Habsburg Mária Krisztierna halotti bejegyzése

Habsburg Mária Krisztierna, mint apátnő

Egy ember életének – nyilvánvalóan – a két legmeghatározóbb pillanata az, amikor megszületik és az, amikor meghal. A kezdet és a vég. Nos, ezen eseményeknek a legfontosabb és egyben leghitelesebb forrásai a születési- (illetve Magyarországon 1895-ig, a polgári anyakönyvezetés bevezetéséig a keresztelési-) és a halotti anyakönyvi bejegyzések. E két dokumentum közül most Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem elvált feleségének, Erdély 1596 januárja és márciusa, 1597 januárja és márciusa, valamint 1598 áprilisa és májusa közötti helytartójának, Habsburg Mária Krisztiernának a halotti anyakönyvi bejegyzéséről, illetve a főhercegnő földi maradványainak a sorsáról szeretnék röviden szólni.

Mint a szakirodalmi forrásokból tudjuk, „Erdély végzetes asszonya” – ahogy őt a jeles történész, Benda Kálmán elnevezte – 1599. augusztus 17-én vált el hivatalosan Báthory Zsigmondtól, majd ezután, 1607-ben a tiroli Hall-i kolostorba költözött, amelynek 1612-től ő volt a főnökasszonya. A halál is itt, Hall-ban érte 1621. április 6-án, este 8 és 9 óra között. Ez utóbbi közlésnek megfelelően, az ausztriai Hall in Tirol város római katolikus plébániájának vegyes anyakönyveiben, a III. kötetben, az 539. oldalon (Tauf-, Trau- und Totenbuch. Band III. Seite 539.) meg is leltem Mária Krisztierna főhercegnő – eddig publikálatlan – halotti bejegyzését. (A dokumentum mikrofilmmásolata a Tiroler Landesarchiv-ban, azaz Tiroli Tartományi Levéltárban, az MF 1146-1-539 jelzet alatt is megtalálható.)

És hogy mi áll ebben a német nyelvű, mindössze egy soros anyakönyvi bejegyzésben? Nos, csupán annyi, hogy „[1621. Aprillis] 6. Erzherzogin Maria Christierna zu Österreich”, azaz, 1621. április 6-án elhunyt Ausztriai Mária Krisztierna főhercegnő.

Mint látjuk, a fenti forrásban semmilyen olyan információ nem szerepel, amelyet eddig ne tudtunk volna. Közlését azonban mégis szükségesnek tartottam, hiszen egy olyan dokumentumról van szó, amely eddig teljesen ismeretlen volt számunkra.

A volt fejedelemné földi maradványait a Hall-i kolostor Sarlós Boldogasszony templomába (Kirche Heimsuchung Mariens) helyezték örök nyugalomra. Ez a „nyugalom” azonban nem tartott örökké. 1788. április 22-én az apátnő holttestét ugyanis átvitetették a város korábbi jezsuita templomába, a Mindenszentekről elnevezett templomba (Kirche Allerheiligen). Mária Krisztierna főhercegnő azonban itt sem nyugodhatott békében, és az ón koporsóját 1919. február 27-én visszaszállították az első nyugvóhelyére, a Sarlós Boldogasszony templomba, a napjainkban is működő – és a Jézus Szent Szíve Leányai apácák (Töchter des Heiligsten Herzen Jesu) tulajdonában lévő – Jézus Szíve bazilikába (Herz Jesu Basilika).

Említésre méltó adalék még, hogy a Hall in Tirol-i Jézus Szíve bazilika kriptájában nem csak Habsburg II. Károly és Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnő lánya, Báthory Zsigmondné, hanem a főhercegi család további négy tagja is az örök álmát alussza. Ők, I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, valamint Jagelló Anna hercegnő (II. Ulászló magyar, cseh és horvát király lánya) gyermekei, Margit (1536–1567), Ilona (1543–1574) és Magdolna (1532–1590), valamint a fentebb említett Habsburg II. Károly és Wittelsbach Mária Anna egy másik lánya, Eleonóra főhercegnő (1582–1620).

Új hozzászólás