Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Alapnál a Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül című projekttel, melynek lebonyolítása 2015 közepétől 2016 tavaszáig zajlott. Ebben az időszakban két fotótábor és két dokumentumfilm forgatása valósult meg Etéd és Csíkszentgyörgy községekben.




Incze László felvétele

A projektet 2015 nyarán egy dokumentumfilm pályázattal indítottuk, és a Hargita megyei vagy Hargita megyéből elszármazott filmeseket szólítottunk meg. A célunk az volt, hogy olyan dokumentumfilmet készítsenek, amelyben Hargita megye egy-egy településén bemutatják a romák életmódját, szokásait, hagyományait és kulturális értékeit, valamint azt, hogy miképpen élnek együtt a település lakóival. A film­forgatások helyszínét az alkotók választották ki, így esett a választás Etéd és Csíkszentgyörgy községekre. Etéd községben a Rubin Studió, vagyis Daczó Katalin és Berszán-Árus György készítette el a Kőrispatak: péntek–vasárnap című dokumentumfilmet, míg Csíkszentgyörgyön a SpotFilm Produkciós Iroda vitte vászonra Püsök Botond-Csaba Angela című filmjét.

Daczó Katalin és Berszán-Árus György alkotása, a Kőrispatak: péntek–vasárnap Kőrispatak roma lakosainak mindennapjaiba nyújt betekintést. A szereplők egy része hagyományos mesterséget űz (bádogozás, szalmakalap-készítés), másik része pedig napszámból próbál megélni. Az ünnepnapokon ki-ki a maga hite szerint imádkozik, gyakorolja vallását, magyarok együtt a romákkal, amely alatt újraíródnak a kapcsolatok, és újraértelmeződnek a társadalmi normák.




Miklós Csongor felvétele




Bálint Zsigmond felvétele

Az Angela című film rendezője, Püsök Botond-Csaba arra törekedett, hogy egy fiatal roma nő életébe nyújtson betekintést a nézőknek. A film célja bemutatni egy olyan roma személyt, aki tanult, vagyis legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de valamilyen sorsforduló következtében abba kellett hagynia tanulmányait. Terepkutatások révén sikerült is megtalálni ezt a személyt Angela személyében.

Mivel a szándékunk az volt, hogy a filmesek által kiválasztott közösségeket a fotóművészet tükrén keresztül is felvillantsuk, ezért 2015 őszén egy-egy fotótábort is szerveztünk a két településre. A fotótáborokban székelyföldi fotóművészek vettek részt, illetve egy magyarországi fényképész, Kása Béla. A fotósok meghívásakor fontos szempont volt, hogy mindannyian rendelkezzenek kellő tereptapasztalattal. A csíkszentgyörgyi táborban részt vett Bálint Zsigmond és Both Gyula Marosvásárhelyről, Kovács László Attila Sepsiszentgyörgyről, Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor Székelyudvarhelyről, illetve Szigeti Vajk István Csíkszeredából. Az etédi táborhoz csatlakozott Bálint Zsigmond és Tordai Ede Marosvásárhelyről, Incze László, Miklós Csongor és Török Rafael Csíkszeredából, valamint Kása Béla fotóművész Magyarországról. A táborok művészeti vezetője Ádám Gyula fotográfus, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa volt.

A dokumentumfilmek elkészülése és a fotótáborok lezajlása után a hangsúly a projekt népszerűsítésén volt. 2016 márciusában a két községben szerveztünk egy-egy projektbemutatót. Mind a két rendezvény során bemutattuk a helyben készült dokumentumfilmet és a fotótábor anyagából készült kiállítást, illetve kerekasztalokon oszthatták meg egymással tapasztalataikat a filmesek, a fotósok, a helyiek és a projekt vezetői. A két településen a filmbemutatókon és a kiállítás megnyitóján jelen voltak a helyi roma közösség tagjai is, akik kíváncsi tekintetekkel fürkészték a képeken és a filmvásznon saját magukat, rokonaikat, ismerőseiket. A projekt záró eseménye idén április 8-án, a Nemzetközi Romanapon volt Csíkszeredában, egy népes közönség körében. A Megyeháza Galériában Duduj Rozália és a Kedves Zenekar együttműködésével nyílt meg a csíkszentgyörgyi és az etédi fotótáborok anyagából válogatott kiállítás, az amfiteátrumban pedig levetítettük az Angela és a Kőrispatak: péntek–vasárnap című dokumentumfilmeket.

A projekt során több népszerűsítő anyagot is készítettünk: képeslapokat, 2016-os asztali naptárt és fényképalbumot a fotótáborok anyagából. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a két filmes alkotást több nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválra is beneveztük: TIFF Nemzetközi Filmfesztivál, Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, Mediawave és Astra Filmfesztivál. Azt már elmondhatjuk, hogy az Angela című alkotás elnyerte a Mediawave „Úton” online filmfesztivál közönségdíját a legjobb film kategóriában.




Szigeti Vajk István felvétele

Sok tanulsággal járt a projekt, számos előre nem látott aminisztratív és egyéb probléma gördült a csapat elé, de ezeket sikerült megoldani. Megtapasztaltuk az együttműködés számos formáját, nagyon jó kapcsolatokat alakítottunk ki, érdekes emberekkel találkoztunk. Hargita Megye Tanácsa mindvégig támogatta a projektet, és az akadályok leküzdésében is partner volt. A legnagyobb tanulság mégis az, hogy a kultúra eszközeivel is lehet üzenni, hogy figyeljünk jobban a környezetünkben élő romákra, igyekezzünk megismerni közösségeiket, szokásaikat, mert csak így érthetjük meg őket. Reménykedünk abban, hogy akik megnézik a fotókat és a filmeket, meglátják azokban az embert, és apró, de biztos lépéseket tehetnek afelé, hogy kölcsönösen elfogadják egymást.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Az erdélyi magyar közösség érdekeinek kép­viseletéért és intézményeinek fenntartásáért folytatott több évtizedes mun­kájának elismeréseképpen Kerekes Sándor a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Dáné Tibor Kálmán közösség- és művelődésszervező, közíró, a Művelődés című közművelődési havilap nyugalmazott főszerkesztője, az EMKE korábbi országos elnöke, az RMDSZ egykori Művelődési Főosztályának vezetője, több országos és helyi, közművelődéssel és felnőttképzéssel foglalkozó civil szervezet alapítója, az erdélyi magyar kulturális és társadalmi életben végzett több évtizedes sokrétű munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Laczkó Vass Róbert kiváló szakmai tevékenysége, a prózai színészet és az operajátszás, valamint a pódiumművészet terén elért kimagasló eredményei mellett a munkásságát átható közművelődés iránti fogékonyság, a közösségépítés fontosságának tudata elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Killyéni András Péter az erdélyi magyar sporttörténet terén végzett kutatása és eredményei publikálása során szerzett elévülhetetlen érdemei és oktatói, szerkesztői tevékenysége, a magyarság megmaradásáért végzett önzetlen és odaadó munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Az összefogás eredményeként megújult közösségi házuk, az Apafi-ház, amelyet Apafi Mihály fejedelem adományozott 1672-ben a magyar tanulóműhely céljaira. A református parókia, a református templom ismét eredeti pompájában uralja a főteret, folyamatban van a katolikus templom és plébánia felújítása, és a verespataki református parókia újjáépítése is. Ezek a munkálatok nem önmagukért való presztízsberuházások, hanem a közösségi élet és a turizmus felélénkítésének, illetve a gazdasági alapok megerősítésének állomásai.

Református létemre eddig másfél tucatszor vettem részt a csíksomlyói búcsún. A Csíksomlyói Szűzanya azt üzeni az erdélyi főpapok által a Csík, Székelyföld, Erdély, Csángóföld, a Részek, az anyaország, a határon túli területek, a nagyvilágban szétszóródott magyarság számára, hogy ezeréves kereszténységünk megtartása nemcsak vallási, hanem nemzeti feladat is. A pünkösdszombati búcsú a világ magyarságának a legfontosabb gyülekezőhelye, ahol a protestáns hívek is nagyon nagy számban vannak jelen. Mindannyiunknak szól a – több mint négyszázötven éves hagyomány alapján – Salvator-kápolna előtti keresztre vésett szöveg: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”

A székelyudvarhelyi Balázs Árpád televíziós, rádiós szerkesztő új könyve* a környékbeli tűzoltók történetét foglalja össze. Ezzel a témával mindeddig senki nem foglalkozott, a kiadvány másfélszáz oldalán a szerző számos régi dokumentumot (fényképet, oklevelet, jegyzőkönyvet) is közöl. A nyomdából már kikerült munkáról a szerzővel beszélgettünk.

2010. március 12-én, Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte A Művelődés Háza és Könyvtára belső folyosóján ünnepélyes keretek között népes közönség előtt hullt le a lepel arról az emléktábláról, amely hirdeti, hogy az épület nemcsak a helybéli közösség kulturális intézménye, hanem az EMKE Észak-Magyarországi Képviseleti Pontja is. 2020-ban a világjárvány miatt nem sikerült a tízéves jubileumon ünnepélyes rendezvény keretében emlékezni, ezért a sárospataki intézmény egy évfordulós kötet kiadását tervezi, amelyben az EMKE és Sárospatak több évtizeden átívelő kulturális kapcsolatairól jelennek meg írások.

Buchwald Amy

A munkahelyemre vezettem, és közben szokásomhoz híven a rádiót hallgattam. Azaz, az elmúlt pár évben már nem a rádiót, hanem podcastot. Podcastot? Igen, podcastot. A világhálón és a mobiltelefon elterjedése óta ez egy egyre népszerűbb műfaj. Tulajdonképpen egy hanganyag, amit az interneten érhetünk el, és akkor hallgathatunk meg, amikor akarunk.

Sándor József, EMKE

Sándor József ott volt az EMKE létrehozásakor, 1885-ben. Ő dolgozta ki a létesítendő egyesület alapszabály-tervezetét, titkáraként, majd főtitkáraként, később örökös alelnökeként úgyszólván mozgató rúgója volt mindannak, ami az egyesületben és akörül történt. Az első évtizedek az ő céltudatos fáradozása nyomán az építkezés évtizedei voltak: a művelődés körét szélesre nyitva az erdélyi, s kiemelten a szórványmagyarság megmaradását szolgálva. Az EMKE iskolákat, óvodákat, könyvárakat létesített, anyagilag is támogatva azokat, akik a műveltséget elvitték a nép közé, akik áldozatos munkásai voltak a tudásnak, s általa a felemelkedésnek. 

Az 1956-os magyar mártírok emléksírja Párizsban

1958. február 5-én a Fő utcai katonai bíróság épületében megkezdődött a Nagy Imre-per. 1958. június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, továbbá halálra ítélte Gimes Miklóst és Maléter Pált. Másnap, június 16-án, hajnalban a budapesti Gyűjtőfogház udvarán mindhármukat kivégezték, majd holttestüket ugyanott eltemették. 

barót

Ahogy telik az idő, mind gyakrabban kapom magam az emlékek olyatén keveredésén, hogy bizonyos történésekről találgatom, azokat vajon iskolásként vagy kezdő tanárként éltem át. Ez a bizonytalanság abból adódik, hogy a baróti iskola számomra több rétegű élményanyag. Egyik rétege az iskoláskorom, amely 1956 nyarával zárult, akkor érettségiztem, a másik a tanári pályám ideje. Ez maga is rétegzett, mert amikor 1960-ban kihelyeztek Barótra, kollégája lettem jó néhány volt tanáromnak is. Néha nehéz eldönteni, hogy bizonyos események a volt tanáromhoz vagy a későbbi kollégához kapcsolódnak.

Akinek van jó táboros élménye – és itt most nem az ereszd el a hajamat típusú, korlátok nélküli táborokra gondolok –, az tudja, hogy ezeknek az eseményeknek a varázsát, a lényegét az együttlét, a találkozás, az ismerkedés, a közös programok, kirándulások, csapatjátékok, az éjszakába nyúló beszélgetések adják. Ez, ha lehet, még hatványozottabban érvényes a Magyarországon az Anyanyelvápolók Szövetsége, itt Erdélyben pedig a Georgius Aranka Társaság által szervezett ifjúsági táborokra, amit egyszerűen csak a mosolyok, a szeretet, a bizalom táborának szoktunk emlegetni, és ahonnan nem egy középiskolás vagy egyetemista ment úgy haza, hogy bevallása szerint több szeretetet és megértést kapott az egy hét alatt, mint otthon az osztálytársaitól egy egész év alatt. 

A Közösségért Alapítványt (Fundaţia Pentru Comunitate) 2008-ban, Kolozsváron alapították azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a tehetség, a szorgalom, a tudás, a szolidaritás, a közösségben rejlő értékek kibontakozásához, egy élhetőbb és humánusabb környezet kialakításához. Az Alapítvány elnöke Gazda Árpád újságíró, a Magyar Távirati Iroda (MTI) erdélyi tudósítója, alelnöke Molnár-Bánffy Kata, kommunikációs szakember, aki több mint húsz év tapasztalattal rendelkezik a média, közigazgatási, politikai és üzleti kommunikációban. A kuratórium tagja Brîndușa Armanca újságíró, egyetemi tanár, valamint Ferencz Szabolcs, a Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FGSZ Zrt.) elnök-vezérigazgatója.

Balázs Bécsi Attila

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2016/2017-es tanévben indította Hétköznapi hőseink – írjunk történelmet! elnevezésű kezdeményezését. Ennek lényege, hogy iskolások saját szülőfalujukból mutassanak be olyan embereket, akik bár nem kerültek reflektorfénybe, szélesebb körben nem kerültek az érdeklődés középpontjába, de munkájuk révén sokat tettek a helyi közösségekért, és rendkívüli képességeikről, kiemelkedő tulajdonságaikról, átlagon felüli jellemvonásukról tettek tanúbizonyságot. A projekt erdélyi lebonyolítója az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, ezen belül a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet, résztvevői romániai magyar iskolás csapatok. Új, Hétköznapi hőseink című sorozatában a Művelődés szerkesztősége a kezdeményezés során eddig született, helytörténeti adalékokat is tartalmazó dolgozatok szerkesztett, esetenként tömörített változatát teszi közzé.