Magdó János méltatása

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy én mondhatom el a laudációt Magdó János úrról azon alkalomból, hogy a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díj tiszteleti fokozatával tünteti ki Magyarország korábbi kolozsvári főkonzulját, aki méltán érdemli meg e kitüntetést az erdélyi műemlék­ügy és restaurálások támogatásáért.

Két éven keresztül Magyarország kolozsvári főkonzuljaként szerteágazó és látható módon támogatta a kolozsvári kulturális, művelődési életet és a műemlékvédelem ügyét. Nem sajnálta idejét, erejét, egészségét és végső soron szabadidejét is feláldozta, mert érezte, hogy főkonzulként a kolozsvári magyar közügy érdekében cselekszik. Tette mindezt a legnagyobb szerénységgel és egyszerűséggel, a világ legtermészetesebb dolgaként, mintha egész életében ezt tette volna.

Magdó János 1970. május 25-én született Brassóban, és itt szívta magába a Johannes Honterus gimnázium sajátos német szellemét, ahol 1988-ban érettségizett. Ennek folytatásaként 1991–92-ben a Miskolci Egyetem német nyelvtanár szakára járt, majd tanulmányait 1992 és 1998 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karának német szakán folytatta. Tanulmányi ideje alatt, 1995–96-ban a DAAD (Deutscher Akademischer Austausch Dienst) ösztöndíjasaként a Bonni Egyetemen tanult, és ugyanitt asszisztensként is tevékenykedett. 1999-ben fél évig a német parlamentben gyakornokként tevékenykedett Rein­hard Freiherr von Schorlemer képviselő munkatársaként.

1999 és 2002 között tanári tevékenysége mellett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi és diplomáciai tanulmányok karára járt.

Magdó János diplomatakarriere 2001-ben kezdődött. A külügyminisztérium munkatársaként előbb megismerte a főosztályok életét, 2007 és 2010 között Magyarország Athéni Nagykövetségén dolgozott beosztott diplomataként. 2012 nyarán érkezett Kolozsvárra Magyarország főkonzuljaként.

Brassó, Miskolc, Bonn, Budapest, Athén, Kolozsvár a fontosabb állomások, amelyek jelzik Magdó János életpályáját. Ezen a pályán észrevétlenül szívta magába az épített örökség iránti tiszteletet, és vált érzékennyé a múlt tárgyi emlékei iránt. Ebből a sajátos érzékenységből származik a műemlékvédelem terén nyújtott kiemelkedő támogatói tevékenysége. A kolozsvári Szent György-szobor restaurálásánál és a házsongárdi Bethlen-kripta felújításánál nyújtott segítsége két ékes példája annak a támogatási tevékenységnek, amely Magdó János nevéhez fűződik. Nagyban elősegítette a fentebb említett műemlékek gyors rendbetételét.

Befejezésként engedtessék meg nekem egy sajátos, talán túlságosan személyes hasonlat. Ha Erdélyt hatalmas játéktérként képzeljük el, ezen belül Kolozsvár pedig a gyep, ahol délutánonként az „elcsigázott” gyermekek labdát kergetnek, akkor Magdó János az elmúlt két évben ezen a pályán vérbeli középcsatárként tökéletes pontossággal osztotta a jobbnál jobb labdákat játékostársainak, és a megfelelő pillanatban a visszakapott passzból újra meg újra elegáns mozdulattal fejezte be a „támadást”, és értékesítette az így felhalmozott „csapatenergiát”.

Mindezek fényében Magdó János méltó tulajdonosa a Műemlékvédelmi Díjnak, amellyel a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kitüntette.

(Elhangzott 2015. április 24-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közgyűlésén)