Az elmúlt esztendőkben a Művelődés januári vezércikkei általában a folyóirat szerkesztőségének a jövőbe tekintése volt, terveinkről, elképzeléseinkről írtunk. Az idén, annak ellenére, hogy nemcsak egy új év kezdetén vagyunk, hanem egy új évtized küszöbén is, nem a jövőt fürkésszük első vezércikkünkkel, hanem fájdalmas kötelességként fogunk a múltba révedni. Az Óév utolsó napján, december 31-én, végtisztességgel búcsúztattuk, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben utolsó útjára kísértük Gábor Dénest. Folyóiratunk egykori munkatársa 1989 előtt is aktív szerzője volt lapunknak, számtalan bibliográfiai és művelődéstörténeti írásával pallérozta elménket, hogy aztán 1991 júliusától 2008-ig mint szerkesztő, tehát belső munkatárs alakítsa az 1990 januárjában, haló poraiból újjászületett közművelődési folyóiratunk eszmei arculatát. A nyugdíjba vonulásával olyan szellemi örökséget hagyott a Művelődés akkori, és valljuk be, még a jelenlegi munkaközösségére is, amely szakmai mércét jelentett és jelent ma is lapszerkesztésben, arculatépítésben, témaválasztásban egyaránt. Ezért érezzük megtisztelő kötelességünknek munkásságát idézni ebben a lapszámunkban.
Még jóformán el sem csitult az 1989 karácsonyán, egész Románián végigsöprő nagy rendszerváltó lázongás, amikor 30 évvel ezelőtt, néhány egykori munkatársa lapunknak felvállalta a Művelődés feltámasztását, amely 1990 januárjában ismét megjelenhetett, végre szabadon. Szabadon, azaz cenzurázatlanul. Mert mint ismeretes, 1985 decemberében minden bejelentés nélkül, az általános gazdasági racionalizálás jegyében, felszámolták folyóiratunk szerkesztőségét, és a Megéneklünk Románia (Cîntarea României) kulturális pártpolitikai propaganda kiadvány néhány magyar nyelvű oldalaként vegetálhatott tovább közművelődésünk addigi sajtóorgánuma. Hála és köszönet mindazon szerkesztőknek, akik abban a szó szerint puskaporos hangulatú időkben felvállalták ezt a nem könnyű „újraélesztést”, és 1990 januárjától újraindították a folyóiratot. Nevük az akkori Művelődés impresszumában: Balogh József, Horváth Andor, Horváth Arany és Mezei József, mint felelős szerkesztő. A kezdetben nagyon szerény, borítóval együtt 20 oldalas kiadványnak csak 16 oldala tartalmazott írásokat, s a folyóirat végén a szerkesztői munkaközösség közzétette örömteli és reménykedő vallomását, amellyel az újsütetű kiadvány olvasóihoz szóltak: „Olvasóink, folyóiratunk barátai! Öt esztendő kihagyásával újraindultunk! Kezdetnek, kérjük, érjék be ezzel a 16 oldallal. Szerkesztőségünk létrehozásával párhuzamosan a lap terjedelme fokozatosan megháromszorozódik!” (Megjegyzem, az „öt esztendő” téves, a következő, februári lapszámban közzétett szerkesztőségi felhívásban már „négy esztendő” szerepel.) A reménykedő felkérés, a kapcsolatépítés, az olvasók felé tovább folytatódik az akkori első kiadvány utolsó előtti oldalán: „Kezdetben lapszámainkat nagyobb mennyiségben kínáljuk szabadárusításban. Vásárolják, ajánlják az érdeklődők figyelmébe a Művelődés új sorozatát! Mihelyt – remélhetőleg röviden – tisztázódnak a megrendelés körüli általános bonyodalmak, kérjük, térjenek át minél többen az előfizetésre, hogy mihamarabb felfuttathassuk példányszámunkat a kívánt és elvárt mennyiségre!” Az első lapszám borítóján a Művelődés cím után először jelenik meg alcímként, hogy: „Közművelődési folyóirat”, no meg az, hogy „XXXIX. évfolyam, 1990. január 1”. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a négy évvel korábbi legutolsó, lapszám borítóján ez volt olvasható a Művelődés felcím után: „A Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál folyóirata – kiadja a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, XXXVIII. évfolyam, 1985. december 12.”.) Továbbá a Művelődési Minisztérium támogatásával újraindult folyóirat-folyam 1990. év első lapszámának borítóján még ez is olvasható: „Folyóiratunk új sorozata köszönti régi és új olvasóit”. Az akkori első lapszám impresszumában még az áll, hogy a lap Bukarestben jelenik meg és a nagy sajtókombinátban, a Scînteia Házban van a szerkesztőség irodája. (1991 januárjától Kolozsvárra költözött át a folyóirat kiadóhivatala.)
De kik is voltak az újrakezdés első lapszámának szerzői? Mindenekelőtt Mezei József, aki a Meg kellett történnie! című vezércikkében felidézi az 1989 december végi forradalmi hangulatú eseményeket. A szerzők között találjuk még, a tartalomjegyzék sorrendje alapján: Kányádi Sándort, Horváth Imrét, Markó Bélát, Horváth Andort, Szilágyi Domokost, Sütő Andrást, Balogh Józsefet, Cseke Gábort, Ana Blandianát, Mircea Dinescut, Ion Caraiont, Barabás Lászlót, valamint újévi népi köszöntőket és kántáló énekeket közlő írásokat, nem utolsósorban pedig néhány hazai magyar tudósunk gondolatait a tudománynépszerűsítésről. A lap második oldalán, a tartalomjegyzék alatt olvasható a szerkesztő kollektíva újévi jókívánsága: „Bort, búzát, békességet / Szabadságot, testvériséget! / Az új esztendőben!” Majd következik a diktatúra nehéz éveit átvészelő könyvkiadónknak, a Kriterionnak 9 nyelven közzé tett jókívánsága: Boldog új évet!
Ezt kívánjuk ma is, mi is a Művelődés olvasóinak!
