Mindennapi rutinjaink, megoldandó feladataink, kihívásaink közt gyakran észre sem vesszük, hogy a legnehezebb időszakokban egy-egy költemény, mélyen igaz verssor, bölcsesség segít át a bajokon. Az emelkedett, örömteli pillanatokban a költészet, az egymásnak mondott, elmormolt, eldúdolt, vagy sms-ben elküldött igaz, érzelemdús idézet is lelki gyógyírként hat. Pedig mennyire így van! S hogy a legtisztább emberi érzések és gondolatok tiszta forrását magától az embertől halhassuk, és ne csak könyvekben lássuk, azért rengeteget tesz a Magyar Versmondók Egyesülete, amely a Kárpát-medencében és a tengeren túl is a magyar nyelv, valamint a páratlanul gazdag magyar költészet, a tiszta érzelmek és gondolatok tolmácsolásáért, megértéséért, illetve megérzéséért tesz nap mint nap. Ezt vallja Kiss László, a szervezet alapító elnöke.
A rendszerváltás utáni évek (1989–1990) első pozitív eredménye, jelentős hozadéka az amatőr művészeti területek civil szakmai szervezeteinek létrejötte volt. A Magyar Versmondók Egyesülete azzal a céllal alakult, hogy hatékony részt vállaljon a magyar nyelvű vers- és prózamondás szervezésében, illetve irányításában, továbbá hogy tömörítse, összefogja és segítse a hazai, valamint a Magyarország határain kívül élő amatőr vers- és prózamondókat, a hivatásos előadóművészeket, elláthassa szakmai érdekképviseletüket, és gondoskodjon a versmondók képzéséről.
Megalakulása óta eleget tesz korai célkitűzéseinek: bemutatkozási alkalmakat, fesztiválokat szervez, összehangolja a hazai versmondó eseményeket, képzéseket; táborokat működtet, folyóiratot ad ki, honlapokat üzemeltet és könyveket jelentet meg. Ezek a tevékenységek a hazai és az anyaország határain kívüli magyar versmondó kultúra színvonalának emelkedését és szervezettségének fejlődését eredményezik. A szervezet fő céljának tekinti, hogy a versmondás a szélesebb nyilvánosság számára is többet jelentsen a klasszikus értelemben vett verstolmácsolásnál, és hogy a vershez kapcsolódó műfajok beépüljenek a köztudatba a mindennapok szerves részeként. Hogy jó úton haladnak, azt jelzi az is, hogy az egyesület taglétszáma meghaladja az 1200 főt. A különböző versenyek, képzések, műhelyek és táborok révén az Egyesületnek már több tízezer versmondóval sikerült kapcsolatba kerülnie.
A Magyar Versmondók Egyesülete elsők között ismerte fel a költészet és a versmondás Kárpát-medencei jelentőségét, azaz hogy a magyar költészet és annak tolmácsolása a közös gyökerek legelemibb része, az anyanyelv ápolásának és megtartásának letéteményese, valamint kiemelt történelmi, kulturális és közösségi szerepe van a magyarság identitásának erősítésében. Az egyesület célja, hogy a vers emberhez közelibbé váljon, a költészet – mint a magyar nyelv éltetője – társadalmi rangját visszakaphassa.
A szervezet tagozatai korosztályonként és szakmai alapon szerveződnek. Ifjúsági, felnőtt, nyugdíjas, pedagógus és szakmai tagozatokba tömörülnek a versmondók. A tagozatok munkáikat összehangoltan végzik. Ennek eredményeként az általános iskolai korosztályt tömörítő ifjúsági tagszervezet a versmondást meghaladva a tanulók mindennapi kommunikációjában is segít, azért hogy a diákok a magyar nyelvet törvényszerűségeinek megfelelően használják. Számos tehetségkutató és tehetséggondozó, valamint esélyegyenlőséget segítő rendezvényt támogatnak és szerveznek, például Siklóson, Zsámbékon, vagy Tatán, ahol az enyhén fogyatékos gyerekek – Eötvös József nevét viselő – vers- és prózamondó versenye, valamint a beszédfogyatékos gyermekek számára az Őze Lajos Versmondó Verseny nyújt segítséget életük könnyebbé tételéhez. Az utóbbi évek eredményeként könyvelhetik el a szépkorú versmondók jelentkezését és jelenlétét – nem különben sikerességét – a versmondó eseményeken, amely példaértékével jó hatással van az ifjabb nemzedékekre.
A Magyar Versmondók Egyesületének nemcsak az országon belül, de a határokon túl is számos tag- és társszervezettel tart kapcsolatot. A legaktívabb szervezetek Győr-Moson-Sopron megyében, az északkelet-magyarországi régióban (Miskolc központtal), Közép-Magyarországon, Veszprémben, Egerben, a Délvidéken (Vajdaságban), Zilahon, Dél-Kaliforniában (Los Angeles központtal), Lendván, New Yorkban, San Diegóban és Torontóban léteznek. Jó együttműködő partnere az Egyesületnek a Nemzeti Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház és a Váci Dunakanyar Színház.
A Magyar Versmondók Egyesületének kiemelt rendezvényei
A nagy országos vers- és prózamondó versenyek közül – más szervezetekkel együtt – kezdeményezésük révén született újjá a József Attila vers-, énekeltvers- és prózamondó verseny 1996-ban, amely azóta is a legrangosabb versenyek közé tartozik. Közreműködő segítői voltak a Berzsenyi, a Csokonai, a Ratkó, az Arany János, a Petőfi, az Anyám fekete rózsa, a Radnóti, a Babits és még számos megyei, regionális és helyi versmondó versenyeknek. A társszervezetekkel közösen megvalósított legrangosabb versenyek közé tartozik a Regösök húrján országos általános iskolás vers- és prózamondó találkozó és verseny, mintegy tizenöt helyszínen, a Latinovits Zoltán országos vers- és prózamondó találkozó, az Illyés Gyula nemzeti vers- és prózamondó verseny, valamint a Költészet tavasza – költőtalálkozó és versmondó verseny Zilahon. De a Sinka István vers-, énekeltvers- és prózamondó verseny Vésztőn, a Szabó Lőrinc vers- és prózamondó verseny Keszthelyen, az évenkénti áprilisi VersGála, vagy a legújabb rendezvény, a Nemzeti VERSeny – a Nemzeti Színházzal karöltve – is hatalmas népszerűségnek örvend.
Kaleidoszkóp VersFesztivál
A Kaleidoszkóp VersFesztivált 1998-ban indította útjára az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület és a Miskolci Egyetem hagyományteremtő céllal, Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító védnökségében. Az azóta valódi művészeti fesztivállá nőtt eseménysorozat célja az évfordulós költők, írók alkotásaival, a pódium- és a színművészet jeles képviselőivel az aktív emlékezés, a magyar költészet népszerűsítése, a társadalom minél szélesebb rétegeit megszólítva. A Kaleidoszkóp VersFesztivál nemzetközivé válásával a Kárpát-medence hét országa kapcsolódott be a programokba. A kor új művészeti kihívásait is szem előtt tartva a versmondás mellett a versenyprogramba tartoznak: a mozgásszínház, a performanszok, az utcaszínházi előadások, az előadóestek, a monodrámák, az énekelt- és megzenésített versek, valamint a világzene és a versfilm. A rendezvény minden évben másik városból jelentkezik. A fesztivál alapító igazgatója Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész.
Nyári táborok, műhelyek, szemináriumok
A nyári intenzív képzések célja az amatőr versmondók összefogása és képzése, azaz felkészítésük a tudatos előadóművészi magatartásra, valamint a tehetséges vers- és prózamondók felkészítése az előadóművészi és színészi pályára.
A Magyar Versmondók Egyesülete különböző táboraiból az elmúlt húszegynéhány év alatt számos, ma már elismert fiatal művész került ki, s választotta hívatásul a színházművészetet – köztük volt Fehér Tibor, Kurta Niké, Bakos-Kiss Gábor, Kinizsi Ottó, Bertóti Johanna, Zámbori Soma és sokan mások.
Budapesti Versmondó Klub
A klub feladata a Budapesten élő és vonzáskörzetébe tartozó versmondók képzése, illetve továbbképzése műhelyfoglalkozások keretében, amelynek részét képezi a költőtalálkozók – hogy jobban megismerkedhessenek a kortárs költészet kiválóságaival. A Klubot a Budapesti Művelődési Központtal közösen működtetjük.
Vers- és prózamondó előadóművészeti szakképzés
A Magyar Versmondók Egyesülete kidolgozta a vers- és prózamondó szakképesítés tematikáját, amellyel jogosultságot szerzett arra, hogy akik a vers- és prózamondást hivatásos formában is művelni szeretnék, azok számára képzés keretében vizsgafelkészítést és előadóművészeti szakképesítést nyújtson.
Első Magyar Versszínház
A versszínház olyan színpadi műfaj, művészeti szerveződés, alkotóműhely, amely teret biztosít, illetve lehetőséget kínál régi és új kifejezési formáknak a tartalmak létrehozására. Ugyanakkor ösztönzi az amatőr és hivatásos színház-, előadó- és társművészeket olyan művészi alkotások színpadra állítására, amelynek központi tartalma, gondolata a vers kifejezése, illetve tágabb értelmű színpadi, valamint színházi eszközökkel való magszólaltatása.
A versszínház célja a vers, a költői mű szolgálata minden létező színpadi formában: klasszikus és kortárs, önálló és társas előadóestek, költészet által ihlette mozgásszínház, verses performanszok, elbeszélő költemények nagyszínpadi előadásai, verszenei produkciók, költészetből eredő világzene és verses utcaszínház révén. A versszínház ezek alapján joggal tekinthető önálló műfajnak.
Funkcióját tekintve a versszínház bemutatkozási tér is egyben: a Magyar Versmondó Egyesülete 2009-ben alapította meg az Első Magyar Versszínházat.
A legjelentősebb bemutatók: Arany János: Toldi (A Forrás Színházzal koprodukcióban, 45 bemutató, 2010-ben Taps-díjat nyert); Emlék és varázslat – Radnóti verskoncert (Radnóti születésének 100. évfordulóján); Üveggolyók (Versszínházi bemutató Határ Győző műveiből); Ratkó József: Segítsd a királyt! (Felolvasó-színházi bemutató Ratkó József korszakos drámájából a Ratkó József Emlékévben, a bemutató a Soproni Petőfi Színházban volt).
Honlapok, kiadványok
Az Egyesület több világhálós oldalt működtet. A központi portál – A vers oldala (www.vers.hu) – információkban gazdag, kiváló kiindulási pont a költészet és a versmondás iránt érdeklődők tájékozódásához. A vers.hu a világháló egyik legátfogóbb versportálja, közösségi funkciókkal, áttekinthető rendszerrel és friss vershírekkel. Az oldal több szolgáltatást is kínál: a regisztrált felhasználók maguk szerkeszthetik saját verseik oldalát vagy kérhetnek – online – verset. A szakmai közönség számára a legszélesebb palettát kínálja a versenyek, a műhelyek és a táborok terén. A látogató irodalmi utazást tehet az évfordulós költők berkeiben, A hónap eseményei címen az év minden napjára megtalálhatja a múlt legfontosabb költészeti és színházi eseményeit, az Alkalmi versek link pedig az épp időszerű ünnepekhez, hagyományokhoz, családi vonatkozású eseményekhez kínál verseket. Mindemellett a versszínház is e portálon tájékoztatja a látogatókat bemutatóiról. A honlapot évente több mint kétszázezer egyedi felhasználó látogatja meg. Az oldalról elérhető az Egyesület többi tematikus honlapja is: www.versmondo.hu – a Versmondó folyóirat elektronikus változata; www.versfesztival.hu – a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál honlapja; www.versradio.hu – az online Versrádió honlapja.
A Versmondó folyóirat
A hazai versmondás egyetlen szakmai orgánumát, a Versmondó című, negyedévente megjelenő folyóiratot 1993-óta adja ki a Magyar Versmondók Egyesülete. A lap tanulmányok, kritikák és a versmondók szakmai felkészülését segítő módszertani, illetve képzési anyagok, valamint közérdekű információk közlésével segíti tájékozódni és felkészülni az érdeklődő olvasót, és friss információkhoz juttatni a verskedvelőket. A lap versértelmezések sorát, illetve egy-egy költő részletesebb bemutatását közli, továbbá az anyanyelv, az élőbeszéd ápolását szolgáló tanulmányokat is publikál. Elemzi a versmondó körök, műhelyek és klubok munkáit, produkcióit, bemutatja az amatőr és hivatásos társulatokat, továbbá portrét mutat be a versmondókról, az előadóművészekről, a rendezőkről, a dramaturgokról, az írókról és a költőkről. A Versmondó viszonylag rövid idő alatt komoly szakmai tekintélyt vívott ki magának: számos neves, a versmondás elméletével foglalkozó szakember, valamint irodalomtörténészek, írók, költők csatlakoztak a laphoz, támogatva annak szellemiségét és elismerve rendkívül magas színvonalát. A folyóirat 1997 augusztusától az interneten is olvasható, a napi egyedi látogatóinak a száma kétszáz körül van. Az újság a szellemi kapocs szerepét tölti be az anyaországban és azon kívül élő, versmondással foglalkozó magyarság között. Főszerkesztője az 1993-as indulástól fogva Kiss László.
Versrádió
A Magyar Versmondók Egyesületének viszonylag friss szolgáltatása az online Versrádió (www.versradio.hu), amely a legújabb fóruma, megszólalási lehetősége a versmondóknak. A rádió 2006-ban indult el, jelenlegi formájában, 2010-ben elnyerte a Magyar Marketingszövetség Az Év Honlapja-különdíját. A rádió műsorában, amelybe a honlap megnyitásával kapcsolódhat be az internetező, klasszikus költők művei hallhatók klasszikus előadók tolmácsolásában, vagy kortárs szerzők verseit adják elő fiatal és érett, amatőr és hivatásos versmondók. Az oldal főszerkesztője Lutter Imre, a Magyar Versmondó Egyesületének ügyvezető elnöke.
Kiadványok, módszertani könyvek, konferenciák:
Versmondók Könyvtára (sorozatszerkesztő: Kiss László): Egy műfaj tündöklése; Kortársaink; Novelláskönyv; Keltsd életre 1-2.; Társas játék; Tanuld és tanítsd a jobbat; Hovatovább?
Kaleidoszkóp Könyvsorozat (sorozatszerkesztő: Lutter Imre): Egyetemi, főiskolai hallgatók pályakezdő írásaiból tallóz a kötet (Éltem írtam érted…; Virágzó kopjafák; A pillanat története; Látó határ; Szavak sziluettje; Lánctánc; Szárnyak hullámverésben; Firka a falra; Jelen-lét; Retúr).
Hangoskönyvek, CD-k: Memento – túl a gyászon (2014); Dupla hangoskönyv a Holokauszt költészetéből; Bíbor parázson – Radnóti másképp (2014); Radnóti nyomán – dupla korongos hangoskönyv.
Konferenciák
A Magyar Versmondók Egyesülete fontos feladatának tekinti a vers- és prózamondással kapcsolatos elméleti, módszertani kérdések gondozását. Ennek eredményeként születtek meg a hiánypótló és korszerű kiadványok (Keltsd életre 1–2. kötetek), illetve a műfaj problémáit áttekintő konferenciák: Egy műfaj tündöklése… (1998); Versrendezés-konferencia (2002); Keltsd életre… (2012); Keltsd újra életre… (2014); Latinovits-konferencia (2015).
Egyesületközi kapcsolatok határon túli társadalmi és versmondó szervezetekkel
A Magyar Versmondók Egyesülete évek óta építi nemzetközi kapcsolatait. A vezetők ösztönzik regionális és megyei szervezeteiket, műhelyeiket, hogy konkrét együttműködéseket alakítsanak ki a határon túli versmondással foglalkozó szervezetekkel a kölcsönösség jegyében. Szlovákiában, Szlovéniában és a Vajdaságban, a Partiumban önálló műhelyek, szervezetek alakultak és csatlakoztak az ernyőszervezethez. Az igényeknek megfelelően teret nyújtanak az anyaország határain kívül élő magyar nyelvű versmondóknak, akik rendszeresen részt vehetnek a Vajdasági Szép Szó Műhely rendezvényein, valamint Erdélyben (Székelykeresztúron, Zilahon) és a felvidéki Rimaszombatban.
A Magyar Versmondók Egyesületének 2016-ban megválasztott vezetői:
Tiszteletbeli elnök: Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő. Elnök: Kiss László, ügyvezető elnök: Lutter Imre, irodalmi alelnök: Turczi István, szakmai alelnök: Pataki András, versszínházi alelnök: Wiegmann Alfréd, kommunikációs alelnök: Szennik Éva, szervezési és pályázati alelnök: Zánki-Tóth Enikő, kreatív alelnök: Kinizsi Ottó.
