Gróf Gyulaffy László halálának és temetésének bécsi anyakönyvi forrásai

Gróf Gyulaffy [Gyulafi, Gyulaffi] László (1699–1754) erdélyi kancellár életútja jórészt ismert és feldolgozott. Bécsben bekövetkezett halálának anyakönyvi forrásait azonban eddig senki nem kereste.

Jómagam tehát arra vállalkoztam, hogy megleljem, kutatásaimat siker koronázta, és így az alábbi rövid publikációban megismerkedhetünk a rátóti gróf Gyulaffy család utolsó fisarjának eredeti halotti- és temetési anyakönyvi bejegyzéseivel.

Gyulaffy László halála és temetése

A legújabb – de a régebbi – életrajzi lexi­konok és a genealógiai szakirodalom közlése szerint gróf Gyulaffy László Bécsben, 1754. szeptember 27-én távozott az élők sorából. Néhány egyéb, a 19. században megjelent publikáció viszont azt állítja, hogy Gyulaffy kancellár egy nappal korábban, azaz 1754. szeptember 26-án hunyt el a császári fővárosban. A korabeli bécsi újság, a Wienerisches Diarium 1754. október 2-ai számában pedig az olvasható, hogy 1754. szeptember 28-án hunyt el „Ladislaus Graf Gyulaff[y], Freyherr von Ratoth”, azaz gróf Gyulaffy László, Rátót bárója.

A gróf Gyulaffy család címere

A legmegbízhatóbb – és véleményem szerint a valós dátumot közlő – „forrás” a grófnak a gyulafehérvári székesegyházban 1908-ban megtalált koporsója. Pontosabban az abban található és az elhunyt belső részeit tartalmazó urnája, amelynek vörösréz sírtábláján a következő szöveg olvasható: „Hic recondita iacent intestina excellentis / simi ac illustrissimi domini comitis Ladis- / lai Gyulaffi cancellarii aulici Tran / sylvanici camerarii nec non consili- / arii intimi, qui Vienae ano MDCCLIV. / die vero XXVII mensis septembris anno aetatis suae quinqua- / gesimo quinto, cursum / suum consumavit.” Tehát e szerint gróf Gyulaffi László 1754. szeptember 27-én, életének 55. évében távozott az élők sorából.

Az utolsó Gyulaffy gróf sírköve a századok során megsemmisült. Entz Géza 1958-ban, a gyulafehérvári székesegyházról szóló monográfiájában ugyanis ezt a műalkotást a már elpusztult sír­emlékek között sorolja fel.

Summa summarum, rátóti gróf Gyulaffy László erdélyi kancellár Bécsben, 1754. szeptember 27-én hunyt el és a földi maradványait először – mint arról majd az alábbiakban olvashatunk – 1754. szeptember 30-án a bécsi Szent István római katolikus főszékesegyház kriptájában, majd – ismeretlen időpontban – a gyulafehérvári római katolikus székesegyház alatti sírboltban helyzeték örök nyugalomra.

Halálának és temetésének bécsi anyakönyvi forrásai

Mivel Gyulaffy László gróf római katolikus vallású volt, ezért a figyelmem az osztrák főváros római katolikus plébániái felé fordult. Nehézséget okozott azonban, hogy a 18. század elején Bécs belvárosában, azaz a „Ring”-en belül négy római katolikus egyházközség (Hofburgpfarre, Pfarre St. Michael, St. Stephan, Schottenpfarre), valamint négy, saját anyakönyvekkel rendelkező kórház, illetve templom (Bürgerspital, Hofspital, Armenhaus, Kirche Maria am Gestade) működött. A külvárosában, azaz a „Gürtelen” belül pedig további négy plébánia (Pfarre Gumpendorf, Pfarre St. Leopold, Pfarre St. Ulrich) és egy kórház (Spital St. Marx) vezetett matrikulákat.

Hosszas kutatás után, végül a Szent István Érseki- és Székesegyházi Levéltárban (Archiv der Metropolitan- und Domkirche zu St. Stephan in Wien), a Szent István Plébánia (Pfarre St. Stephan in Wien I.) matrikuláiban találtam meg Gyulaffy László gróf eredeti halotti- és temetései anyakönyvi bejegyzéseit.

A halotti anyakönyv bejegyzése

A bécsi Szent István Plébánia halotti matrikuláiban található, német nyelvű bejegyzés adatai szerint az – 1754. szeptember 17-én – elhunyt „Ihre Excell[enz] der Hoch und Wohlgebohren Herr Herr Ladislaus Gyulaffy Freiherr v[on] Ratoth”, azaz, kegyelmes, méltóságos és nagyságos gróf Gyulaffy László úrnak, Rátót bárójának a földi maradványai 1754. szeptember 30-án 2. osztályú temetésben részesültek.

Gyulaffy László halotti anyakönyvi bejegyzése

A bécsi Szent István Plébánia temetési anyakönyveiben található, német nyelvű bejegyzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a Szent István főszékesegyház kriptájában, 1754. szeptember 30-án eltemetett 55 éves „Ihre Excell[enz] der Hoch- und Wohlgebohren Herr Herr Ladislaus Gyulaffy Freiherr v[on] Ratoth, Ihre Römis[ch] Kayserl[ich] Königl[ich] Majes[tät] Cammerer, wirckl[ich] geheimer Rath und der Fürstenthums Siebenbürgen Hoff-Canzler”, azaz, kegyelmes, méltóságos és nagyságos gróf Gyulaffy László úrnak, Rátót bárójának, a Római Császári Királyi Fenség kamarásának, valóságos titkos tanácsosának és erdélyi udvari kancellárjának a temetési költségei összesen 62 forint 69 krajcárt tettek ki. A kiadások tételes felsorolásából pedig kiderül, hogy a sírhely 30 forintba, a rajta elhelyezett kereszt 5 forintba került. A négy pap 4 forint, a zenészek 12 forint, a nyolc koporsóvivő 2 forint 6 krajcár anyagi juttatásban részesültek. De fizetni kellett a ravatalért, a koporsóért és a szemfedőért is.

Új hozzászólás