Gál Zsófia

Hirschler József 1874. március 17-én, Újpesten született, apja, Hirschler János, asztalos volt, édesanyja, Vapara Jozefa, napszámosként dolgozott. József a család második gyermeke volt, nővére Irma, öccsét Bélának hívták.¹ A piarista főgimnáziumban elért kimagasló tanulmányi eredményeinek köszönhetően – oktatóinak támogatásával – felvételt nyert az esztergomi kisszemináriumba és a papneveldébe.² Vélhetően az esztergomi szeminárium prefektusa, gróf Majláth Gusztáv Károly támogatásával került később a bécsi Pázmáneumba, majd a római Collegium Germanico-Hungaricumba,³ ahol végül kettős doktorátust szerzett, bölcseletből és teológiából.⁴ A Rómában töltött hét év rendkívül mély benyomást tett a fiatal Hirschlerre mind vallási, mind kulturális és művészeti szempontból. Szerény anyagi körülményeiből adódóan kénytelen volt munkát vállalni, egy művészeti lap megbízásából cikksorozatot írt Róma műkincseiről, így autodidakta módon közelről ismerhette meg az Örök Város antik és keresztény hagyatékát.⁵ Tanulmányai befejeztével 1900. október 28-án szentelték pappá Rómában.⁶

Teológiai doktori címének megszerzését követően Erdélybe érkezve, Majláth Gusztáv Károly püspök a kolozsvári Szent Mihály-plébánián káplán-hitoktatóvá nevezte ki 1901. július 7-én.⁷ A belvárosi leányiskola, illetve a tanítónőképző tanáraként már ekkor szembesült a nőnevelés aktuális kérdéseivel és problémáival. Oktatói, nevelői elhivatottságát az 1906-ban írt, Az elemi kath. vallásoktatás módszere című könyve jelzi.⁸ A Szent József fiúnevelő intézet igazgatójaként újragondolta a diákok iskolai életét, nem csupán a színvonalas oktatásra, hanem az aktív kikapcsolódásra is nagy hangsúlyt fektetve, továbbá felújíttatta a szeminárium épületét.⁹ Az 1905. május 22-én megüresedett plébánosi székbe Majláth Gusztáv Károly püspök őt nevezte ki az elhunyt Biró Béla utódjául.¹⁰

Plébánossá való kinevezése

Az 1906. február 25-én zajló plébánosválasztó közgyűlésen a szavazók három jelöltre adhatták le voksukat. A legtöbb szavazatot Pál István (251), dr. Kászonyi Alajos (223), valamint dr. Hirschler József (192) kapta, közülük választotta ki Majláth Gusztáv Károly püspök az új plébánost. Amint azt a választmánynak címzett levelében írja, a választás „nem csekély nehézségébe került”, de végül a legkevesebb szavazatot szerző dr. Hirschler Józsefet nevezte ki e funkció betöltésére. Indoklásában a következő sorokat olvashatjuk: „(…) felsőbb tanulmányait hét éven át ernyedetlen szorgalommal a pápai Gergely egyetemen Rómában végezte, s kinek jeles lelki tehetségei, alapos bölcseleti és hittani tudománya, többféle nyelvismerete, az egyházi szónoklat és hitoktatás terén szerzett gyakorlata, a testi és lelki betegek gondozásában tanúsított kitartása és tapintata (…) szívós munkaereje és komoly egyházias gondolkodása azt a meggyőződést keltette bennem, hogy ezen nehéz felelősséggel járó plébánosi állás betöltésével őt bízzam meg.”¹¹

Mindezt számba véve, joggal feltételezhetjük, hogy a fiatal Hirschler kinevezésében fontos szerepet játszott a püspökkel való korábbi, még iskolai éveire visszanyúló személyes ismeretség. Majláth bizonyára jól ismerte Hirschler képességeit, tudott kiváló tanulmányi eredményeiről, elkötelezettségéről, s ő maga volt az, aki ajánlásával Itáliába segítette őt, előkészítve ezzel későbbi pályáját. Sas Péter a plébánosról szóló monográfiájában megjegyzi, hogy a római anyakönyvben Hirschler mint az erdélyi egyházmegye papnövendéke szerepel, ajánlója pedig nem más, mint Majláth Gusztáv Károly volt. Feltehetően már ekkor kiszemelhette a fiatal, tehetséges papnövendéket,¹² akinek elméleti felkészültsége mellett az iskolaügy és a nőnevelés iránti elkötelezettsége is ígéretesnek bizonyult.

Hirschler József, az építtető

Kinevezését követően Hirschler rövid időn belül beváltotta a személyéhez fűzött reményeket. Három évtizedig tartó hivatali idejének első, a világháborúig tartó időszakában több új épület és intézmény létrehozása, illetve megújítása kötődött nevéhez.

Beiktatását követően mindössze fél évvel kezdeményezésére az egyház iskolaszéke a korábban megszűnteti kívánt Auguszteum újraalapítása mellett döntött, átépítve és kiegészítve az iskola rendelkezésére álló rossz állapotú ingatlanokat. A Pápai Sándor által 1907-ben tervezett szecessziós és historizáló jegyeket mutató Kül-Monostor úti (ma Moților) épületegyüttes egyszerű, ám igényes életteret biztosított a korábban komoly hiányosságokkal küszködő intézménynek. A Római Katolikus Státus műszaki tanácsosa által elgondolt Auguszteum falai között óvoda és iskola mellett egy árvaház is működött, amelyek vezetésével a Miasszonyunk Iskolanővéreket bízta meg a plébános. Az iskola népszerűségét bizonyítja, hogy átadását követően mindössze néhány évvel kinőtte új épületét. Újabb átépítés helyett azonban Hirschler – kellő előrelátással – egy új leánynevelő intézet létrehozását helyezte kilátásba.¹³

Az újjászervezett Auguszteum sikerén felbátorodva néhány évvel később az egyház egy új oktatási intézmény megalapítását vette tervbe. A Ferenc József (ma Horea) úti polgári leányiskola korszerűtlen épületének helyére Hirschler egy új leánynevelő intézetet képzelt el, amely a nőnevelés korabeli reális igényeire adott választ. A Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet (1910–1911) elemitől érettségiig hat különböző tagozaton biztosított színvonalas oktatást és nevelést. Internátusa a távolabbi vidékekről érkező lányok számára is elérhetővé tette az intézetben való tanulást. A Hübner Jenő műépítész által tervezett modern épülete a korszak iskolaépítészetének legkiemelkedőbb magyarországi példái közé sorolható.¹⁴

A plébános harmadik fontos vállalkozása a Sétatér melletti plébánosi javadalom bérházakkal való beépítése volt. A város peremén, zöldövezetben felépülő lakóházak komfortos életkörülményeket kínáltak a lakáshiánnyal küszködő kolozsvári lakosoknak. A bérházak állománya változatos igényeket szolgált, az elegáns, öt szobás sétatérre néző lakásoktól kezdve a két szoba-fürdőszobás udvarra néző lakrészekig terjedve több társadalmi réteg számára biztosítva elérhető otthont. A Károly Lajos és Markovits Sándor által tervezett, majd Goll Elemér által némileg átalakított bérházak megjelenésében a szecessziós stílusjegyek kreatív és változatos alkalmazása érzékelhető.¹⁵

„…nekem a kultúra és erkölcsi, hazafias kötelesség minden – az anyagi semmi.”

A fenti sorok Hirschler Márki Sándor¹⁶ egyetemi tanárhoz írott leveléből származnak, amelyben Hirschler arra kéri a leánygimnázium iskolaszék által kinevezett felügyelőjét, hogy a Marianummal kapcsolatos anyagi kérdéseket ne Xantus Jánossal¹⁷ beszélje meg, hanem vele egyeztessen.¹⁸ Hiszen míg Xantus reálpolitikus, ő bevallottan idealista. Hirschler az oktatási és egyházi ügyeknek mindvégig kiemelkedő jelentőséget tulajdonított.¹⁹ Jelleméből és neveltetéséből adódóan is kulcsfontosságúnak tartotta az oktatás, és a nőnevelés egyre időszerűbbé váló ügyét, meggyőződése által hajtva korábban megoldhatatlan problémákat hidalva át. A neve által fémjelzett időszakban megvalósuló építészeti programok napjainkig igényesnek és funkcionálisnak bizonyulnak, s bár az építészeti- és stíluskérdésekbe vélhetően nem szólt bele, idealizmusa a nagy kérdések tekintetében minden bizonnyal meghatározó volt.

Nagyvonalú és merész elképzelései azonban a lehetőségeknél lényegesen nagyobb terhet róttak az egyházi pénztárra. A római katolikus egyház már az 1880-as évek első felétől fogva számos jelentős befektetésre vállalkozott, amelyek máig is meghatározzák Kolozsvár belvárosának arculatát. Éltes Károly és Biró Béla plébánosok idején a Kőkert utcai (ma B. P. Hașdeu) iskola épületén kívül főként reprezentatív lakóházak felépítésére került sor: ekkor tervezte meg Alpár Ignác a Főtér keleti sorát meghatározó ikonikus bérpalotáit, s szintén ekkor alakult át az Unió utca déli házsorának egyházi tulajdonban lévő Kötő utcáig (ma I. Rațiu) eső szakasza. A jövedelmező vállalkozásnak számító befektetések nagy része azonban nem felhalmozott tőkéből, hanem kölcsönökből valósult meg, amelyek visszafizetése évekig eltartott. 1907-ben Hirschler a püspöknek írott levelében részletesen beszámolt az egyházközség adósságairól, amelyek fedezésére egy újabb, kedvezőbb törlesztési részletű hitel felvételét helyezte kilátásba.²⁰ A jelentés alapján az egyházközség összesen 292 500 forint adósságot halmozott fel, amelynek az elmúlt évben Hirschler által végrehajtott felújítások és javítások a 25 százalékát jelentették.²¹ A Marianum és az Arany János utcai bérházak felépítése további tetemes összegeket²² emésztett fel, az előirányzott keret pedig az első világháború kitörése miatt elnyúló kivitelezés és anyaghiány okán nem bizonyult elegendőnek. Az elhúzódó kivitelezés a lakóépületek bérbeadását is késleltette, jelentős jövedelemkiesést okozva. A kölcsönök visszafizetésére és a további szükséges befektetések megvalósítására 1927-ben az egyházközség újabb jelentős hitelért folyamodott.²³ A kölcsön felvételének pillanatában a Marianum és az Arany János utcai bérházak felépítésre felvett összegből 2 870 000 lejnek megfelelő hátralékkal küszködött az egyház.²⁴ A „holland kölcsön” néven elhíresült hitel körül kitörő korrupciós botrány tovább súlyosbította az egyház pénzügyi helyzetét, aminek következtében Hirschlert plébánosi tisztségéről lemondatták, majd perbe fogták, hogy aztán az ellene felhozott vádak alól mind felmentést kapjon.²⁵ Két hónappal később, 1936. november 17-én halt meg Kolozsváron.

Hirschler József kedvező konjunktúrában vált a Szent Mihály-templom plébánosává. Az Osztrák–Magyar Monarchia kora gazdasági, kulturális és építészeti szempontból is rendkívül termékeny időszak volt, amikor az állami befektetések mellett számos magán- és egyházi építkezésre is sor került. A 19. század második felében emelt egyházi lakóházak sorát Hirschler továbbiakkal bővítette, érdemben felkarolva a közoktatás közvetlen módon kevésbé jövedelmező ügyét is. A kinevezését követő bíztató esztendőket azonban sorsfordító, háborús évek követték, nem várt anyagi nehézségeket hozva magukkal. A növekvő adósságok és a politikai környezet átalakulása közepette azonban a plébános az anyagiakkal szemben továbbra is az eszmei tényezőket tartotta elsődlegesen szem előtt. Értékrendje és meg­győződése is az oktatási és a szociális kérdések irányába hajtották, míg az idő múlásával az anyagi kérdések – pénzügyi gyakorlati készségek hiányában − egyre inkább kicsúsztak a kezéből.

Jegyzetek

1 Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületű főpap. Hirschler József főesperes-plébános. Kolozsvár, 2010, 32–34. (a továbbiakban: Sas 2010)

2 Kende János: Dr. Hirschler József. In: Emléklapok a Marianum történetéből. Cluj−Kolozsvár, 1927, 10–19, 10. (a továbbiakban: Kende 1927), Online forrás: http://mek.niif.hu/11800/11856/11856.pdf. Letöltve: 2019. június 24.

3 Pápai, jezsuita vezetés alatt álló római papnevelő intézet, mely a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével jött létre 1580. április 13-án. Német nyelvterületről és Magyarországról fogadott növendékeket papi és káptalani, szerzetesi vagy főúri ajánlásra. Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/C/Collegium%20Germanicum-Hungaricum.html. Letöltve: 2018. április 19.

4 Hirschler József önéletrajzi jegyzetei, Kolozsvár, 1910. május 31. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Kolozsvári Gyűjtőlevéltára (a továbbiakban KvGyLvt), 290/b, Szent Mihály-plébánia iratai, 1910, 100. doboz.

5 Kende 1927, 10.

6 Önéletrajzi beszámolójának végén nyelvismeretére vonatkozóan megjegyzi, „Beszél… magyarul, németül, olaszul.”

7 Hirschler József segédlelkészi kinevezése, KvGyLvt, idézi: Sas 2010, 330.

8 Hirschler József: Az elemi kath. vallásoktatás módszere. Kolozsvár, 1906.

9 Kende 1927, 12.

10 Dr. Hirschler József életrajza. Ellenzék, 57. évfolyam, 269. szám, 1936. november 19. 3.

11 Beiktatása 1906. április 5-én volt Gyulafehérváron. A másik két jelöltről viszonylag kevés információval rendelkezünk. Maga Biró Béla vélhetően Pál Istvánt (1854–1935) szemelte ki utódjaként. Pál ezt követően státusi referens, majd udvarhelyi plébános, az impériumváltást követően a román szenátus tagja. Kászonyi Alajost (1875–1946) két évvel később karcfalvi plébánossá nevezték ki, 1921-től kezdődően teológiai tanár, később az intézmény rektora, majd szemináriumi rektor Gyulafehérváron. Tanulmányi hátterükről keveset tudunk, mindössze annyit, hogy Kászonyi a bécsi Pázmáneum diákja volt.

12 Uo. 40.

13 Bővebben lásd: Gál Zsófia: A vallásos nevelés szolgálatában. Az Auguszteum Római Katolikus Óvoda és Leányiskola története. In: Korunk 2019/10, 77–86.

14 Bővebben lásd: Gál Zsófia: A kolozsvári Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet épülete. In: Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 2019.

15 Bővebben lásd: Gál Zsófia: Az Arany János utcai bérvillák. In: Korunk 2014/2, 69−74.

16 Márki Sándor (1853–1925) történetíró, 1892-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem oktatója, 1896 és 1897 között a bölcseleti kar dékánja, majd 1914-15 között az egyetem rektora.

17 Xantus János (1888–1962) földrajztudós, geológus. Xantus részt vett a Marianum létrehozásában, 1913-tól óraadó tanár, majd 1939 környékétől az intézet igazgatója.

18 Hirschler József levele Márki Sándornak, 1920.10.23. MTA Kézirattár, Ms. 5162/135–144, 143.

19 Ő maga mind közül a nőnevelés megreformálására tett törekvéseit tartotta a legfontosabbnak. Beszélgetés a 25 éves jubileumát ülő Hirschler Józseffel. In: Ellenzék, XLVI. évf, 42. szám, 1925. február 22. 2.

20 Hirschler József Majláth Gusztáv Károlynak írott levélvázlata. KvGyLvt, 290/e, 16. doboz, Gazdasági iratok.

21 A Szent Mihály-templom és a plébánia felújítása, előbbi új bútorzata, valamint a plébánosi javadalom részét képező épületek javítása.

22 Összesen mintegy 2 400 000 korona.

23 Sas 2010, 98.

24 Uo.

25 A hadbíróság főügyésze elejtette a vádat dr. Hirschler József prelátus kanonok ellen. In: Magyar Lapok, V. évf, 216. szám, 1936. szeptember 24. 7.