Johannes Honterus munkássága kiemelkedően fontos a reformáció és az erdélyi szász közösség szempontjából, így ezeknek műveknek már számos kiadása látott napvilágot, ahogyan már ennek az írásának is több, köztük kritikai kiadása is ismert lehet az értő olvasó közönség számára. Az erdélyi reformáció kulcsírásának, mely gyakorlatilag az első erdélyi protestáns egyházi szabályzatként kezelhető, Bernard Heigl és Thomas Șindilariu szerkesztésében közreadott legfrissebb hasonmáskiadását* az eredeti latin szöveg háromnyelvű (német, román, magyar) fordítása kíséri, hasonlóan a 2015-ben megjelent, Honterus főművének tartott Rudimenta Cosmographicához.1
Az így közreadott fordítások közül a német nyelvű Ludwig Binder fordítása,2 összevetve a korábbi, Julius Gross-féle fordítással,3 míg Anne Türk-König román, valamint Raduch Zsolt magyar szövegátültetése valójában a szerkesztők tudomása szerint első ízben teszi elérhetővé a szöveget ezeken a nyelveken. A fordításokat német nyelven három, Thomas Șindilariu által jegyzett, és lábjegyzetekkel alaposan ellátott felvezető szövegegység kíséri, a sorozatot és a kiadás célját ismertető előszó, a magát a Honterus-szöveget kontextusba helyező bevezető rész, illetve egy brassói reformáció kezdeteit kimerítően elemző tanulmány.
A Quellen zur Geschichte de Stadt Kronstadt (Brassó város történelmi forrásai) sorozatnak, melynek VIII. kötetének 2 pótfüzeteként lett kiadva a Honterus-féle úgynevezett Reformációkönyv, az első kötete még 1886-ban jelent meg. A Brassó városára és környékére vonatkozó források közreadását célzó nagy lélegzetvételű munka a második világháború, majd a kommunista hatalom ténykedése nyomán hosszú szünetre kényszerült, a fonalat csupán az ezredfordulóra vehette újra fel az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde (Erdélyi Honismereti Egyesület), amikor első körben két új kötetet jelentettek meg, melyeket 2016-ban további két rész követhetett. Az Erdély története szempontjából is jelentős források összegzése mellett, a későbbiekben a sorozat eredetileg latin nyelvű források népszerűsítésére is törekedni igyekezett, ebben a szellemben jelent meg a Julius Gross-féle 1927–1929-es Johannes Honterus, Valentin Wagner és Markus Fronius műveinek kiadása is.4
A Reformációkönyv jelen hasonmáskiadására a szerkesztők szavaival is élve a bibliofil élvezeteken és a munka nagy népszerűségén túl is indokoltan került most sor. Az eredeti latin szöveg már 1845-ben megjelent Josef Dück jóvoltából,5 s a latin szöveg jelenlegi legfrissebb és legalaposabb kritikai kiadása 2012-ben jelent meg.6 Így az eredeti latin szöveg új közreadásától a szerkesztők eltekintettek. Ezzel szemben a szöveg német, román és magyar nyelvre való átültetése a Julius Gross-féle népszerűsítő szellemben is, valamint a tudományos igényű felvezetőkkel és a fordítás kritikai apparátussal való ellátása révén valóban indokolttá tette a szöveg újbóli kiadását. A hasonmáskiadáshoz a kötet mindhárom fennmaradt példányát összehasonlították, bár ezek között nem találtak különbségeket. Honterus már röviddel a reformáció 1542. októberi brassói bevezetése után, 1543 márciusában a könyvecske nyomtatásán dolgozott, hiszen a kötetre minden bizonnyal nagy igény mutatkozott 1543-ban és az ezt követő években is még megfigyelhető marad egyfajta kettőség vallási tekintetben, az elszakadás mellett továbbra is jelen van egy sajátos kötődés a katolikus egyház felé is (például 1555-ig fizetik az adót az esztergomi érseknek). Ugyanakkor a könyvecske címlapján két címerpajzsban egyaránt megjelenik a szász univerzitás és Brassó címere is, mintegy sugallva, hogy az írással már a kezdetektől nem csupán Brassót szándékozik megcélozni. Összehasonlítva az 1543-as munkát az 1547-ben megjelentetett Kirchenordung aller Deutschen in Sybembürgennel, egy hasonlóság és két különbség figyelhető meg. Tulajdonképpen ez utóbbi munka szó szerint veszi át a Honterus-féle 1543-as sorokat. A különbség az egyházból való kitagadás és a szöveg strukturális szervezésében mutatkozik meg. Az exkommunikáció kapcsán Honterusnál egyértelműen érződik a délnémet (Nürnberg és Bázel) hatás, miszerint ezt a közösségre ruházza ezt a döntést, míg az 1547-es szöveg részben visszaadja ezt a jogot az egyházi emberek hatókörébe.
(Marcin Szala felvétele, forrás: Wikipédia)
Thomas Șindilariu tanulmánya kiemelten foglalkozik a fentebb felvillantott szempontokkal a reformáció kezdeti, brassói térhódítása kapcsán, egyúttal politikatörténeti megvilágításba is helyezve azt. Részletekbe menő elemzést olvashatunk azokról a külső és belső folyamatokról, amelyek a Honterus kötetének megszületéséhez vezettek. Ennek kapcsán tér ki a szerző részletesebben Honterus életére is, azonban csupán azokra a momentumokra koncentrálva, amelyek elsődlegesen befolyásolták üzenetének történeti és dogmatikus kifejlődését. Itt elsősorban Honterus külföldi tartózkodására kell gondolni, illetve hazatérte után az őt váró aktuálpolitikai helyzetre is. A Reformációkönyvre fókuszálva értekezik továbbá a munkára elsődleges befolyást gyakorló forrásokról, majd továbbfejlődéséről elsősorban éppen az erdélyi szászok 1547-es egyházi szabályzata kapcsán. A német tanulmányt olvasva hiányérzete azoknak lehet, akik németül gyengébben tudnak – főleg a rezümé hiányában –, a kötet többnyelvűsége ugyanis kizárólag a Reformációkönyv szövegére vonatkozik, ezt azonban kárpótolják maguk a fordítások, amelyek nyelvezetükben jól társíthatóak a szöveg eredeti keletkezési idejével, ugyanakkor mégis olvasmányosak. Az egyetlen fájó pont a fordítások esetében a lábjegyzetek hiánya, melyek csupán a német nyelvű szövegben lelhetőek fel, s azok is csupán a szöveg első fordításával való összevetéseket jelzik.
* Johannes Honterus Reformatio ecclesiase Coronensis ac totius Barcensis provinciae. Corona 1543. Johannes Honterus: Reformation der Kirche in Kronstadt und der gesamten Burzenländer Provinz, Kronstadt 1543. Ins Deutsche, Rumänische und Ungarische übersetze Faksimile-Ausgabe (szerk. Bernard Heigl – Thomas Șindilariu) Quellen zur Geschichte de Stadt Kronstadt. Band VIII, Beiheft 2. Aldus Verglag Kronstadt, 2017. XII+142 old.
Jegyzetek
1 Johannes Honterus: Rudimenta Cosmographica. Grundzüge der Weltbeschreibung (Corona/Kronstadt 1542) Ins Deutsche, Rumänische und Ungarische übersetzte und kommentierte. Faksimile-Ausgabe. Schiller Verlag, Herrmannstadt–Bonn [2015] 366 old.
2 Binder, Ludwig: Johannes Honterus. Schriften, Briefe, Zeugnisse. Durchgesehen und ergänzt von Gernot Nussbächer Bukarest, 1996. 169–186.
3 Gross, Julius: Schriften des Johannes Honterus, Valentin Wagner und Markus Fronius in deutscher Übersetzung. (=Quellen zur Geschichte de Stadt Kronstadt. Band VIII, Beiheft 1. 1927–1929) Kronstadt, 1927 11–29.
4 Gross, Julius: i.m.
5 Dück, Josef: Geschichte des Kronstädter Gymnasiums. Eine Festgabe zur dritten Säcularfeier desselben Kronstadt, 1845. 1–22.
6 Wolgast, Eike (szerk.): Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahrhunderts. 24. Band. Siebenbürgen. Das Fürstentum Siebenbürgen. Das Rechtsgebeit und die Kirche der Siebenbürger Sachsen, bearb. v. Armgart, Martin unter Mitwirkung von Messe, Karin. Tübingen, 2012. 177–190.
