December. Ilyenkor az ember leltározza az óévet, tervezi az újesztendőt, fogadalmakat tesz. A Művelődés szerkesztőségében sem tehetjük másként. Hisz év vége van, számba kell vennünk, mit tettünk az elmúlt esztendőben, mit ígértünk, mit tűztünk ki célul, mivel maradtunk adósok az olvasóknak és természetesen magunknak is, no és milyen új elképzeléseink vannak a jövőt illetően.
Mint ahogyan láthatták lapunk hűséges olvasói, márciustól új köntösbe bújtatva jelent meg folyóiratunk, színes borítóval és egy lazább, hangulatosabb belső tördeléssel. Továbbá igyekeztünk bővíteni a tematikákon is, hisz az eddigiek mellett újakkal is próbálkoztunk, mint például a közösség, a kibeszélő, a tudomány rovatokkal. De bizonyára azt is észrevették, hogy a hazai Magyar Házak közösségteremtő és -formáló, hagyományőrző és ápoló tevékenységeiről is rendszeresen tudósítottunk, mint ahogyan nem maradtak el a másfél évvel ezelőtt, az új főszerkesztői vállalásokban tett kulturális és egyházi turizmussal kapcsolatos írások sem.
Az ősz folyamán megújult a szerkesztőség honlapja is, a muvelodes.net, amelyre mindig egy hónap késéssel kerülnek fel a lapszámok, hisz szeretnénk, ha előbb a frissen kinyomtatott Művelődés folyóirat minél több olvasóhoz eljutna. A honlap óriási lehetőséget kínál arra, hogy a folyóiratunkban megjelenő írások mentén vitát gerjesszünk a közművelődéssel kapcsolatos témakörökben, vagy fogadjuk, és közzé tegyük az egyes tematikákkal kapcsolatos hozzászólásokat, megjegyzéseket. A honlapon idővel lehetőségünk lesz olyan írásokat, szaktanulmányokat is közölni, amelyek terjedelmi okokból, a folyóirat mostani, korlátozott oldalszáma (32) miatt nem férnek már be a nyomtatott kiadványunkba. S ha már a Művelődés kibernetikus változatáról szólunk, hadd említsük meg, hogy a facebook oldalain is ott van a lapunk, „lájkolják” bátran és „posztolják” az arra érdemes írásokat.
A megvalósítások kapcsán arról is szólnunk kell, hogy idén szerkesztőségünk irodáját befogadta az EMKE kolozsvári Szabédi László Emlékháza, s így méltóbb környezetben fogadhatjuk munkatársainkat, előfizetőinket, mint azelőtt. Szeptember 15-étől az impresszumban is feltüntetett két kollégám már nem bedolgozói minőségben végzi a szerkesztőségi munkát, hanem velem együtt, mint hivatalos alkalmazottak.
Maradt viszont tennivaló bőven jövőre is. Például, eddig is szerettünk volna minél több olyan írást megjelentetni, amelyek a gyakorlati közművelők munkáját segítik elő. Igaz, Palocsay Kisó Kata Bábszínház az egész világ című sorozata megelégedésünkre nagy sikernek örvend a bábozással foglakozók körében, de tartozunk még olvasóinknak az iskolákban, műkedvelő színjátszó körökben bemutatható, kortárs szerzőktől származó rövid színdarabok, vagy dalosköröket szervezők részére modern kórusművek megjelentetésével, nem is beszélve a népi kézművesség fortélyainak bemutatásáról. Továbbá kevesebbet foglalkoztunk az elmúlt évben a felnőttképzés problémakörével, pedig az élethosszig tartó tanulás, a „minőségi magyarság” megteremtése a jelenkori közművelődési életünk egyik meghatározó feladata kell, hogy legyen. Mentségünkre legyen mondva, nem könnyű feladat megtalálni a művelődési életünk azon gyakorlati szakembereit, akik íráskészséggel is rendelkeznek tapasztalataik átadására. Az elmúlt esztendőben igyekeztünk minél gyakrabban „házhoz menni”, azaz találkozni az olvasókkal nemcsak Kolozsváron, ahol a Kolozs Megyei Tanács támogatásával megjelenik a lap, hanem Erdély más városaiban is bemutattuk kiadványunkat, terjesztettük a Művelődést, beszéltünk lapszerkesztési elképzeléseinkről, toboroztunk munkatársakat, gyűjtöttünk témát, egyszóval próbáltuk az olvasókkal közösen szerkeszteni a lapot. Mert mi tagadás, a terjesztéssel még gondjaink vannak, bármennyire is jelszavunk, hogy: „Minden magyar családnak Művelődést!”
Azon kívül, hogy szeretnénk egy minél olvasmányosabb lapot havonta a közművelődés iránt érdeklődők asztalára letenni, a jövőben még tematikus mellékleteket is meg fogunk jelentetni, például a hazai Magyar Házak életéről, a kulturális civil szervezetek által az idén kitüntetettek méltatásairól, valamint Erdély különböző régióinak kulturális életéről.
Szóval év vége van, s az újév küszöbén állunk. Kívánok minden kedves olvasónknak a magam és kollégáim nevében bort, búzát, békességet és nagyon boldog újesztendőt. És még azt kívánom, hogy az elkövetkező 12 hónapban minél több meghitt pillanatot töltsenek a Művelődés társaságában.
