Köllő Ferenc
„A művészet tiszta vallás, melynek nemes, hódító kultuszában szövetséget köt minden érző szív.” (Juhász Gyula)
Gergely Andráshoz közel egy évtizedes ismeretség és barátság fűz. Ez idő alatt olyan tulajdonságait és erényeit ismerhettem meg, amelyekkel faluközössége, a székely régió anyagi és szellemi-kulturális gyarapodását és fejlődését szolgálta-szolgálja. Csíkszentmártonban született 1965. október 6-án.
A művészetek iránti vonzalma már kisgyermek korában megnyilvánult, édesanyja bevallása szerint már egyéves korábban kezdett rajzolni, festeni. Csíkszentmártonban mindig is pezsgő kulturális élet zajlott, a népdaléneklés, a néptánc, a népi zenekar, az egyházi és világi kórusok működése öregbítette a község hírnevét. Elemi iskolás korában kórustagként irányult a zene felé a figyelme és szeretete.
Képzőművészeti tehetségét a Hargita Megyei Művészeti Népiskola festészeti szakán fejlesztette Zsigmond Márton osztályában. A sors viszont más szerepkört szánt neki. Jogot végzett, két szakaszban, 1992 és 2000, valamint 2004 és 2020 között Csíkszentmárton polgármestere volt.
2000-ben megalakult az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás, amelynek elnökévé választották, és amely társulás révén számos gazdasági-társadalmi és kulturális programot tudnak megvalósítani.
Segíti a népművészet, a néptánc, a népzene és a fúvószenekarok működését, a zenei és képzőművészeti táborok szervezését.
Bevallása szerint a zenei együttesek és műfajok közül a fúvószene áll a szívéhez a legközelebb.
A 2000-es évek elején Székelyfödön, de különösen Hargita megyében a fúvószenekari mozgalom újra reneszánszát élte. Számos új együttes alakult és kezdte el működését.
Az alcsíki két rezesbanda mellett (Csíkszentkirály és Újtusnád) további hat zenekar alakult.
2009-ben Gergely András is fúvószenekart szervezett Csíszentmártonban. Hangszereket vásárolt és szakembert, karmestert fogadott a zenekar tanítására. Közben figyelemmel kísérte a többi zenekar működését is, és két év múlva, 2011-ben megszervezte az első alcsíki fúvószenekari találkozót, amelyre meghívta Kelemen Antal tanárt, a Románia Magyar Dalosszövetség fúvós szekciója vezetőjét is, aki elismeréssel nyilatkozott a zenekarok teljesítményéről és a minőségi színvonalról.
Azóta rendszeressé vált a rendezvény, amelyet nemcsak anyagilag támogat, hanem műsorvezetője, bemondója is Gergely András.
A fúvószenei mozgalom több száz gyermeket, ifjat vonz és fogad soraiba.
Így merült fel a gondolat, hogy Csíkszentmártonban is szervezzünk fúvóstábort. Gergely András előteremtette az anyagiakat és kitűnő feltételeket biztosított a zenei oktatásra. Azóta, 2012-től évente 80–100 gyermek fordult meg, vagy jár vissza e táborba nemcsak az alcsíki régióból, hanem Székelyföld más településeiről is. A táborban a minőségi oktatás a fő szempont, 14–17 szaktanár oktatja a hangszeres és elméleti zenét, két korrepetitor segíti a munkájukat. Gergely András két zongorát vásárolt erre a célra, emellett többször beül a zeneelmélet-órákra és a zenekari próbára is. A polgármesteri hivatalban munkatársai is segítettek a kottaanyag fénymásolásával, vagy épp ő maga sokszorosította a tanulóknak a kottaanyagot. A tíznapos tábor mindig gálaműsorral zárul szépszámú közönség előtt.
A zenetábor mellett Gergely András a képzőművészetre is áldoz, és hivatásos képzőművészekkel Mátyás József csíszentmártoni születésű festőművész emlékére nemzetközi szintű művészeti tábort is szervez.
Köztisztviselői munkája, valamint művészettámogató és szervezői tevékenysége mellett aktív tagja szülőfaluja zenekarának.
Több évtizedes odaadó művészetpártoló és szervezési munkájáért gratulálunk a Guttmann Mihály Díjhoz, egyúttal kérjük Isten áldását kitartó és áldozatos munkájára.
(Elhangzott 2020. december 19-én a világhálón, a Romániai Magyar Dalos Szövetség közgyűlését követő díjátadó ünnepségen.)
Sárosi Bálint Zenei anyanyelvünk című könyvében a következőket írja: „Az általános írásbeliség korszaka előtt zenei kultúránkat természetesen örököltük, mint a nyelvet és az életmódot. Az örökséget öntudatlanul használtuk, tartottuk meg és adtuk tovább. Ma a szájhagyományos kultúrát is az írásbeliség veszi át, és ugyanúgy meg kell dolgoznunk érte, mint az irodalmi vagy természettudományos műveltségért.”
Minden ember beleszületik egy közösségbe, amely meghatározó módon befolyásolja életét, jellembeli és szellemi fejlődését. Sok olyan települést, közösséget ismerünk, ahol évtizedek-évszázadok óta különböző művészeti tevékenységek öröklődtek át, váltak folytonossá, kiváló zenészeket, táncosokat, képzőművészeket, népművészeket adva szűkebb pátriánknak vagy az egyetemes kultúrának. Bálint István zenetanár-karnagy ilyen közösségbe született 1986. december 26-án a Hargita lábánál fekvő Csíkmadarason, ahol majdnem minden családban zenél, táncol vagy énekel valaki.
A zenével elemistaként került először közelebbi kapcsolatba, amikor is felfigyelnek tisztán csengő hangjára, és a népdaléneklés felé irányították. Számos népdalvetélkedőn vett részt, ahonnan mindig díjakkal, elismerő oklevelekkel tért haza.
1998-ban felvételizett a csíkszeredai Nagy István Zene és Képzőművészeti Líceum 5. osztályába trombita szakra, ahol első tanára Urszuly Árpád volt. Egy év múltán már a kitűnő madarasi fúvószenekar soraiban láthattuk, hallhattuk, amelynek később vezéregyénisége lett. 2006-ban sikeres érettségi után felvételt nyert a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem pedagógia-trombita szakára, ahol diplomázott. 2010-től a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum, valamint a Hargita Megyei Művészeti Népiskola trombita szakos tanára. Ugyanettől az évtől tagja a Művészeti Népiskola zenetanáraiból alakult kamarazenekarnak is.
Oktatói, nevelői munkáján kívül fontosnak tartja az amatőr fúvószenekarok utánpótlás nevelését és képzését, ezért 2012-től rendszeres résztvevője szakoktatóként a csíkszentmártoni, csíkkarcfalvi és gyergyóditrói fúvós táboroknak. 2013-ban felkérték a csíkdánfalvi fúvószenekar irányításra, amely zenekarral rövidesen nemzetközi fesztiválokra is meghívást kapott Magyarországra és Németországba.
2014-ben átvette a csíkszentmártoni fúvószenekart, amely együttes irányítása alatt komoly minőségi előrelépést mutat.
2016-ban Csíkszentgyörgyön ifjúsági fúvószenekart szerveztek, amelynek oktatója és karmestere, és 2017. július 30-án az alcsíki fúvósfesztiválon sikeresen mutatkoztak be.
A zene iránti elhivatottságát és szeretetét igazolja az is, hogy a fúvós oktatás és fúvószenekarok áldozatos munkáját igénylő tevékenysége mellett 2014-től időt és energiát szentel a csíkdánfalvi egyházi kórus irányítására is.
Bálint István zenetanár – karnagy munkásságát a minőségi igényesség, pontosság és a szakma iránti szerény alázat jellemzi.
Áldozatos tevékenységét kísérje a Jóisten áldása!
(Elhangzott 2017. november 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén, Kolozsváron)
A közjóért! – nagyon tömören így határozhatom meg Mayer Róbert zenetanár-karnagy munkásságát, nevelői-oktatói tevékenységét.
Teszi mindezt szűkebb hazája: Gyergyószék, Székelyföld, Erdély zenei örökségének továbbviteléért, a minőségi magyar és egyetemes zeneoktatás ügyéért, úgy klarinéttanárként, népzenészként, mint fúvószenekari karmesterként.
1977. október 7-én született Gyergyószentmiklóson tisztviselő családban. A zenével V. osztályosan került kapcsolatba, amikor is Páll Ibolya zenetanárnő beválogatta az általános iskola kórusába, amit annyira megszeretett, hogy ez határozta meg majd pályaválasztását. VII. osztályban felvételizett a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumba klarinét szakra. Első tanárai Csiszér Pál és Sándor László, majd a középiskolában Bertha László magyarországi vendégtanár-klarinétművész voltak. A kórusmuzsikához való hűsége itt sem lankadt. Alulírott 15 évig dirigáltam a líceumi osztályosok kórusát és zenekarát, ahonnan négy év alatt Róbert egy próbáról sem hiányzott. A klasszikus zene mellett rajongott a népzenéért is. Megtanult brácsán és bőgőn is játszani, és osztálytársaival, Köllő Gerővel és Molnár Szabolccsal megalakították a Palló népi zenekart. Repertoárjuk az igen gazdag erdélyi autentikus népzenéből állt. 1994-ben megnyerik a Bukarestben rendezett Hora népzenei fesztivált. 1996-ban leérettségizett, majd ősztől felvételt nyert a nagyváradi zeneegyetem klarinét-zenepedagógia szakjára. A két népzenész társa is a váradi Partiumi Keresztény Egyetem zene szakjára felvételizett. A Palló zenekarral folytatták az elkezdett munkát, táncházat muzsikáltak, koncerteztek. A csodálatos erdélyi népi muzsikával bejárták Európát (Ausztria, Németország. Hollandia stb.), valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is koncerteztek. Népzenei tevékenységükért 1999-ben A Közjó Szolgálatában díjat kapták meg Nagyváradon. 2001-ben diplomázott le, és ugyanezen év őszétől a gyergyószentmiklósi zeneiskola (I–VIII. oszt.) tanárává vált. Klarinét szakos diákjai hamarosan az országos élvonalba kerültek. Antal Szabolcs növendéke kategóriájában megnyerte a Marțian Negrea versenyt Ploiești-en, majd később a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója lett. Szintén 2001-ben vette át a gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar irányítását, amellyel 2002-ben ezüstfokozati díjat nyertek Móron. Messzemenő támogatást kapott György István akkori alfalvi polgármestertől, aki jelenleg is támogatja őt a gyergyószentmiklósi száztagú fúvószenekar szervezésében. 2012-től oktatja a tekerőpataki ifjúsági fúvósokat. 2014-ben megalakult a gyergyószentmiklósi száztagú fúvószenekar, melynek oktatója és karmestere. 2016 októberében a magyarországi Móron rendezett nemzetközi fúvósfesztiválon ezüst fokozatú minősítést nyertek. 2015-től Mayer Róbert a gyergyóditrói ifjúsági fúvószenei csoport oktatója is.
Az oktatás és művészi irányítás mellett nyári fúvóstáborokat szervez, ahol ifjú zenészek tucatjai sajátítják el a fúvósmuzsika titkait és szépségeit. Önzetlen oktatói, nevelői, karmesteri munkájában messzemenő támogatást kap a helyi önkormányzatoktól, valamint olyan magánszemélyektől, akik szeretik és pártolják a fúvószenét.
Közösségnevelő igényes zenei tevékenységét kísérje a Jóisten áldása.
(Elhangzott 2016. november 14-én Kolozsváron, a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén)
