommunikációs alelnök: Szennik Éva, szervezési és pályázati alelnök: Zánki-Tóth Enikő, kreatív alelnök: Kinizsi Ottó.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Mezőkeszü

Lapunk 2017. márciusi számában Életviszonyok egy mezőségi faluban címmel a szerző tömör összefoglalót írt Mezőkeszü 1940-50-es éveiről. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész azóta bővítette és újabb adalékokkal egészítette ki a mezőségi falu évtizedekkel ezelőtti életét leíró emlékiratát. Munkájából a mára lényegesen átalakult, sőt eltűntnek is mondható falukép és falusi életvitel rajzolódik ki, szerkesztőségünk ezért tartotta indokoltnak az írás folytatásos közlését, a már megjelent részek kihagyásával. 

Negyedszázad komoly időszaknak számít egy civil szervezet életében, s ez mérleg készítésére kötelez. Dióhéjban szeretném ismertetni egyesületünk legfontosabb tevékenységeit, eredményeit. Már 1992-ben felmerült egy honismereti szövetség megalakításának szükségessége. Még abban az évben tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítése és ápolása érdekében.

Tenke

A Tenkei Művelődési és Honismereti Kör és a Bihar megyei község református gyülekezete kilencedik alkalommal rendezte meg május 25-én és 26-án Táj- és Honismereti Konferenciáját. A Fekete-Körös felső folyásának vidéke, ahol tíz-egynéhány Árpád-kori településen csak pár ezer magyar él ma már, igen gazdag hagyományokban, kultúrában, lelkiségben, természeti kincsekben. S erre nem hullhat rá a feledés pora – vélik a találkozósorozat kitartó szervezői.

Mezőkeszű, Református templom

Lapunk 2017. márciusi számában Életviszonyok egy mezőségi faluban címmel a szerző tömör összefoglalót írt Mezőkeszü 1940-50-es éveiről. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész azóta bővítette és újabb adalékokkal egészítette ki a mezőségi falu évtizedekkel ezelőtti életét leíró emlékiratát. Munkájából a mára lényegesen átalakult, sőt eltűntnek is mondható falukép és falusi életvitel rajzolódik ki, szerkesztőségünk ezért tartotta indokoltnak az írás folytatásos közlését, a már megjelent részek kihagyásával.

A 19. és a 20. század irodalmi szövegeinek szerkesztője és értelmezője, a szövegek társadalomtörténeti összefüggéseinek kutatója, szótárszerkesztő, lelkiismeretes könyvkiadói szakember és intézményalapító, tankönyvszerző áll előttünk.

„A magyar irodalom legelőször óvodás koromban ragadott meg, amikor román elemi iskolába járván (merthogy a magyar református elemit épp első osztályos koromban zárták be) Édesanyám magyarul írni-olvasni Petőfi Sándor és Arany János versein tanított. Aztán folytatódott és mélyült a kötődésem a székelyudvarhelyi gimnazista évek alatt, ahol jó és lelkes magyar tanáraim voltak, s persze akkor már magamtól szenvedélyes olvasó voltam. A család el is könyvelte, hogy magyar irodalom szakra megyek.”

A Tomcsa Sándor Színház segítségével immár második alkalommal rendezték meg a forradalom.ma elnevezésű, rendhagyó március 15-i megemlékezést Székelyudvarhelyen. 2016. március idusán az 1848-as forradalom kirobbanásának délelőtti eseményeit, idén forradalom.ma 2.0 néven a délutáni eseményeket elevenítették fel a szervezők.

„Dániában senki sem tekint úgy a népfőiskolára, mint egy tanulási lehetőségre, inkább, mint egy év kikapcsolódásra a gimnáziumi évek után. Ezen intézmények a tábortűzről, hippikről és gitárról híresek, egy olyan közegben, ahol a résztvevő diákok között nagyon szoros barátság alakul ki. Ez egy olyan lehetőség a számukra, ahol könyvek és esszék helyett végre azon dolgozhatunk, hogy különböző kapcsolatokat építsünk, barátkozzunk, és ezáltal jobb emberré is váljunk egy kicsit.”

Színházszekér jó úton a „világvégétől” hat kilométerre

Küsmöd a világ vége, onnan is hat kilométerre fekszik Siklód – így tartja a mondás. S hogy mi történik egy átlagos novemberi hétvégén az alig 300 lakosú, szinte megközelíthetetlen, ám csodaszép Hargita megyei faluban? Egy egész hadseregnyi embert megmozgató amatőr színjátszó találkozó, az immár 19. alkalommal megszervezett Az ekhós szekér nyomában nevet viselő seregszemle.

türi magyar ház

E népszokás ezeréves, pogánykori „felmenői” a téli napfordulóhoz köthető néphagyományok között keresendők, mint például a regölés volt hajdanán, amely már nem él a faluban (egyebütt sem a környékünkön), de szövegtöredékeit a gyermekmondókák hellyel-közzel még megőrizték. 

erdélyi krónika

Immár több mint egy éve, hogy elindult Erdély első történelmi portálja, az Erdélyi Krónika. Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, elmondható, hogy a kezdeményezés nem volt eredménytelen.

I. István király 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté. Nem meglepő ezek után, ha nehézségek idején ma is, közel ezer évvel az ő halála után, buzgón hozzá fohászkodunk, és templomainkban ezt énekeljük: „Hol vagy István király, téged magyar kíván, gyászos öltözetben teelőtted sírván”.

Olvasótábor Szálkán

Még a térképen is alig… A faluban magában már inkább, hisz volt már itt ilyesmi. Mint ahogyan másutt is előfordult, több helyszín esetében, a visszatérés. Az elmúlt 45 év adott erre alkalmat. Még kimondani is emelkedettség: közel fél évszázad, legkevesebb két nemzedék lelkisége benne, s a példa, az elköteleződés, a játék és az emberélmény közelségei.

both joco, both zsuzsanna

A 30plusz néptánctanfolyamnak indult, de már az elején többnek bizonyult annál. Hamarosan közösséggé kovácsolódott. Célközönsége a harminc fölötti korosztály, de fiatalabbak is jöhetnek. Senkit sem akarunk kizárni, de úgy gondoltuk, hogy ez az a korosztály, amely ha táncolni szeretne, nem válogathat sokféle lehetőségből. Ebben a csoportban nem tanulunk koreográfiát, nem gyúrunk színpadra, hanem csak úgy, a tánc szeretetéért, az együttlétért gyűlünk össze minden péntek este 8 órakor. 

Balázs Ferenc

A népfőiskolának sajátosan erdélyi gyökerei is vannak, ami a sajnálatosan rövid életű Balázs Ferenc egykori unitárius lelkész, író, közösségszervező 1930 és 1937 közötti, az Aranyos-menti Mészkőn kifejtett tevékenységéhez köthetők.