„A sakk játék a formája révén, művészet a tartalma révén,
és tudomány, a mesteri szintű művelésének
nehéz elsajátíthatósága révén.”
Tigran Petroszján, sakkvilágbajnok (1929–1984)
A közismert mondás a sakkjátékot a királyok játékának és a játékok királyának tartja. A játék tanítását több uralkodó fontosnak tartotta, mivel stratégiai tervezést, hadászati küzdést lehetett mélyebben megismerni a játék gyakorlása által. Manapság rendkívül népszerű mind az online térben, mind pedig a játéktáblán és figurákkal játszott hagyományos formájában.
A sakkjáték eredete a mitológia homályába vész. Egyes kutatások a sakkjáték elődjének az indiai csaturangát tartják, ez a stratégiai játék az indiai hadsereg különböző szereplőit jelenítette meg a „csatatéren”. Elterjedt feltételezések szerint Indiából került át Perzsiába, ahol fontos szerepet töltött be a trónörökösök és hadvezérek tanításában, példát szolgáltatva mind a csatározásokhoz, mind pedig az uralkodás stratégiáinak gyakorlásához.
A 7. században az arab világban vált ismertté a sakkjáték elődje, majd fokozatosan meghódította Európát. A reneszánsz idején Európában a sakkjáték szabályaiban olyan változások következnek be, amelyeknek köszönhetően a taktika kihangsúlyozódott, és így a játék még izgalmasabb, ennek köszönhetően pedig közkedvelt lett.
A 18. századtól kezdődően Párizs volt Európa egyik legfontosabb központja a sakkjáték szempontjából. Itt szereztek hírnevet Philidor, Bourdonnais, Saint-Amant, Stauton, Anderssen, Morphy. A kiváló játékosokként ismert magyar sakkozók közül megemlíthetjük Szén József és Kolish Ignác nevét. Magyarországon a kávéházi sakkélet a 18. század vége felé terjedt el. A franciaországi sakkozókkal játszott hosszú levelezési mérkőzés esetében – amely 1843-ban kezdődött és 1845-ben fejeződött be – Pest 2:0 arányú győzelméről olvashatunk, a párizsi játékosokkal szemben.
A 19. századra egész Európában nagy érdeklődés övezte a sakkot, a szerencsejátékoktól eltérő, gondolkodtató, művészi és szórakoztató 64 mezős küzdelmet a társasági események szereplőjeként tartják számon.
A sakkban elért sikerek – a játék játszása mellett – minden időben jelentős mennyiségű tanulást, gyakorlást, munkát is igényeltek. A játék tanulásával együtt jár az információszerzés, problémák megoldásának keresése is. A siker eléréséhez szem előtt kell tartani Polgár László pedagógiai észrevételeit. A megvalósításokhoz való eljutásról nagyon értékes tanácsokat olvashatunk Nevelj zsenit! című könyvében, amelynek értékes gondolatait megannyi siker igazolja. Véleményem szerint az egyik kiemelendő alapgondolata a tanulás és munka jelentőségét hangsúlyozza: a tanulást és a játékot, felnőtt szinten a munkát és a hobbit nem kell feltétlenül különválasztani egymástól.
Napjainkban nagyon divatos lett a sakkjáték, az iskolákban opcionális tantárgyként szerepel, a közösségi médiában nagy rajongói létszámmal rendelkező oldalak közül válogathatnak az érdeklődők, a videómegosztók tartalmait is gazdagítják népszerű sakkoktatók, hírességek. A székelyudvarhelyi sakkozás 1990-es évekbeli csúcspontjával összehasonlítva jelentős különbségeket fedezhetünk fel az akkori és a mostani lehetőségek tekintetében. A játék kedvelői, rajongói főleg a napilapok hasábjain találkoztak a fontosabb hírekkel, szerezhettek tudomást versenyzési lehetőségekről, olvashattak bajnokokról, követhették a példaképek sikereit. Hargita megyében a Hargita Népe napilap az egyik legfontosabb hírforrás, és a sakkrovat révén nagyon értékes sakktudás terjesztője napjainkban is. A Sakksuli leckéinek összefűzése során a sakkjáték szerelmesei jelentősen elmélyíthették tudásukat, mind a sakktaktika és a sakkstratégiák vonatkozásában, mind pedig megnyitás- és végjátékelméleti rendszerek tekintetében. Bíró Sándor nemzetközi mester sakkrovata a gyakorlati és elméleti sakktudás sokrétű gyarapítása mellett a sakk történelmével kapcsolatos ismeretekkel is gazdagította – és napjainkban is gazdagítja – olvasóit. Bíró Sándor nemcsak értékes tudást közvetít sakkleckék, feladványok rendszeres közlése révén, hanem nemzetközi sakkmesteri normák teljesítésére alkalmas, rangos versenyek szervezésével is támogatja az erdélyi sakkéletet. Csíkszeredában közel három évtizede, rendszeresen szurkolhatunk az általa szervezett versenyeken részt vevő sakktehetségeknek.
Az alábbiakban a székelyudvarhelyi sakkozásnak az 1989-es évet követő fejlődésére szeretnék visszaemlékezni, amikor még volt ilyen népszerű ez a játék, mint napjainkban, és a technológia fejlettségi foka sem biztosított olyan gazdag lehetőségeket, mint amilyenek napjainkban a sakkjáték kedvelői, gyakorlói rendelkezésére állnak.
Székelyudvarhelyen – akárcsak a három Polgár testvér Magyarországon – a Vajda testvérek példaképekké váltak a helyi sakkélet résztvevői számára.
A székelyudvarhelyi sakkélet fellendüléséhez jelentősen hozzájárultak a nemzetközi versenyek, amelyeket az ATI Kft. támogatásának és a köréje csoportosuló lelkes sakk-kedvelők munkájának köszönhetett a város, valamint a sakkozók közössége. A sikeres versenyek Székelyudvarhelyt az európai sakkozás központjává emelték. A második ATI-Homoród Nemzetközi sakkfesztivál A csoportja a FIDE (Fédération Internationale des Éches – Nemzetközi Sakkszövetség) szabályrendszerében XII-es erősségűnek számított. Ebben a csoportban hat nemzetközi nagymester és hat nemzetközi mester ült asztalhoz, többek közt Ribli Zoltán, Sax Gyula, Chernin Alekszandr.
Az alábbiakban a Vajda testvérek néhány különleges sikerét idézem, a Hargita Népe sportbeszámolói szerint. A Vajda testvérek eredményei nagymértékben hozzájárultak a székelyudvarhelyi sakkozás népszerűsödéséhez, valamint a sakkvilágban a város ismertségéhez.
– Nemzetközi verseny, Székelyudvarhely: a lányok versenyén Vajda Szidónia az ötödik helyen, a fiúknál Vajda Albert a hatodik helyen végzett (1993. május 18.).
– Vajda Levente ezüstérmes a Párizsban megrendezett korcsoportos ifjúsági sakk-Európa-bajnokságon (1994. december 21.).
– Vajda Levente bronzérmes a Pozsonyban megrendezett ifjúsági sakkvilágbajnokságon, 1991-ben a Lengyelországban megrendezett vébén a 4. helyen végzett (1993. augusztus 4.).
– Vajda Szidónia országos bajnok (1994. április 13.).
– Vajda Szidónia – nemzetközi mesteri cím megszerzése (1994. május 24.).
– Vajda Levente bronzérmes a Szegeden megrendezett ifjúsági sakkvilágbajnokságon, Vajda Szidónia 4. helyen végzett (1994. augusztus 13.).
– Vajda Levente világbajnoki címet szerzett a Jerevánban, az ifjúsági sakkvilágbajnokságon (1997. október 3.).
A Vajda testvérek napjainkban is kiemelkedő sikereket érnek el, például Vajda Szidónia 2024-ben megnyerte a női magyar országos bajnokságot. Mindhárom testvér nagyon sikeres edzői tevékenységet is folytat.
A székelyudvarhelyi sakkoktatásban, az 1990-es évek elején is, kiemelkedő szerepet töltött be Balázs István. Amikor a csapatához kerültem, már szép számban jöttek a diákok sakkozni. Visszalapozva az időben, a Hargita Népe 1994. szeptember 21-i számában az IBEK Sakk Klub megalakulásáról olvashatunk. A székelyudvarhelyi sakk-klub megalakulása után számos más sakkcsapattal alakított ki hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatot, többek közt a Marosvásárhelyi ISK csapatával, és nagyon sok barátságos edzőmérkőzés megvalósulását tette lehetővé.
Az IBEK Sakk Klub és támogatóinak köszönhetően a játékosok külföldön, nemzetközi versenyeken is megpróbálhatták tehetségüket, továbbá számos versenyre eljuthattak, elmélyítve a felkészülések során szerzett tudást. Számomra meghatározó tapasztalat volt a kecskeméti Record System nemzetközi sakkfesztivál, ahol Európa sok országából érkeztek csapatok, több sakkiskola, játékstílus képviseltette magát.
A Marosvásárhelyi ISK nemcsak közös versenyek, hanem közös sakktáborok szervezésével is segítette a székelyudvarhelyi sakk-klub fejlődését, ahol a mesterek mellett a nagyobb játékosok is sok tudást adtak át a tanulni vágyó diákoknak. A marosvásárhelyi sportiskola kiváló oktatói és segítői között szeretettel emlékszem Fugulyán Gergely, Barátosi József, Barátosi Tibor, Kis Béla tanításaira. Tanítványaik közül többen is kiváló eredményeket értek el az országos bajnokságokon, valamint nemzetközi versenyeken is bizonyították tudásukat. Emellett széles körű elméleti sakktudás megismerését köszönhettem a néhai dr. Kánor Tibor sakkmesternek is.
A székelyudvarhelyi ISK 1998. szeptember 1-től indított sakk szakosztályt, Balázs István sakkedző vezetésével. A fáradhatatlan munka mind az edző, mind pedig a diákok részéről hamarosan meg is hozta az eredményt. A tanítványok rendszeresen sikerrel szerepeltek a megyei és az országos versenyeken. Számtalanszor éremmel tértek haza, a klasszikus rendszerben történő játszmák, valamint a feladványfejtő versenyek küzdelmeiből is.
A székelyudvarhelyi sakkozók közül a legkimagaslóbb eredményeket Rendi Éva érte el, aki jelenleg a székelyudvarhelyi sportiskolában oktat, és ezen kívül a sakk az iskolában elnevezésű, egyre népszerűbb, szabadon választható tantárgy keretein belül adja át tudását a sakkjáték kedvelőinek és eljövendő oktatóinak.
Felhasznált irodalom
Gareth Williams: Mesteri figurák. A sakk ezer éve. A figurák, a játékosok és a szenvedély. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2004.
Yuri Averbakh: A History of Chess. From Chaturanga to the Present Day. Russell Enterprises, Inc. Milford, CT USA, 2002.
Polgár László: Nevelj zsenit! Farkas Endre interjúi. Zsuzsa, Zsófi és Judit válogatott játszmái. Interart, Budapest, 1989.
Solymosi László: Sakkozzunk, gyerekek! Egyetemi nyomda, Budapest, 1982.
Barcza Gedeon (szerk.): Magyar Sakktörténet. A legrégebbi történeti emlékektől az első magyarországi nemzetközi mesterversenyig. Sport, Budapest, 1975.
Maróczy Géza: A kezdő sakkozó vezérkönyve. Püski, Budapest, 1993.
Barcza Gedeon – Tóth László: Tanulj sakkozni! Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1954.
