A Baleár-szigetek varázsa

A turisztikai célpontok kiválasztásánál a Mediterrán-térség igen nagy vonzerővel bír. Mindenekelőtt adottságai miatt kedvelt és keresett turisztikai célpont. A térséget elsősorban kedvező éghajlat, kiváló kulturális kínálat, valamint kitűnően kiépített infrastruktúra jellemzi. Országai: Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország, Egyiptom, Líbia, Algéria, Marokkó – valamennyien a Földközi-tenger hullámainak simogatását élvezik. Jelen esetben Spanyolországról esik majd szó – pontosabban szigetvilágáról –, arról az Ibériai-félszigeten elterülő államról, melynek lakossága mintegy 39 millió fő, lakosainak többsége pedig néhány nagyobb városban él. Az ország napjainkban már felzárkózott az európai elvárásokhoz. 1986-ban belépett az Európai Unióba, majd 2008-ban súlyos gazdasági válság érte.


Hajón a Földközi-tengeren

Terjedelmes és igen változatos szigetvilággal rendelkezik a Földközi-tengeren (a Baleár-szigetek) és az Atlanti-óceánon (a Kanári-szigetcsoport) is. A Baleár-szigetek közül Mallorca az Ibériai-félszigettől mintegy 150-200 km távolságra található a Földközi-tengeren. A Baleár-szigetek közül a legnagyobb mintegy 3600 négyzetkilométer nagyságú. A szigetcsoport rendkívül kedvelt és keresett, különösen művészek, írók körében, a csodálatos vidék, a kellemes éghajlat, de mindenekelőtt az eszményi csend miatt, amely alkotásra késztet. Mallorcát a napfény és a kényelmes strandok szigetének is nevezik, fővárosa Palma, ahol a sziget lakosságának mintegy hatvan százaléka él. A Baleár-szigeteket évi 9-10 millió külföldi turista látogatja meg, lényegében ez Spanyolország egyik leglátogatottabb közössége, a hét autonóm közösség egyike, mely voltaképpen egyetlen tartomány. Menorca a Baleár-szigetek második legnagyobb tagja, amelynek teljes területét az UNESCO 1993-ban bioszféra-rezervátumnak nyilvánította. Lakossága 94 ezer fő, a szigetet a finom homokos strandok és a gyakori heves légmozgások, viharok jellemzik – ezért is nevezik a „szelek szigetének” is. A térség harmadik szigete Ibiza, amely egy rendkívül felkapott szórakozóhely. Nagysága a Balatonéval egyezik meg. A fiatalok által igen kedvelt hely, éjszakai élete legendás. Óvárosa 1999 óta az UNESCO Világörökségének része. A Baleár-szigetcsoport következő szigete, amely voltaképpen a legkisebb, a Formentera, 7 ezer főnyi lakossal. Külön érdekessége, hogy strandjain engedélyezett a nudista fürdés (néhány kivétellel). Partjait fehér homok borítja, a tengervíz mélykék, több árnyalatban. A Far de la Mola világítótornyot Jules Verne is több művében megemlíti.


Palma főterén

A Kanári-szigetekről is szólnunk kell néhány szót. A Kanári-szigetek csoportja szintén autonóm közösség. Hét nagyobb és több kisebb szigetből áll, és az Atlanti-óceánban található. A Kanári-szigetek vulkanikus eredetű, és az egyik leggazdagabb élővilággal rendelkező hely a világon. Tenerife a legnagyobb sziget, amely gyarmati stílusú építkezéséről híres. 1993-tól az UNESCO védelme alatt áll. La Palma a szigetcsoport északnyugati tagja, amelyen a sűrű erdőknek köszönhetően egységesen zöld minden. Gran Canaria: a Kanári-szigetek névadó tagja, strandjainak hossza több mint 60 km, kiterjedt fenyőerdeit az UNESCO bioszféra-rezervátumnak nyilvánította. Lanzarotte: a legkeletibb sziget, fekete-vöröses talajáról nevezetes, valamint jó boráról. La Gomera: kerekded, kis sziget, amely fekete homokjáról nevezetes. Dombjait szép és gazdag pálmaligetek borítják. Fuerteventura: a szigetcsoport második legnagyobb tagja, a látogató 150 km hos - szúságú strandon élvezheti a napsütés és a fürdés örömeit. El Hiero: a délkör szigeteként is emlegetik, itt található Kanári-szigetek első geoparkja.


A kikötőben

Miután átfutottuk a szigetvilág listáját, beszéljünk utazásunk valódi célpontjáról: Mallorcáról. Egy kellemes őszi délután indultunk útnak a kolozsvári repülőtérről. Repülőgépünk, a 180 személyt befogadó, kényelmes gép három óra alatt tette meg a nagy távolságot, és 21 órakor már landolt a mallorcai nemzetközi repülőtéren. Szállodánk, a Java Hotel, a Can Pastilla térségben volt, mindössze hét kilométerre a repülőtértől. Kellemes meglepetés ért minket, ugyanis a szálloda ultramodern, szabadtéri úszómedencével ellátott, minden igénynek megfelelő, hatalmas épület volt. Még aznap este, miután elrendezkedtünk, a kíváncsiságtól hajtva rövid sétát tettünk a környéken. Számba vettük a modern szállodákat, melyeket nagy részben a németek és a franciák építettek. Másnap reggel a dús svédasztal után tengerparti sétára indultunk, és felfedeztünk egy elegáns utazási irodát. Megvásároltuk a következő napra a jegyeket a Bahia de Palma nevű hajóútra, a Földközi-tenger partjain, a Magic firmán keresztül. Szállodánktól 10 kilométerre volt a kikötő, Palma városában. Már messziről látni lehetett az árbocerdőt, a rengeteg magánvitorlást, motorcsónakot, kisebb hajókat, és a távolban lehorgonyzott hajóóriásokat. Hajónk, ami kimondottan sétahajózásra volt tervezve és megépítve, 74 személy befogadására volt alkalmas. A hajó fedélzetén kényelmes berendezés tette kellemessé az eltöltendő időt. A személyzetet egy „bármen”, egy néger szakács, néhány pincér és egy-két mindenes képezte (akik a látvány kedvéért felhúzták, majd leengedték a vitorlákat egy adott pillanatban). Az idő gyönyörű volt, egy felhő sem volt látható az égen, enyhe szellő borzolta a vizet, a tenger csendes volt, a nagy hullámok nem dobálták a hajót. Az ebédet a hajón szolgálták föl egy hosszú, téglalap alakú asztalon, svédasztal formájában. A rostonsültet, különböző készítményeket a bárpult mögött elhelyezett nyílt tűzhelyen készítette látványos módon a szakács. Az ebéd ideje alatt a kóla, a vörös spanyol bor ingyenesen volt fogyasztható. Már a beszállásnál feltűnt két csinos, 22-23 éves, elegáns fiatal lány, akik rendkívül visszafogottan, civilizáltan viselkedtek. Egymás társaságában voltak eleinte, majd lassan hozzájuk csatlakozott egy hódoló, majd még egy, és két-három óra elteltével már öt fiatalember holdudvarában sütkéreztek. Külön kis kört képeztek, és rendkívül jól érezték magukat. Az udvarlók egyfolytában ingáztak a kis társaság és a bárpult között kávét, tequilát, bort, pezsgőt szállítva a hölgyeknek, és az egész vidám társaságnak. Kitűnően szórakoztak, harsányan nevetgéltek, örültek az életnek. Körülrajongták a két fiatal lányt, akik szemmel láthatóan jól érezték magukat, elfogadták az udvarlók közeledését. Egy adott pillanatban, amikor a hajó nagyon közel volt a kikötéstől, a két fiatal lány felállt, megállott a kör közepén, és vadul, szenvedélyesen elkezdett csókolózni. Ezzel szavakba foglalták a tényt, hogy: „ezek vagyunk mi”. A közelben mindenki lebénult, lefagyott, nem több mint öt percen belül mind az öt udvarlónak nyoma veszett, akik a holdudvart képezték. A két fiatal lány most már kimondottan egymást szórakoztatva, immár az elfogyasztott alkohol hatása alatt, senkivel nem törődve, tovább folytatta erotikus táncprodukcióját, míg a hajó partot ért. A lányok tánca mellé a jó zene ütemére a báros egy bólémerítő kanállal verte az ütemet a bárpulton. Evvel a kis intermezzóval kaptunk egy ízelítőt a nyugaton rosszul értelmezett szabadságról, egyenjogúságról. Leszállás után a 25-ös kényelmes autóbusszal visszamentünk a Java szállóba, a busz pontosan a szálloda előtt állt meg. Az út maga alig 10 perc volt. A délután folyamán nagy sétát terveztünk mezítláb, a finom, puha homokban, a tengerparton.


A Nicolas-templom homlokzata (Palma)

A következő napra Palma fővárosának megtekintését terveztük, melynek nem hivatalosan Palma de Mallorca a neve, a többi hasonló nevű településtől való megkülönböztetés miatt. A bőséges svédasztalos reggeli után autóbus - szal rövid idő alatt már a La Seu-katedrális közelében voltunk, és belevetettük magunkat az ismeretlen utcák feltérképezésébe. Nem volt szükség a GPSre, térképre sem, hiszen a város utcái olyan rendezettek voltak, hogy kön - nyen tájékozódhattunk. Egy nagyváros, eldugott öbölben elhelyezve. A 2016-os népszámlálás szerint valamivel több mint 400 ezer lakos él itt, igazi modern város, sok teraszos kávéházzal, drága vendéglőkkel, képzőművészeti galériákkal. Esténként a város életre kelt, az éjszaka ugyanis megannyi szórakozási lehetőséget tartogat a turisták számára. Nagyon szép, gondozott város, épületei a szecesszió és a modern építkezés jegyeit viselik magukon. A tengerpart mellett él a modern Palma, megannyi luxushotellel. Elsőként a katedrálist néztük meg, pompás, csipkézett tornyaival, mely első pillanatban az Antoni Gaudí által tervezett Sagrada Famíliára emlékeztettek. Lenyűgöző látvány volt már messziről is, de közelről szinte lélegzetelállító. Spanyolország legszebb gótikus templomai közé tartozik. Építése 1230-ban kezdődött, és közel négy évszázadig tartott befejezése. A gótika remeke, uralja az egész magaslatot. A belső teret sajnos nem láthattuk, mert amikor ott jártunk, szigorúan csak csoportosan lehetett bemenni. Hiába próbálkoztuk hozzá csapódni egy-egy csoporthoz, csak a vezető kezében lévő lista alapján lehetett bejutni. Fel is adtuk a harcot, mondván, hogy majd másnap újra megpróbáljuk. Ám akkor sem sikerült. A katedrális múzeumában szép ezüstkészletek mellett érdekes középkori képeket láthattunk. Egy gyönyörű, fába faragott kapu volt az épület bejárata. Nagyon kellemes belső tér fogadott, kényelmes antik bútorokkal. A belső tér is a gótika jegyében fogant, szép boltívek tették impozánssá. A katedrális 121 méteres alagsora rendkívül látványos, úgyszintén a hét kerek ablak, mely voltaképen vitrálium. A legnagyobbik átmérője 12 méter, és 1236 darab színes üvegből áll. A kovácsoltvas baldachin, ami az oltár fölött áll, Antoni Gaudí munkája, utólag volt beépítve. A katalán műépítész erre az épületre is rányomta bélyegét, mint Spanyolország annyi impozáns épületére.


A La Seu-katedrális (Palma)

A következő nap napozással, fürdéssel, no meg Can Pastilla megismerésével telt el – általában 26-28 Celsius-fokos volt a hőmérséklet, ami október elején nálunk meglehetősen szokatlan. A térség forgalmát nagyrészt biciklikkel, elektromos és szabványos motorettákkal, elektromos rollerekkel, és különböző járgányokkal tették változatossá, melyek kölcsönzésére több kirendeltségnél volt lehetőség, akár a késő esti órákban is.


A kikötőben

Másnapra újabb városnézést terveztünk Palmába. Most már ismertük a járást, a 25-ös autóbusszal utaztunk, amivel 10 perc alatt a városba jutottunk. Bejártuk a központ utcáit, majd egy autóbuszos városnézés mellett döntöttünk. Emeletes buszt választottunk, melynek nyitott tetőteréből jobban élvezhettük mindazt, amit a város látványa nyújtott nekünk. A több nyelvre beállítható fülhallgató folyamatosan mesélt az utcákról, épületekről, így segített abban, hogy egy egységes képet alkossunk a városról. Ennek a városnézésnek köszönhetően látogathattuk meg a Castell de Bellver kör alakú várt, ami egyedülálló Spanyolországban. A város büszkesége egy magaslaton áll, ahonnan remek kilátás nyílik a városra és a kikötőre. A szerencsés véletlen folytán jutottunk el ide, amikor autóbuszos városnézésünk folytán buszunk jó félórát megállt egy dombtetőn, ahonnan szép rálátás nyílt a kastélyra. Egy gyönyörű, gótikus stílusban épült kastély, a központhoz közel eső dombon. Jelenleg a sziget fő turisztikai látványossága, egyike a kevés kör alakú kastélyoknak. Jelenleg a város történeti múzeuma működik benne. A kastély 1300 és 1311 között épült, eredetileg Mallorca királyainak székhelyeként szolgált. A középkorban erődítményként is működött, majd börtönként is használták hosszú ideig. A kastély kétemeletes, környezete rendkívül szép: sűrű erdő veszi körül, amely még egy Szent Alphonsus Rodrigueznek nevezett kápolnát is „bújtat”. A kápolna 1879 és 1885 között épült, az épületet 1976-ban restaurálták, az udvar megannyi kulturális rendezvény színhelye. Az idők során a kastély lett a város szimbóluma. Kimondottan élvezet volt ez a buszozás, amihez hozzájárult a tűző napfény, valamint a kellemesen hűsítő szellő. Ez a másfél órás utazás mindennel felért. A napot egy kellemes vacsorával fejeztük be a Java szálloda éttermében. És ezzel néhány napos utunk véget ért, sajnálattal vettük ezt tudomásul. Miután gépünk landolt a kolozsvári repülőtéren, kissé nehezen álltunk át a 27-28 Celsius-fokos nyári napok melegéből az esős, zord kolozsvári éjszaka hideg légkörébe.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Takács Gábor: Marokkó, Észak-Afrika gyöngye

Ahogyan a Mediterrán-térség egy sajátos, külön világ, úgy Marokkóról is elmondhatjuk, hogy egy teljesen más világ, amelyet az iszlám bölcsőjeként tartanak számon. Történelme rendkívül mozgalmas, dinasztia dinasztiát, háború háborút követett az idők folyamán. 

 
Balbinát Rencsik Emőke: A számítógép hatása a családon belüli kommunikációra

Ma, amikor a digitális forradalom világát éljük, sok szülőben és oktatóban felmerül a kérdés: vajon milyen mértékben használjuk az IKT-eszközöket? Vajon mikor ismertessük meg gyermekeinkkel ezeket az innovatív információs technológiákat, amelyek mára már szinte minden munkafolyamat elvégzéséhez szükségesek? Mitől fosztjuk meg gyermekeinket, ha már zsenge életkorban bevezetjük őket az oly sok titkot rejtő virtuális világba, vagy ellenkezőleg, milyen lehetőségeket nyitunk meg számukra? Vajon hogyan hatnak ezek az idősebb nemzedékek számára innovatívnak mondható IKT-eszközök az emberközi kapcsolatainkra, miként befolyásolják a kommunikációt?

fénképezés ellenényben, Farkas György

A szakirodalom nem kényeztet el az ellenfényes fényképezés tárgyalásával. Ugyan a különböző fényképészeti témák ismertetésekor szó esik az ellenfényben készült fényképekről is, de összefoglaló könyv vagy tartalmas tanulmány nem áll a fényképezők rendelkezésére.

Régi álmom vált valóra, amikor májusban rövid utazást tehettünk Lisszabonba, Portugália fővárosába.

makrófotozás

A közel- vagy makrofotózás a természetfényképezés és műtermi vagy műszaki fotózás legnagyobb kihívást jelentő területe. Olyan perspektívát és részleteket mutat meg, amelyek az átlagos nézőpontból nem láthatók vagy elkerülik figyelmünket. Gyakran észre sem vesszük azokat az érdekes és szép képalkotó elemeket – legalábbis a részletekre nem figyelünk –, amelyekre a makrofotózáskor csodálkozunk rá. Ezért a makrofotó gyakran nagyon izgalmas részleteket mutat meg. 

kiállítóterem

Az Érmellék bihari részén a kommunizmusig csak Érmihályfalván volt kiállítóhely. Andrássy Ernő szülész-nőgyógyász szakorvos, magánygyűjtő saját lakásán rendezett be természetrajzi és régészeti kiállítást.

ifj xantusz jános

Ifj. Xántus János (1917–1982) erdélyi természettudós, tanár, tudományos ismeretterjesztő szakíró. Nemzedékek nőttek fel érdekfeszítően megírt könyvein, mint: Tündérszép tájakon, A természet kalendáriuma, A tengerfenéktől a csillagokig, Szárnyas barátaink, Emberek, tengerek, jéghegyek, Otthonunk a naprendszer, Csillagok születése, csillagok halála, Világjáró bakancsok. Alábbi írása az Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában 1956-ban megjelent Tündérszép tájakon című kötetében látott napvilágot. Ezzel az írásával tisztelgünk a száz évvel ezelőtt született kiváló természetbúvár-pedagógus emléke előtt.

digitális fényképezőgépek

Egy fényképezőgép és egy objektív megvásárlása legalább akkora gond, mint a párválasztás! Nincsen tökéletes döntés, a kompromisszumok egész sorát kell elfogadnunk. Egy rövid cikk keretében sehogyan sem fér bele mindaz, ami a majdnem több ezer létező fényképezőgép és objektív közül a „leg”-nek a kiválasztásához szükséges. Gyakran a feltételek egymást kizáró módon kapcsolódnak, és csak engedmények árán juthatunk az áhítotthoz kisebb-nagyobb mértékben közeli felszerelés birtokába.

arcfestés

A nyugati társadalmakban a 60-as években terjedt el, amikor a hippimozgalmak fiatal női követői előszeretettel festettek virágokat és háborúellenes szimbólumokat az arcukra. Népszerűsége töretlen, immáron több évtized óta a világon elterjedt szokás, hogy kifessük magunkat. Leginkább rendezvényeken, bálokon, születésnapokon, de szabadtéri vásárokon és fesztiválokon is, ahol sátrakban vagy napernyő alatt ülve festhetik ki az arcunkat.