Emberöltő – átlagosan harminc évet jelent, annyi időt, ami alatt egy nemzedék felcseperedik, és meghatározó tényezővé válik egy közösség életében. A magyar nyelv értelmező szótára szerint 25 és 35 év közötti időszak. Vagyis emberöltőnyi időt tudhat maga mögött Erdővidék immár emblematikus intézménye, a három évtizeddel ezelőtt, 1988 decemberében megalakult Kájoni Consort baróti régizene-együttes Születésekor embert próbáló és nem éppen kultúrabarát idők jártak Erdélyországban. Különösen a magyar művelődési életre járt rá erősen a rúd a nyolcvanas években. Hisz ne feledjük, a kommunista hatalom 1985-ben egyetlen tollvonással betiltotta az 1970 óta működő Román Televízió magyar adását, ugyanebben az évben elnémították a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű sugárzását, 1986-ban felfüggesztették az 1980-tól évente jelentkező Csíkszeredai Régizene Fesztivált. S hogy hazabeszéljek, ugyancsak 1985-ben megszüntették az 1948 óta megjelenő Művelődés folyóiratot, s a Megéneklünk, Románia!, a hírhedt Cîntarea României kommunista kultúrpropaganda-rendezvények havonta megjelenő kiadványának néhány, magyar nyelvű oldalára csonkították.
Immár száz éve tudjuk, hogy kisebbségi művelődésünk megmaradásában csak magunkban bízhatunk, vajmi keveset számíthatunk állami támogatásra, s ezért minden kultúrateremtő igyekezetünknek nemcsak maradandó értékeket kell létrehoznia, hanem egyben közösségünket is formálnia kell. Ezek a szándékok vezérelhették egy évvel az 1989 karácsonyán bekövetkezett nagy közép-kelet európai társadalmi fellélegzés előtt azt a néhány Baróton élő, különböző életkorú és foglalkozású (hisz közülük csak öten rendelkeztek zenei végzettséggel), de a muzsikálásért egyformán rajongó embert, akik megalakították akkor a Kájoni Consort régizene-együttest. Vagyis historikus muzsikálással igyekeztek megeleveníteni az emberiség kultúrtörténetének ezt a szeletét, ráadásul nemcsak saját kedvtelésükre, hanem Barót város, illetve Erdővidék közösségének szórakoztatására, szellemi gyarapodására, okulására is, hogy abban a reményt vesztett időszakban elviselhetőbbé tegyék a nyomasztó hétköznapokat.
Már a névválasztás is sokatmondó. Hisz Kájoni János a 17. századi Erdély művelődéstörténetének egyik meghatározó személyisége, ferences rendi szerzetes, de mint orgonista, orgonaépítő, énekszerző és szövegfordító, botanikus, nyomdász és könyvkiadó is bekerült történelmünkbe. De a nevéhez fűződik az erdélyi zenetörténet talán legjelentősebb alkotása, a Kájoni Kódex, egy minden bizonnyal általa készített kolligátum, amelyből megismerhetők nemcsak a korabeli erdélyi zene stílusirányzatai, műfajai, hanem az is, ahogyan megpróbálták az akkori muzsikusok összhangba hozni alkotásaikat az európai zenei irányzatokkal.
A lelkes baróti muzsikusok kitartó munkájának hamar meglett az eredménye: a hírnév csakhamar utolérte őket. Hisz 1991-ben már ott látjuk az együttest a „nagyok” között az akkor újrainduló Csíkszeredai Régizene Fesztiválon, s a Kájoni Consort azóta is évente meghívottja ennek a rangos rendezvénynek, mely mára nemcsak erdélyi, hanem európai kitekintésű seregszemléje is lett a reneszánsz és a barokk zenét játszó formációknak.
A három évtized alatt gazdag repertoárt tudhat magáénak a baróti zenekar 14–17. századi magyar és nyugat-európai zeneszerzők alkotásait játsszák, de közben nem feledkeznek meg névadójuk műveiről sem, amelyeket mindig műsoron tartanak. A Kájoni Consort régizene együttes életútja egy jellegzetes erdélyi civil intézményi pályaív, amely töretlen harminc éve. Először is, hogy nem jutott az enyészet útjára, mint a legtöbb 1989 előttől működő intézményünk. Ez egyértelműen jelzi, hogy szükség van rá, a zenei szolgáltatásaira, hogy ezzel a nem éppen legmegfelelőbb kifejezéssel éljek. Másodszor: az együttes tagjainak anyagi hozzájárulása, illetve a pályázati úton szerzett támogatói források felkutatása, a szponzorok jóindulata nélkül nem működhetne a zenekar.
A harminc évvel ezelőtt verbuválódott együttes tagjainak csak egy része volt zenileg képzett, a többiek – állatorvos, erdőmérnök, református lelkész, bányatopográfus, kántor, fényképész stb. – lelkes zenebarátok voltak, akik közül csak néhányan értettek valamilyen hangszernek a megszólaltatásához. Azóta természetesen cserélődtek az együttes tagjai, de a hajdani alapítók közül jelenleg is négyen hűséges zenészei maradtak a Kájoni Consortnak.
Az eltelt harminc év alatt a zenekar nemcsak Erdély-szerte vált ismertté, de számtalanszor felléptek már Magyarországon, sőt Nyugat-Európában is bemutatkoztak, öregbítve nemcsak a Kájoni Consort hírnevét, hanem egyúttal meg is ismertetve a nagyvilággal ezt a csodálatos székelyföldi régiót, Erdővidéket, s annak központi települését, Barótot, hisz minden alkalommal e tájegység követeként léptek fel, bárhol álltak közönség elé a nagyvilágban. Nem csoda, hogy az együttes 2008-ban megérdemelten vehette át a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Erdővidék Kultúrájáért Díját, valamint az EMKE Díszoklevelét.
A Kájoni Consort kezdeményezésére 2010 óta Olaszteleken a Daniel-kastélyban rendezik meg évi rendszerességgel az Erdővidéki Régizenei Napokat, amely kifejezetten az amatőr régizene együtteseknek nyújt találkozási lehetőséget és szakmai tapasztalatcserét.
Az emberöltő – ugyancsak régi magyar szavunknak – azonban van egy másik értelmezése is. A híres Arany János-i „emberöltő régiség”, amely ezt a kifejezést az átlagos emberélet hosszával értelmezi. Ami tudjuk, manapság olyan 60–70, jobb helyeken akár 80 év is lehet. Kívánom, hogy a Kájoni Consort régizene együttes töretlen hittel és lelkesedéssel élje meg ezeket az évtizedeket, s ünnepelje rendre alakulásának évfordulóit. Én pedig szívesen vállalnám az akkori ünnepi köszöntők megírását is.
A Kájoni Consort régizene együttes tagjai 1989 és 2019 között:
Alapító tagok 1988-ban:
Benczédi Huba (1988–1989)
Benczédi Piroska (1988–1989)
Demeter János (1988–2000)
Demeterné Kós Katalin (1988–2005)
Egyed Csaba (1988–)
Györgypál Lajos (1988–2000)
Gyulai-György Éva (1988–)
Hermány Gábor (1988–2009)
Ilyés Lajos (1988–)
Incze Erika (1988–1989)
Oláh Román Ida (1988–)
További tagok:
Antal László (2002–)
Balló Judit (2002–2004)
Bartha Albert (1996–2002)
Bendel Beáta (2007–2010)
Bocz Réka (2006–2009)
Boér Imre (1990–1994)
Boér Timea (2003–2005)
Fancsal Zsolt (2013–2018)
Farkas László (2004–2005)
Fink Irén (1990–1993)
Gazdag Orsolya (2007–2012) Hermány Annamária (1990–1992) Hermány Gábor (1988–2009) Hoffmann Edit (1990–2002) Kovács Erzsébet (2011–)
Kovács Éva (2002–2006)
Krall Aranka (1993–1998) Kolumbán Emerencia (2015–2016) Lakatos Andrea (2016–2018) Máthé Emőke (2007–2011)
Micle Csog István (2009–2012) Micle Csog Karola Éva (2007–2011) Ráduly Karola (2011–2015)
Senye Emese (1990–1995) Szilágyi János (1989–1990)
Szőcs Katalin Ildikó (1990–1993) Tóth Levente (1993–2007)
Tüzes Bölöni Csilla (2011–2013) Vágási Margit (1999–2006)
Veress Katalin (1991–)
Jelenlegi tagok:
Antal László Egyed Csaba Gyulai-György Éva Kovács Erzsébet Ilyés Lajos
Oláh Román Ida Veress Katalin
(Elhangzott 2019. június 7-én, Baróton, a református templomban, a Kájoni Consort régizene-együttes évfordulós ünnepségén.)
