Nem is olyan régen, úgy 80 évvel ezelőtt Kodály Zoltán gyönyörű karácsonyi ajándékkal lepte meg a gyermekeket: 60 szebbnél szebb miniatúrával, amelyek méltán viselik nevüket, Bicinia Hungarica, Bevezető a kétszólamú éneklésbe. Ám nemcsak gyönyörűek, de mélységesen életigenlők is ezek az aprócska alkotások, mert egyidejűleg tanítanak a szépre, a jóra és az igazra is, a gyermekvilág zenei enciklopédiájaként szolgálnak mind a tanulók, mind a tanítóik számára.
sztereó hangfelvételre a Hanglemezgyártó
Vállalat stúdiójában Budapesten,
1960. július 6-án.
Kép: Friedmann Endre (MTI)
Első pillanatra úgy tűnik, hogy egy jól felkészült kántortanító és lelkes tanítványai révén birtokba vehetik nemcsak zenénk, hanem humán műveltségünk meghatározó értékeit is. Így is van, volt és lesz. Hasznos lenne azonban ezzel kapcsolatosan neves pedagógusunk, Forrai Katalin feljegyzéseit elolvasni Kodály idevágó utasításairól. Mert a Mester apollói szigorában a zenepedagógus felkészültségét legalább is két-három zenei végzettség – például ének- hangszer, zenetudomány, avagy zeneszerzés – alapos elsajátításában mérte.
Kodály tisztában volt a zene gyermekkori birtokbavételének test-lélekformáló erejével, meghatározó szerepével. Ajánlásában a Bicinia Hungaricához így ír: „Ha minket akkor effélékre (s még egyre-másra) megtanítanak: be más életet teremthettünk volna ebben a kis országban! Így azokra marad, akik most kezdik tanulni, hogy nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!”
Közben a 60 példa 180-ra szaporodott az 1941-es kiadás négy füzetében. Enciklopédiává lett, élő, éneklő enciklopédiává.
Magyarázatot sugall olyan címszavakhoz, mint a zene égi és földi üzenete, a játék öröme, a bölcsesség alázata, kvintváltó ősi dalaink stílusjegyei, a kánon szigora és játékossága, a gondolat és az érzelmek társításai és még sok-sok rejtőzködő jelentés zenélő felfejtése.
Ízelítőül bemutatok néhányat közülük.1
1. Örvendjen az egész világ. Karácsonyi ének népi szövegre
Próbáljuk gyermekközelbe hozni ezt a csodaszép szöveget, átélni üzenetétét, különös tekintettel metaforáira, biblikus forrásaira. Az első két szakasz ószövetségi, a harmadik negyedig újszövetségi fogantatású, de végig a karácsonyi ünnep üde áhítatát örömét sugározza:
Örvendjen az egész világ
Mert megnyílt mennyei virág
Istentől plántált aranyág
Kin örül dicső mennyország
Áronnak ékes vesszeje
Megvirágzott csemetéje
Mint mondolának gyümölcse
Kívánatos édessége
Ó szép fénylő hajnalcsillag
Ki pásztorok fölött villog
Állhatatosságban ragyog
Kiért szívem igen buzog
Ne féljünk már az ördögtől
Ne rettegjünk bűneinktől
Csakhogy tisztán szentül éljünk
Az egekben részesüljünk
Ámen
Kodály feldolgozásában.
11. Hej! Dunáról fúj a szél
Zeneszerzési minta. Népzenénk ősi rétegéből felidézett kvintváltó dallamot oly módon rendezi, hogy a gyermek a zene kvázi térbeliségét mind hallhatóságában, mind helyzetiségében is érzékelni tudja: a dallam második felét a mélyebb szólam intonálja.
34. Az igaz bölcs
Verseghy Ferenc szövege. A két disztichonra épülő epigramma hasonlata hexameterek és pentameterek összevetéséből következik. Az időmértékes verselés kényszerű lüktetése azonban nem respektálja a magyar nyelv prozódiáját, és hangsúlyzavart okoz.
Skandálva:
Nézd a /búzaka/lászt, büsz/kén eme/lődik az/ égnek,
Míg üres:// és ha meg/ért//,
földre ko/nyítja fe/jét.
Kérkedik/ éret/len kin/csével az/
iskola/gyermek,
Míg a /teljes esz/ű// bölcs
meg/alázza /magát.
Ám Kodály dallama 2/4-es és 3/4-es váltakozó ütemekbe rendezkedve helyükre billenti a téveteg hangsúlyokat.
52. Elvesztettem zsebkendőmet
Elragadó példája a pergő tempójú ritmusnak, a játék, a tánc, a szöveg és a dal szintetikus jelenlétére a gyermek életérzésének a kifejeződésében:
78. Kis kece lányom
A kvintváltás népi stílusfordulatát polifonikusan alkalmazza lefelé lépő kvintkánonban
74. Rigók dala
A szinkópált ritmus könnyed hangsúlyeltolódásai a repülés és a hullámmozgás kettős zenei metaforáit hozzák létre, mint a vidámság lengedező hordozói.
61. Mostan kedvem kerekedik (B. Vikár), a Kalevalából
„A Kalevala és a finn verses népköltészet formai jellegzetessége a gondolatritmus. Két sor általában egy egységet alkot: a második sor az első sor gondolatát ismétli, olykor új fogalmat is tartalmaz. (…) A rúnók előadása úgy történt, hogy a két előadó egymással szembeült, kezüket összekulcsolták, s a ritmusnak megfelelő lassú, ingó testmozgással énekelni kezdtek (1:21). Egyikük (az énekes) énekelt egy sort, ebbe a másik (a kísérő) az utolsószótagoknál bekapcsolódott, majd egyedül újraénekelte a sort, amíg az énekes a következő soron gondolkozott”2 – olvashatjuk Nagy Kálmán fordításának jegyzetében.
A Kalevala kezdő rúnó-párjai az Első énekből:
Mind csak azon gondolkodom,
egyre azon elmélkedem:
Kedvem támadt énekelni,
jó szívvel beszédbe fogni,
népünk versét mondogatni,
régiek dalát dalolni.
Szavaim számban olvadoznak,
beszédeim bontakoznak,
nyiladoznak nyelvem hátán,
futamodnak a fogamra.3
114. Krisztus feltámada (Processiókorra való)
Az idézett éneket Kodály változtatás nélkül dolgozza fel. A processiokorra való megjegyzése főleg a húsvéti feltámadási körmenetre utal. A Cantionale Catholicum 1979-es kiadásának jegyzetei szerint az írásos forrás: Cantus Catholici Lőcse 1651, 73 oldalon.
115. A 124. Genfi Zsoltár (Az Izrael ezt nyilván mondhatja)
Kodály hét genfi zsoltárt dogozott fel énekkara, közülük hármat a biciniumokban jelentetett meg, a gyermekek számára. Az egyik a 124 Zsoltár. Ősi formájában lépcsőének. Béza Tódór4 költői szövegét Hálaadás a megszabadításért címmel fordította Szenci Molnár Albert. Kodály Loys Bourgeoys dallamát e szövegre cantus firmusként változtatás nélkül dolgozta fel Ion móduszban, reális moduláló válasszal.
A két következő, rokonnépek dallamaira alkotott bicinium szövegei szó szerinti fordítások költői átfogalmazásai. Kodály az alaphangulat megközelítéséért tömören egy vagy két szóban (és csak zárójelben) ránk bízza a dallam és szöveg egykori üzenetének szabad továbbgondolásait. Például a Fut a nyúl eléneklése vagy meghallgatása során eszünkbe juthat Vivaldi A négy évszak című hegedűverseny-ciklusából a Vadászat tétele, avagy annak program-szonettje. A Szánkó fordul során akár Petőfi Füstbement terv című verse is megjelenhetik emlékezetünkben.
126. Fut a nyúl (… nyúl és kutya)
127. Szánkó fordul a kapu felé (… hazafelé)
*
Végzős konzervatóriumi növendék koromban elvállaltam nevelési gyakorlatnak, az egy nyári hónap helyett, egy első elemis osztályt, amelynek a tanítónője sajnos, nem volt megáldva zenei hallással, de ügyszeretettel annál inkább. Nemcsak az énekórákat, hanem az osztályfőnöki órákat is rám bízta, így négy éven keresztül az osztály heti két órában kapott zenei nevelést (ha összehasonlítom az akkori kiváltságos órarendemet a mai tantervbe iktatott, szinte zéróra csökkenetett zene-óraszámokkal, hát bizony, bánatos lesz a lelkem).
A gyermekek csengő hangján értettem meg azt, ahogy a Hess páva riasztására, épp hogy nem repülnek szerteszét a szólamok csattogó hangjai; velük együtt értettem meg igazából a Rigók dala ringató szépségét, Az igaz bölcs változó ütemekbe foglalt metrikai korrekcióját, az Örvendjen az egész világ mélységes áhítatát, amely csak Kodály művekből áradhatott így, s árad ma is.
A biciniumokban neszező élmények sokaságából fakadt a szándék, hogy a kolozsvári konzervatóriumon végzős kolléganőkkel (az ötvenes évek közepén én már karvezető-gyakornok voltam) a négy füzet legszebb gyöngyszemeit megtanuljuk, és mélységes drukkal szívünkben a kolozsvári rádiónál elénekeljük őket. Visszhangjuk hallgatóink körében az örömélmény hullámhosszán csengett tovább. Mai napig bánom, hogy az akkori technikai viszonyok nem tették lehetővé, hogy lemásoljam a felvételeket, amelyek a rendszerváltás előtti hónapokban eltűntek, valahova elszállították őket, és ismeretlen helyen alusszák örök álmukat számos más zenei kordokumentummal együtt.
Mi, zeneszerető ifjak-öregek, őszinte örömmel fogadtuk 2012-ben a Hungaroton gondozásában megjelenő Bicinia Hungarica és Tricinia teljes anyagát. Külön köszönet és mélységes elismerés a kiadóbizottságnak, Kodály Zoltánnénak, akinek a javaslatára Andor Ilona ma már klasszikus lemezanyaga is belekerült az új kiadásba, valamint Ittzés Mihálynak, a Kodály Társaság elnökének.
(A szöveg a Kodály-év romániai központi rendezvényén, Kolozsváron 2017. október 14-én a Mit kaptunk és mivel igyekszünk meghálálni című ülésszakon elhangzott előadás szerkesztett változata.)
Jegyzetek
1 Az előadás során valamennyi példa a partitúra bemutatásával egy időben egészében meg is szólalt.
2 Kalevala, Fordította Nagy Kálmán, Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1972, 547-548. old.
3 Kalevala, id. kiad. 7. o.
4 Théodore de Bèze svájci teológus, Kálvin János hivataltársa és utóda a genfi református egyházban, http://bit.ly/2kzl8Bl Letöltve: 2017. október 10.
