Lőfi Gellért
Kodály munkásságában teljesedett ki az a művészet, ahol a gyermek önmagát dalolja. (…) Rátalált egy igazán egyedi instrumentumra, a gyermekhangra, mely egyedül rá jellemző hangszínével, lelkének sajátos rezzenéseivel a felnőttekkel azonos értékű művészetet hozhat létre. A gyermek, az ihlető forráson túl még soha nem kapott ilyen fontosságot a művészetben.”
Talán ezzel a Lakner Tamás-idézettel jellemezhető a legjobban Anikó lelki hitvallása, amely őt élteti, és zenei formálódásában megtartja.
Dombora Anna 1981. szeptember 23-án született Rétyen. Az elemit és az általánost szülőfalujában, a mai Antos János Általános Iskolában végezte 1988 és 1996 között, itt kezdett el Kelemen Antal tanár úr irányításával klarinétozni, a gyermekzenekarban játszani, az iskola kórusában énekelni. Középiskolás éveit a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban folytatta fagott szakon, Simó Ernő tanár úr tanítványaként 1996 és 2000 között. Felsőfokú tanulmányait a brassói Transilvania Egyetem Zene Fakultásán végezte zenepedagógia szakon 2000 és 2005 között, majd a karvezetési stilisztika mesterképzést 2005–2007-ben. Félállásban fagott- és zeneelmélet tanárként 2004 és 2010 között tanított a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban, majd ének–zene tanárként 2005-től a Székely Mikó Kollégiumban tanít, itt újraalapította a középiskolai kórust, amely jelenleg 80 tagú.
Aktív muzsikusa a rétyi Kováts András Ifjúsági Koncert fúvószenekarnak, amellyel rendszeresen fellépnek városi, falusi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken (például a Magyar Kultúra Napján szervezett rendhagyó ünnepi koncerten a Tamási Áron Színházban, a Szent György Napok keretén belül, nemzeti ünnepeink és önálló koncertek alkalmával, stb.).
A Székely Mikó Kollégium kórusával rendszeres résztvevője a Diákkórusok Fesztiváljának, megyei és regionális kórusolimpiászoknak, iskolai és városi rendezvényeknek, valamint külföldi meghívásoknak is többször eleget tesz. Kórusával CD-felvételt is készített.
2001-ben David Rachor amerikai fagottművész mesterkurzusán vett részt.
2004-ben a budapesti ELTE szervezésében a Karvezetési Versenyen IV. helyezést ért el.
2005 és 2010 között a rétyi Antos János Általános Iskolában is tanított óraadóként ének-zenét, vezette a Tavirózsa gyermekkórust, az 1–4. osztályban furulyát oktatott, valamint működtette az 5–8. osztályos furulya együttest, amellyel reneszánsz műveket játszva 2008-ben három alkalommal járt külföldön: Inárcs testvértelepülésen, a falunapon, a kárpátaljai Izsnyétén és Bicskén a Reneszánsz Fesztiválon az ottani zeneiskola meghívására.
1994 óta tagja a rétyi Kováts András Fúvósegyesületnek, ezt az együttest második családjának tekinti. Anikó először itt került igazából a zenével olyan mély kapcsolatba, amely a mai napig elkíséri. És nem csak a zenével, hanem itt tanulhatta meg Kelemen Antal tanár úrtól a zene szépségén túl a tiszteletet, a fegyelmet, a kitartást, a közösség erejének alakítását, és nem utolsó sorban a fesztiválok, a táborok és egyáltalán egy fúvós mozgalom szervezésének csínját-bínját.
2005 és 2010 között a Pro Musica kamarakórusnak volt tagja, 2009-től a Snaps Vocal Band énekegyüttesnek jelenleg is aktív tagja.
2013 őszén megalapította a Canticorum Pedagógus Női Kart, amelynek tagjai főként a Székely Mikó Kollégium pedagógusai. Az énekkar 35 tagú, repertoárjukban a magyar kórusirodalom művei dominálnak, de nyitottak számos műfaj megszólaltatására, fontosnak tartva a női hang hangszínvilága megismerését. Részt vesznek Sepsiszentgyörgy nevezetes rendezvényein, helyi és külföldi fesztiválokon, jótékonysági rendezvényeken.
Anna bevallása szerint a gyermekek között érzi magát a legjobban. Így 2010 őszétől, amióta főállású énektanára a Székely Mikó Kollégiumnak, számos rendezvényt szervezett az iskola 5–8. osztályos gyermekkórusával, a középiskolai vegyeskarral, a Mikó Consort Régizene együttessel; évente több száz kisgyermeknek tanít furulyát, népdalvetélkedőkre készít gyermekeket.
A tanítással már egyetemista korában kapcsolatba került, amikor a rétyi fúvóstáborokban furulyát, zeneelméletet tanított kicsiknek, Kelemen Antal tanár úrnak segédjeként több alkalommal vezényelhette a rétyi fúvószenekart előadásokon is. Sokféle értelemben Kelemen tanár úr munkáját, egyéniségét tartja példaképének, és a tőle tanultak alapján próbál igényes, sokrétű zenei nevelő munkát folytatni.
Én személyesen Anit iskolás korom óta ismerem, együtt muzsikáltunk a Szerenád kamarazenekarban, együtt énekeltünk az Eufónia Ifjúsági vegyeskarban, a Pro Musica kamarakórusban, a Snaps Vocal Bandben, az egyetemi kórusban, számtalan alkalommal dolgoztunk együtt fúvós- és furulyatáborban, kórusversenyeken, fesztiválokon, koncerteken.
Meggyőződésem, hogy személyében olyan fiatalt jelölt a Romániai Magyar Dalosszövetség kitüntetésre, díjazásra, akiről bátran mondhatom, hogy bástyája az erdélyi magyar zenei oktatásnak. Tisztelője, megbecsülője és őre a magyar zenei kincsnek, oktatója, megszerettetője és továbbvivője az erdélyi kórus- és fúvósmozgalomnak. Amíg ilyen pilléreken nyugszik a háromszéki zenei oktatás, addig nincs féltenivalónk!
Kívánom neked, Ani, hogy az a szeretet, lelkesedés és nyitottság, ami benned van, a zene és a zenei oktatás iránt mindvégig elkísérjen utadon! És ismét Lakner Tamást idézem laudációm zárásaként: „Kodály munkásságában teljesedett ki az a művészet, ahol a gyermek önmagát dalolja. (…) Rátalált egy igazán egyedi instrumentumra, a gyermekhangra, mely egyedül rá jellemző hangszínével, lelkének sajátos rezzenéseivel a felnőttekkel azonos értékű művészetet hozhat létre. A gyermek, az ihlető forráson túl még soha nem kapott ilyen fontosságot a művészetben.”
(Krecht Gyöngyvér felolvasásában elhangzott 2019. november 23-án, Kolozsváron, a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén.)
