Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Alapnál a Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül című projekttel, melynek lebonyolítása 2015 közepétől 2016 tavaszáig zajlott. Ebben az időszakban két fotótábor és két dokumentumfilm forgatása valósult meg Etéd és Csíkszentgyörgy községekben.




Incze László felvétele

A projektet 2015 nyarán egy dokumentumfilm pályázattal indítottuk, és a Hargita megyei vagy Hargita megyéből elszármazott filmeseket szólítottunk meg. A célunk az volt, hogy olyan dokumentumfilmet készítsenek, amelyben Hargita megye egy-egy településén bemutatják a romák életmódját, szokásait, hagyományait és kulturális értékeit, valamint azt, hogy miképpen élnek együtt a település lakóival. A film­forgatások helyszínét az alkotók választották ki, így esett a választás Etéd és Csíkszentgyörgy községekre. Etéd községben a Rubin Studió, vagyis Daczó Katalin és Berszán-Árus György készítette el a Kőrispatak: péntek–vasárnap című dokumentumfilmet, míg Csíkszentgyörgyön a SpotFilm Produkciós Iroda vitte vászonra Püsök Botond-Csaba Angela című filmjét.

Daczó Katalin és Berszán-Árus György alkotása, a Kőrispatak: péntek–vasárnap Kőrispatak roma lakosainak mindennapjaiba nyújt betekintést. A szereplők egy része hagyományos mesterséget űz (bádogozás, szalmakalap-készítés), másik része pedig napszámból próbál megélni. Az ünnepnapokon ki-ki a maga hite szerint imádkozik, gyakorolja vallását, magyarok együtt a romákkal, amely alatt újraíródnak a kapcsolatok, és újraértelmeződnek a társadalmi normák.




Miklós Csongor felvétele




Bálint Zsigmond felvétele

Az Angela című film rendezője, Püsök Botond-Csaba arra törekedett, hogy egy fiatal roma nő életébe nyújtson betekintést a nézőknek. A film célja bemutatni egy olyan roma személyt, aki tanult, vagyis legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de valamilyen sorsforduló következtében abba kellett hagynia tanulmányait. Terepkutatások révén sikerült is megtalálni ezt a személyt Angela személyében.

Mivel a szándékunk az volt, hogy a filmesek által kiválasztott közösségeket a fotóművészet tükrén keresztül is felvillantsuk, ezért 2015 őszén egy-egy fotótábort is szerveztünk a két településre. A fotótáborokban székelyföldi fotóművészek vettek részt, illetve egy magyarországi fényképész, Kása Béla. A fotósok meghívásakor fontos szempont volt, hogy mindannyian rendelkezzenek kellő tereptapasztalattal. A csíkszentgyörgyi táborban részt vett Bálint Zsigmond és Both Gyula Marosvásárhelyről, Kovács László Attila Sepsiszentgyörgyről, Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor Székelyudvarhelyről, illetve Szigeti Vajk István Csíkszeredából. Az etédi táborhoz csatlakozott Bálint Zsigmond és Tordai Ede Marosvásárhelyről, Incze László, Miklós Csongor és Török Rafael Csíkszeredából, valamint Kása Béla fotóművész Magyarországról. A táborok művészeti vezetője Ádám Gyula fotográfus, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa volt.

A dokumentumfilmek elkészülése és a fotótáborok lezajlása után a hangsúly a projekt népszerűsítésén volt. 2016 márciusában a két községben szerveztünk egy-egy projektbemutatót. Mind a két rendezvény során bemutattuk a helyben készült dokumentumfilmet és a fotótábor anyagából készült kiállítást, illetve kerekasztalokon oszthatták meg egymással tapasztalataikat a filmesek, a fotósok, a helyiek és a projekt vezetői. A két településen a filmbemutatókon és a kiállítás megnyitóján jelen voltak a helyi roma közösség tagjai is, akik kíváncsi tekintetekkel fürkészték a képeken és a filmvásznon saját magukat, rokonaikat, ismerőseiket. A projekt záró eseménye idén április 8-án, a Nemzetközi Romanapon volt Csíkszeredában, egy népes közönség körében. A Megyeháza Galériában Duduj Rozália és a Kedves Zenekar együttműködésével nyílt meg a csíkszentgyörgyi és az etédi fotótáborok anyagából válogatott kiállítás, az amfiteátrumban pedig levetítettük az Angela és a Kőrispatak: péntek–vasárnap című dokumentumfilmeket.

A projekt során több népszerűsítő anyagot is készítettünk: képeslapokat, 2016-os asztali naptárt és fényképalbumot a fotótáborok anyagából. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a két filmes alkotást több nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválra is beneveztük: TIFF Nemzetközi Filmfesztivál, Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, Mediawave és Astra Filmfesztivál. Azt már elmondhatjuk, hogy az Angela című alkotás elnyerte a Mediawave „Úton” online filmfesztivál közönségdíját a legjobb film kategóriában.




Szigeti Vajk István felvétele

Sok tanulsággal járt a projekt, számos előre nem látott aminisztratív és egyéb probléma gördült a csapat elé, de ezeket sikerült megoldani. Megtapasztaltuk az együttműködés számos formáját, nagyon jó kapcsolatokat alakítottunk ki, érdekes emberekkel találkoztunk. Hargita Megye Tanácsa mindvégig támogatta a projektet, és az akadályok leküzdésében is partner volt. A legnagyobb tanulság mégis az, hogy a kultúra eszközeivel is lehet üzenni, hogy figyeljünk jobban a környezetünkben élő romákra, igyekezzünk megismerni közösségeiket, szokásaikat, mert csak így érthetjük meg őket. Reménykedünk abban, hogy akik megnézik a fotókat és a filmeket, meglátják azokban az embert, és apró, de biztos lépéseket tehetnek afelé, hogy kölcsönösen elfogadják egymást.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Akinek van jó táboros élménye – és itt most nem az ereszd el a hajamat típusú, korlátok nélküli táborokra gondolok –, az tudja, hogy ezeknek az eseményeknek a varázsát, a lényegét az együttlét, a találkozás, az ismerkedés, a közös programok, kirándulások, csapatjátékok, az éjszakába nyúló beszélgetések adják. Ez, ha lehet, még hatványozottabban érvényes a Magyarországon az Anyanyelvápolók Szövetsége, itt Erdélyben pedig a Georgius Aranka Társaság által szervezett ifjúsági táborokra, amit egyszerűen csak a mosolyok, a szeretet, a bizalom táborának szoktunk emlegetni, és ahonnan nem egy középiskolás vagy egyetemista ment úgy haza, hogy bevallása szerint több szeretetet és megértést kapott az egy hét alatt, mint otthon az osztálytársaitól egy egész év alatt. 

A Közösségért Alapítványt (Fundaţia Pentru Comunitate) 2008-ban, Kolozsváron alapították azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a tehetség, a szorgalom, a tudás, a szolidaritás, a közösségben rejlő értékek kibontakozásához, egy élhetőbb és humánusabb környezet kialakításához. Az Alapítvány elnöke Gazda Árpád újságíró, a Magyar Távirati Iroda (MTI) erdélyi tudósítója, alelnöke Molnár-Bánffy Kata, kommunikációs szakember, aki több mint húsz év tapasztalattal rendelkezik a média, közigazgatási, politikai és üzleti kommunikációban. A kuratórium tagja Brîndușa Armanca újságíró, egyetemi tanár, valamint Ferencz Szabolcs, a Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FGSZ Zrt.) elnök-vezérigazgatója.

Balázs Bécsi Attila

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2016/2017-es tanévben indította Hétköznapi hőseink – írjunk történelmet! elnevezésű kezdeményezését. Ennek lényege, hogy iskolások saját szülőfalujukból mutassanak be olyan embereket, akik bár nem kerültek reflektorfénybe, szélesebb körben nem kerültek az érdeklődés középpontjába, de munkájuk révén sokat tettek a helyi közösségekért, és rendkívüli képességeikről, kiemelkedő tulajdonságaikról, átlagon felüli jellemvonásukról tettek tanúbizonyságot. A projekt erdélyi lebonyolítója az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, ezen belül a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet, résztvevői romániai magyar iskolás csapatok. Új, Hétköznapi hőseink című sorozatában a Művelődés szerkesztősége a kezdeményezés során eddig született, helytörténeti adalékokat is tartalmazó dolgozatok szerkesztett, esetenként tömörített változatát teszi közzé.

" (...) a kulturális termék előállítása is pontosan olyan, mint a kertészetének: mindkettőnek megvan az eredete, ami a kultúrában az ötlet, a kertészetben pedig a mag. A kultúrában az ötlet és az ihlet önmagában semmit nem ér, ha nem kerül megfelelő kezekbe és környezetbe, ha nem ölt testet színben, szóban, hangban, festményben, versben, zenében. A kertészetben, ös - szességében a mezőgazdaságban is így van: ott van a mag, ami ha nem kerül megfelelő kezekbe és környezetbe, más szóval, ha nem kerül számára jó földbe, ha nem kap vizet, napfényt, táplálékot, akkor elsenyved, elpusztul. A két szakterület tartalmát tekintve valóban más, de logikailag teljesen egyforma. A mezőgazdaságban van egy állandó: a föld, ez az alap. A kultúrában, a közművelődésben is van egy állandó: az ember, a célközönség. De a mechanizmusok hasonlóak. "

Jósika Miklós szülőháza Tordán

Tordával kapcsolatosan többször elhangzott, hogy sok jelentős értelmiségit adott a világnak, de ezeket nem tudta megtartani. Így hát úgy döntöttem, hogy megvizsgálom ennek a megállapításnak a történelmi háttereit, és bemutatok néhány értelmiségit, aki a tudományok, irodalom és a művészetek terén alkotott, olyan embereket, akiknek életműve már lezárult.

Albert Mátyás

... ha jól belegondolok, már gyerekkoromban érződött a kultúrához, a művelődéshez ragaszkodás. A magyar identitás megőrzése és az itthon, a szülőföldön maradás ösztönzése is már serdülőkoromban jelentkezett, ami azután csak egyre jobban erősödött. Talán így kell születni, ez belülről jön, ezek mind erős és öntudatos belső érzések, amelyek később csiszolódnak, és a mindennapok rávilágítanak, rávezetnek arra, hogy tenned kell valami jót, valami maradandót.

Vannak csaták, amelyeket elveszítünk. Rájöttem. Ma bejöttem az irodába, és látom, hogy egyik kolléganőm fia ott ül az egyik széken. Hatalmas mosollyal ráköszönök a kis Danra, és ahogy a spanyol mondja, „no me paró bola”, rám sem hederített. Ha a felnőtt és az okostelefon küzd a gyermek figyelméért, abból mi ritkán kerülünk ki győztesen. Komolyra fordítva a szót, szeretnék kicsit foglalkozni azzal, hogy Latin-Amerikában hogyan fest az anya, apa és a gyermek kapcsolata, valamint azzal, hogy mi mindent képesek egymásért megtenni.

Honduras nem az az ország, amelyet ha valakinek megemlítesz, akkor rögtön tudja, hogy miről beszélsz. Ami földrajzi elhelyezkedését illeti, legyünk őszinték, legtöbbünknek kell egy kis segítség, hogy megtalálja a térképen. És ha már itt tartunk, akkor elárulom, hogy vannak olyanok, akik nemhogy az ország, de még a térség létezéséről sem tudnak. És ha földrajzi elhelyezkedését homály fedi, akkor nyugodtan kijelenthetem, hogy kultúrájának sajátosságai még kevesebbé ismeretesek.

A Partiumi Honismereti Konferenciák társaságunk legmagasabb fóruma. Ekkor mutatjuk be tagtársaink kutatási eredményeit, amelyeket igyekszünk közzé tenni mindenki számára. Ugyanekkor adjuk át a Fényes Elek-díjakat és más kitüntetéseket. Ekkor tartjuk a közgyűlésünket is, amelyen fontos határozatokat hozunk. Gyakorlatilag ekkor találkozunk egymással, Szatmárnémetitől Temesvárig, Budapesttől Kolozsvárig. Nem véletlenül mondtam Budapestet, mert nyolc tagunk van Magyarországról. Eddig 24 konferenciát szerveztünk: igyekeztünk mindig más helységben megszervezni, elsősorban ott, ahol sikerült segítséget kapni, a helyi önkormányzatoktól, az egyházaktól. És természetesen a helyi tagtársaink hathatós segítségével. Ugyanakkor igyekeztünk bevonni az illető terület szakembereit is. Ekkor találkoznak a jó barátok, elbeszélgetünk, mint egy nagy családban. Remélem, így érez mindenki.

A Benedek Elek Emlékév legkiemelkedőbb rendezvénye szeptember 30-én Baróton és Kisbaconban volt: Erdővidék központ­jában Elek apó szobrát avatták fel, szü­lőfalujában pedig az emlékház ötven éves fennállását ünnepelték. 2019 hár­mas évforduló okán vált Benedek Elek Emlékévvé: 160 éve született, 90 éve halt meg a nagy mesemondó, lapszerkesztő és kiváló publicista, az általa épített Ma­ri-lak pedig, hol élete utolsó éveit élte, félszáz esztendeje vált múzeummá és zarándokhellyé.

Újra meg újra olvasom a levelét Kedves öcsém, s nem akarok hinni a szemem­nek: minden szavából meleg szeretet árad felém. Ezt a szeretetet könyveim­nek köszönhetem, melyeknek ön gyer­mekkorától mind e mai napokig hű olvasója. Az én szívemről szakadt szü­lötteimnek, melyek megtalálták az utat az ön szívéhez.

Imreh István születésének 100. évfor­dulójára több intézmény és több rokon tudományterület képviselői együtt em­lékeztek szeptember 12–13-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Aka­démiai Bizottság Történelemtudomá­nyi Szakbizottsága, a BBTE Történelem és Filozófia Karának Magyar Történeti Intézete és az MTA BTK Történettudo­mányi Intézete közös szervezésében Kolozsváron megrendezett konferenci­án. Ez is mutatja, hogy mind az erdélyi magyar, mind a magyarországi tudo­mányosság képviselői magukénak érzik a hagyatékát.

Dávid Ferenc szobor, Kolozsvár

Megtörténhet, hogy „a Dávid Fe­renc-szobor”-ként fog bevonulni a törté­nelembe az az egész alakos műalkotás, amelyet augusztus 17-én ünnepélyes keretek között avattak fel Kolozsvár belvárosában. Az unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégi­um, a püspöki hivatal között létrehozott kis téren álló bronzszobor különleges­sége, hogy az első egész alakos Dá­vid Ferenc-szobor, ami valaha készült. És mivel az unitáriusok vallásalapító püspökéről (1520 körül–1579) nem ma­radt fenn hiteles képi ábrázolás, nem ki­zárt, hogy sokaknak ez a kép ragad meg róla a retináján.

Hawaii hallatán a legtöbb emberben fel sem merül, hogy néhány száz magyar ajkú honfitársunk éli ott mindennapjait, valamint háromezerre tehető azoknak a személyeknek a száma, akik magyar származásúnak vallják magukat. A kivándorló emberek egy része el­zárkózik a többi magyartól, de szeren­csére akadnak olyan elszánt személyek, akik igyekeznek identitásukat megőriz­ni. Ezek a Hawaiin élő magyarok, több ezer kilométernyire az anyaországtól, a tőlük telhető módon ápolják hagyo­mányainkat, ünneplik nemzeti ünne­peinket.

securitate beszervezés

A megfigyelt történelemkörről a nevemre kiállított I 72467-es számú szekus dosszié főleg kutatói tevékenységem megfigyelésére vonatkozott. Ennek ellenére számos adatot, dokumentumértékű feljegyzést tartalmaz oktató-nevelői tevékenységemre, főleg pedig az általam vezetett történelemkör tevékenységének a megfigyelésére vonatkozóan. A jelentősebb feljegyzések a következők.