Erdélyi Értéktár – érték, ami összetart

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el a magyar Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumok olyan megőrzendő és egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz, és amelyekhez mi, a magyar nemzetet alkotók is ezer érzelmi szállal kötődünk.

Az Erdélyi Értéktár kolozsvári kiállításának egyik pannója

Az Erdélyi Értéktár kolozsvári kiállításának egyik pannója

Az összetartozás és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzeti értékeink összegyűjtése, szakszerű dokumentálása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése minden magyar közösség legfőbb feladatát kell, hogy képezze. A kisebb-nagyobb magyar közösségek szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit települési, táji és nemzeti értéktárban kell rendszerezni, hogy a közösségek megismerhessék és használatba vehessék azokat.

A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság megbízásából Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület közösen indította el azt az Erdélyi Értéktár létrehozását célzó projektet, amelynek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékgyűjtő és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A program egyik legfőbb üzenete, hogy még a legkisebb közösségeknek is vannak értékei, függetlenül attól, hogy hány tagot számlál, hol, milyen vidéken található, ma éppen milyen hírnévvel vagy vonzerővel rendelkezik. Így minden településnek van esélye arra, hogy értékgyűjtő mozgalmat indítson, és kialakítsa a saját értéktárát. Helyi értéktárba kerülhet például épített örökség, természeti érték, helyi jellegzetes étel és/vagy ital, híres emberek életútja, helyi hagyományőrző közösségek több évtizedes tevékenysége, helyi szokások és hagyományok, azaz minden, amiről a közösség úgy dönt!

A magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló kormányrendelet értelmében „a Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékek felvételét a külhoni magyarság értéktárába bárki írásban kezdeményezheti”. Ez a lehetőség ugyanakkor nagy felelősséggel is jár! A Kriza János Néprajzi Társaság szakmai és módszertani segítségnyújtást biztosít azoknak a civil szervezeteknek, amelyek helyi, megyei és táji értékek felkutatását, szakszerű dokumentálását, értéktárba történő rendezését, és ezeknek az értékeknek a helyi közösségek mindennapjaiba történő beépítését célozzák meg. A társaság az értékgyűjtésbe bekapcsolódni vágyóknak helyszíni előadásokat és felkészítőket, módszertani segédleteket és képzési anyagokat, valamint az értékgyűjtés lebonyolításához és a javaslattétel elkészítéséhez szakmai tanácsadást kínál. A projektet Jakab Albert Zsolt és Vajda András koordinálja, az ügyvezető asszisztens Kedves Anett.

A Kriza János Néprajzi Társaság az erdélyi és a magyarországi tudományos közéletben elismert, a népi kultúra és a kulturális örökség vizsgálata, dokumentálása és megőrzése terén elért immár negyedszázados szakmai tapasztalataira alapozva látott hozzá a projekt célkitűzéseinek megvalósításához. Az erdélyi értékgyűjtő mozgalom társadalmasítását a Kriza János Néprajzi Társaság népszerűsítő rendezvények, konferenciák és kiállítások szervezése, valamint tájékoztató anyagok (szórólapok, jó példák, értékgyűjtő kisokos, érték füzetek stb.) révén kívánja megvalósítani. Az Erdélyi Értéktár programjairól és eredményeiről folyamatos tájékoztatást nyújtunk a projekt honlapján, valamint a Facebook-oldalon. Az értékgyűjtő mozgalommal kapcsolatos ismertető anyagok szintén innen tölthetők le.

Az elmúlt két és fél hónap során a Kriza János Néprajzi Társaság az Erdélyi Értéktárat bemutatta már a Maros megyei Csíkfalván, Sáromberkén és Vajdaszentiványon. Kolozsváron pedig, egy szeminárium keretében, a Pro Havadtő Egyesület tagjai és támogatói számára tartottak a projekt koordinátorai bemutatót.

Az Erdélyi Értéktár augusztus 18-án mutatkozott be a kolozsvári nagyközönségnek, a Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezett Erdélyi magyar értéktár – örökség és megjelenítés címet viselő, kiállítással egybekötött konferencián. A rendezvénynek a KJNT székháza (Kolozsvár, Mikes/Croitorilor u. 15. sz.) adott otthont. A program megnyitó beszédét Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke tartotta, majd ezt követte Szakáli István Lóránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár nyitó előadása a hungarikum törvény céljairól, valamint a külhoni magyar értéktár lehetőségeiről, távlati elképzelésekről.

A konferencia első felvonását Furu Árpád építészmérnök, az erdélyi népi építészet jeles kutatója moderálta. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a székely kultúra három jellegzetes eleme, a székelykapu, a kopjafa és a kürtőskalács köré épülő kutatásainak eredményeit mutatta be és ismertette A székely népi kultúra emblematikus elemei (kapu, kopjafa, kürtőskalács) címmel.

Ezt követte Vajda András, a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Terjesztésének Maros Megyei Központja osztályvezetőjének előadása Érték(tár) és értékhasználat Erdélyben. Habitusok, kontextusok és funkciók címmel. Az előadó ismertette a 2012. évi XXX. törvény nemzeti értékek és a hungarikumok gyűjtésével kapcsolatos célkitűzéseit, majd az ún. „értékpiramis” felépítését. Ebben a hárompilléres piramisban a határon túl fellelhető értékek a Külhoni Értéktárat adják. Ebben az értelemben az Erdélyi Értéktár egyszerre kerete és végterméke lehet egy új szintre emelt örökségesítési folyamatnak. Továbbá szó esett az értéktárban való felterjesztés menetéről és az erdélyi értéktár gyakorlati hasznáról.

A Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Jakab Albert Zsolt Erdélyi magyar értéktár: patrimonizáció, vizualizáció és mindennapi használat – a KJNT eredményei címmel tartott előadást. Ez alkalommal debütált a társaság digitális archívumának egyik új felülete, a Néprajzi Múzeumok Tára.

Tötszegi Tekla, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgató helyettese kalotaszegi kutatását ismertette. Egy Nádas-menti település, Méra hagyományos női viseletének különleges vitalitásáról értekezett Egy kalotaszegi viseletkutatásról. Előzmények, módszerek, eredmények címet viselő előadása során. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20. század végére Erdélyben is alig akadt olyan település, ahol működő rendszerében tanulmányozható lett volna a viselet. Ezért az újabb viseletkutatások célja nem a területileg diffúzabb és tartalmában elnagyoltabb formai leírások sorának gyarapítása, hanem olyan „mélyfúrások” végzése, amelyek árnyalják a régióról kialakult képet, lehetőséget kínálnak a lokális viselkedésmód, a mentalitás, az értékrend megismerésére is.

A második tömb moderátora Vajda András volt. Elsősként Furu Árpád Népi építészeti inventarizációs projektek Erdélyben 1989–2015-ig címmel tartott előadása hangzott el, amelyben különböző erdélyi, műemlékvédelemmel a népi építészet kutatásával foglalkozó intézmények és civil szervezetek bő negyed százados együttműködéseiről, eredményeiről és tanulságairól számolt be.

Bakos Áron, a BBTE néprajzos doktorandusza Az aranyosszéki értékfeltáró kutatás címet viselő előadásában egy 2014-ben, Keszeg Vilmos egyetemi professzor irányításával Aranyosszéken végzett értékfeltáró kutatás eredményeit és a terepmunka során felmerült elméleti és módszertani problémákat ismertette.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Kinda István egy Küküllő-menti kezdeményezésről osztotta meg tapasztalatait, ahol a közösség felismerve a település feletti dombon lévő régi temetőben található homokkőből készült sírkövek értékét, az elmúlt két év során közös erővel nemcsak helyreállította azokat, de szándékában áll ezek hosszú távú megőrzéséről és védelméről is gondoskodni. Előadását Havadtő „paraszt-Házsongárdja”. 19. századi faragott sírkövek értéktára címmel tartotta.

Vajda Mária, a Maros menti LEADER Egyesület munkaszervezeti vezetőjének előadása zárta a konferenciát. Maros- és Nyárád-menti értékek a turizmus szolgálatában. Egy kistérségi együttműködés tanulságai cím alatt két, egymás közvetlen szomszédságában található, de merőben eltérő adottságokkal rendelkező vidék turisztikai célú együttműködésének tapasztalatairól és eredményeiről beszélt.

A konferenciát követően Az aranyosszéki értékfeltáró kutatás képeiből című fotókiállítást Bakos Áron nyitotta meg.

A rendezvény – szándékához híven – a helyi és regionális értékekre irányította a figyelmet. Az eseményen előadást tartó néprajzkutatók, örökséggel és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek előadásai a mozgalom jogi hátterét, az értéktár célját, a kezdeményezéseket és a megvalósult eredményeket mutatták be. Bemutatták az aranyosszéki, a kalotaszegi, a marosszéki, a székelyföldi kezdeményezések és kutatások, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság megvalósításait.

Új hozzászólás