Immár eljutottunk könyvkiadásunk századik, jubileumi kötetéhez. Büszkén állíthatjuk, hogy nincs még egy civil szervezet, amely 18 év alatt száz kötetet adott volna ki. És ez egyben nagy felelősséget is vont maga után. Helytörténeti kiadványainknak hiteleseknek kell lenniük, amelyek kiegészítik a történelem- és néprajztudományt, amelyek csak itt látnak napvilágot, és forrásanyagot jelenthetnek több tudományág számára.
Nagyváradon már 1992-ben felmerült egy honismereti szövetség megalapításának a gondolata. Még abban az évben egy tervet állítottam össze helytörténeti és néprajzi kutatómunka megszervezésére, valamint emlékhelyek létesítése és ápolása érdekében. E tervezetbe belekerült az is, hogy az emlékhely bizottság honismereti kiadványsorozatot indít Partiumi lapok címmel, valamint egy ismertető füzetet műemlékekről és emlékhelyekről Emlékhely Kiskönyvtár címen. Akkor még úgy képzeltem el, mint az Erdélyi műemlékeink című kis füzet-sorozatot.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) 1993-ban alakult meg, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Bihar Megyei Osztálya mellett, a két – római katolikus és református – püspökség égisze alatt. Honismereti lapunk 1994. április 14-én indult el, Partium néven, mint a Partiumi Közlöny melléklete.
Könyvkiadásunk még váratott magára. Végül 1997-ben kristályosodott ki, hogy kiskönyv-sorozatot indítunk el, Partiumi füzetek néven, a Partium és a Bánság helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetésére. Hogy a kiadással, engedélyekkel és adózással ne legyen gondunk, megbeszéltem Tőkés László és Tempfli József püspökökkel, hogy könyveink a két püspökség égisze alatt jelenjenek meg. Így jelent meg könyveinkben, mint kiadó a PBMEB, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. Így elhárultak a jogi akadályok, hiszen az egyháznak jogában áll könyvet kiadni, és azokat saját berkeiben terjeszteni.
2007 áprilisától egyesületünk felvette a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság nevet, mint önálló jogi személyiség, és mint önálló kiadó. Új sorozatunk célja a helytörténeti kutatásban fellelhető hatalmas fehér foltok eltüntetése, műemlékeink megismerése és védelme. Célja, hogy a kistelepülések jó ismerői – azok, akik belülről ismerik a vidéket, ott élnek, és szívügyük saját történelmük és szokásaik megismertetése –, nos, ők gyűjtsék és állítsák össze a kiadandó anyagot. Ugyanakkor fontos szemponttá vált a levéltári források felhasználása, valamint az oral history módszerének alkalmazása. A másik fontos célunk, hogy e kiadványokat az illető településen is meg lehessen vásárolni, ezért Nagyváradon kívüli helységekben is szerveztünk könyvbemutatót. A sorozat szerkesztője Dukrét Géza, korrektor Mihálka Magdolna.
1997-tól napjainkig 82 kötet jelent meg a Partiumi füzetek könyvsorozatában, mellette még 17 kötet a sorozaton kívül. Könyveink egy része a református egyház Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában készült, majd az Europrint nyomdában. Az utóbbi években a kötetek a Litera Print nyomdában, egyesületünk tagjainak, a Voiticsek házaspárnak a vállalatánál készültek. Néhány kötet az Imprimeria de Vest nyomdájában látott napvilágot.
Köteteink általában 350–500 példányszámban jelennek meg, a rendelkezésünkre álló anyagi alapok függvényében. Szokássá vált, hogy az egyesület tagjai minden kötetből kapnak egy-egy tiszteletpéldányt. Kiadványainkat ugyanakkor minden jelentős könyvtárba is eljuttattuk. Az utóbbi években e kötetek felhasználása alapján szervezték meg a középiskolák helytörténeti vetélkedőit.
Most vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről könyvsorozatunkat. Év szerinti megoszlása a következő volt:
1997 őszén jelent meg az első, nem is beszélhetünk másról, mint egy 12 oldalas füzetről. A fedőlapja sem volt színes. Ez volt az első kísérlet, nem volt semmilyen gyakorlatunk a könyvkiadásban. A Biharban tartott III. Partiumi Honismereti Konferenciára készült el, magáról Bihar községről.
1998-ban öt kötet jelent meg, immár színes fedőlappal. Kezdtem megtanulni a szerkesztést, s találtam egy kitűnő korrektort Mihálka Magdolna személyében.
1999-ben hat, 2000-ben három, 2001-ben kettő, 2002-ben három kötet jelent meg. Ez volt a hőskor. Anyagilag nem támogatott senki, a kiadványok eladásából származó pénzből nyomtattuk ki a következő köteteket.
2003-ban nyolc kötet jelent meg. Ettől kezdve támogatja könyvkiadásunkat a Bihar Megyei Tanács az RMDSZ Bihar megyei szervezete javaslatára. A támogatás pályázat útján történik.
Így 2004-ben hat, 2005-ben öt, 2006-ban hat, 2007-ben három, 2008-ban nyolc, 2009-ben öt, 2010-ben négy, 2011-ben és 2012-ben három-három, 2013-ban és 2014-ben öt-öt, 2015-ben eddig két kötet jelent meg, valamint ezek mellett, sorozaton kívül, tizenhét kötet. Az idei, borsi konferencián még négy kötetet mutatunk be.
És most nézzük meg a kötetek szerkezetét, vagy mondhatjuk típusait:
18 falumonográfia: Bihar, Félix-fürdő, Nagyszalonta, Sarmaság, Püspökfürdő, Szentjobb, Ottomány, Érsemjén, Rév, Szalacs, Biharpüspöki, Albis, Egri, Sárközújlak, Tóti, Margitta, Szalárd, Siter.
21 műemlékekkel és emlékművekkel foglalkozó kötet: Nagykároly református temploma; Szilágyság műemlékei; Csonkatorony nyúlik a felhőbe…; Székesegyházi bazilika; Varadinum, a vizek határolta város és vár; Rajtuk taposunk; Turulmadaras emlékműveink (egész Erdélyből); A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról, utóbbi a 10. évfordulóra készült, első évkönyvünk. További kiadványok: Nagyvárad római katolikus székesegyházai; Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében; Nagyvárad, városismertető; Nagyvárad műemlék épületei; Arad építészeti emlékei; Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében II.; Épített örökségünk a helytörténeti kutatás tükrében, utóbbi volt a második évkönyvünk, és a 15. évfordulóra készült el. Más kötetek: Műemlékorgonák az Érmelléki Református Egyházmegyében; Vigyázó kövek – A műemlékvédelem kezdetei Nagyváradon; Szecessziós építészet Nagyváradon; Nagyvárad városháza; Megmaradásunkért (harmadik évkönyvünk, a 20. évfordulóra); A nagyváradi vár építészettörténete.
22 történelmi, helytörténeti és néprajzi jellegű kötet: A szabadságharc zászlaja alatt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a Partiumban és a Bánságban; A Bánság útjai a 19. században; Erdélyi barlangfeliratok a 16–20. századból; A révi népi fazekasság monográfiája; Ezüstös gépmadarak szárnyán érkezett a halál. Nagyvárad bombázása 1944-ben; Hegyköz, történeti monográfia; Városfejlesztés Nagyváradon a 20. század elején; A bihari turizmus története; 1956 emlékezete Biharban; A mozi évszázada Nagyváradon; Micske a helynevek tükrében; Nagyvárad ipartörténete; Mesélő aradi házak; Szőlő és bor az Érmelléken; Csillagváros visszavárta katona fiát; A Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházperének kilencéves története; Szemelvények Bihar megye és térsége ipartörténetéből; Érmellék szerelmem – honismereti riportsorozat; Utak a múltba; Margittai fazekasság; Túrterebes földrajzi neveinek története; Tanulmányok az Érmellékről.
12 kötet nagy személyiségeinkről: Dr. Andrássy Ernő, az Érmellék utolsó polihisztora; Nagyvárad tudós püspökei; Aki fényt hagyott maga után. Dr. Károly Irén József élete és munkássága; Bartók Béla és Nagyszentmiklós; Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében; Bihari sorsok a változó időben; A bölcsőtől a sírig – 250 éve született Kazinczy Ferenc; Ottomány szülöttje, Kufstein halottja – Szentjóbi Szabó László; Párhuzamos életrajzok (Nagyvárad személyiségei); Hidak a viharlámpa fényében (Ványai Károly polgármester élete és munkássága); Nagyvárad nagy változásainak vezéregyéniségei (Rimler Károly, Soós István); Nagyvárad jelentősebb utcanevei 1940–1944 között.
Öt iskolatörténet: Mezőtelegd iskolatörténete; A nagyváradi egészségügyi oktatás története; A temesvári ipari oktatás kezdeteiről; Túrterebes egyház- és iskolatörténete; Római katolikus intézetek Nagyváradon.
Öt kötet temetőinkről: Sírok, sírjelek a Várad-Olaszi temetőben; Hol sírjaink domborulnak – Partiumi temetők (25 temető); Telegdi sírkövek, emléktáblák; Érmihályfalvi temetők; Ódon sírkertek ösvényein. De akár ide is sorolhatjuk a turulmadaras emlékműveinkről szóló kötetet is, mert azok zömében síremlékek.
Kiadtunk még sorozaton kívül tizenhét kötetet. Ebből öt kötet a Jubileumi Rákóczi Évek keretében látott napvilágot, díszkiadásban jelent meg a Száz éves a nagyváradi villamos; ezek mellett jelent meg Dukrét Géza Épített örökségünk Bihar megyében című munkája. Négy hasonmás kiadásunk volt: Biró József Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei; Jakó Zsigmond Bihar megye a török pusztítás előtt; K. Nagy Sándor Bihar-ország; Györffy István A Fekete-Körös völgyi magyarság. Más kötetek: Dukrét Géza Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében; A XVIII. Partiumi Honismereti Konferencia előadásai; A honismeret szolgálatában. Dukrét Géza 70. születésnapjára; Mátyás Attila A Nagyváradi Evangélikus Egyházközség története; Fodor József, Dukrét Géza Keresztutak; A nagyváradi zenei élet apostola. Thurzó Sándor emlékére.
Érdemes megemlékezni az ötvenedik, szintén jubileumi kötetünkről, amelynek címe: Nagyvárad ipartörténete. Egy 12 tagú szerzői gárda írta. E jubileumi kötetet Budapesten mutattuk be a Magyarok Házában, teltház előtt. És most a századik kötetünket Borson mutatjuk be, a XXI. Partiumi Honismereti Konferencián.
