Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Pszichológia a képzőművészetben

A 19. század végén megkezdődtek a pszichológiai kutatások a művészet értelmezéséről. A kutatók jórészt német ajkúak voltak, de a 20. században bekapcsolódtak mások is. Heinrich Wölfflin (1864–1945) művészettörténész azt hangsúlyozta, hogy az építészetet csak a pszichológia segítségével érthetjük meg teljes mértékben. Valóban, ha a régi építkezésre gondolunk, mint az egyiptomi piramisok, vagy a klasszikus görög templomok, érezzük azok rendkívüli hatását a szemlélőre. Tudjuk azt is, hogy a lakásunknak bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, hogy jól érezzük magunkat benne. Az építészeti egyetemek tantárgyai között ma már a környezetpszichológia is szerepel.

Wilhelm Worringer (1881–1965) művészettörténész, az expresszionista és absztrakt művészeti irányzatokat magyarázta a pszichológia felhasználásával. Ernst Gombrich (1909–2001) pszichológus a Művészet és illúzió című könyvében magyarázza meg, hogy hogyan jut el a művész a valóságtól a képig. A művész nemcsak tükrözi, hanem értelmezi is a valóságot, állást foglal, dialógust folytat. Egy alaphelyzetből indul ki, ahol felhasználja a múlt eredményeit, saját ismereteit és az új művészetet a kísérletezésekből alakítja ki. A művész felkészültsége, egyénisége sajátos, ezért minden művész másként ábrázol. John Dewey (1859–1952) filozófusnak a Művészet mint élmény című műve az óvodák és egyetemek gyakorlati alapjául szolgált az Amerikai Egyesült Államokban. Rudolf Arnheim (1904–2007) szintén amerikai kutató, A művészet pszichológiája felé című könyvében mutatta be a művészeti terápia tanulságait.


Új korszak. Suba László alkotása

A pszichológusok egyik érdeklődési területe a tudatalatti és a kollektív tudatalatti szerepe a művészetben. Sigmund Freud (1856–1939) szerint a művészek a képzelőerejük segítségével felszínre hozzák a tudatalatti frusztrációkat. Fantáziájuk révén vigasztalást, enyhülést, vágyaik beteljesülését érik el. Carl Gustav Jung (1875–1961) a kollektív tudatalattit is kutatta. A bennünk létező kollektív tudatalatti közös az emberiségével. Az ősi mitológiák, mítoszok, mondák, mesék a kollektív tudatalatti termékei, és ezek mindenkit megérintenek. A mítoszok, mitológiák jelentős képzőművészeti alkotásokat inspiráltak az ókorban. Így a klasszikus görög művészeti alkotások, szobrok, kerámiák esetében. De minden nagyobb kultúrkörnek voltak mítoszai, és ezeket képzőművészeti alkotásokban is ábrázolták. A pszichológusok és antropológusok szerint az ősi mítoszok az emberek túlélését segítették, rendet teremtettek életükben. A művészet ma is megőrizte ezt a szerepét az emberiség életében.

Korunk nagy művészei is gyakran hivatkoztak a pszichológiára. Így Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Kepes György. Marc Chagall mondta: „a művészet elsősorban és mindenek felett a lélek állapota.” (Életem, memoár, 1931) Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896–1934) orosz pszichológus Művészetpszichológia című könyvében foglalkozik a műalkotások tartalmi és formai elemeivel. Szerinte a műalkotásokban katartikus helyzet teremtődik, amit a tartalom és forma harca idéz elő, ami hatást gyakorol a nézőre, segíti az átélést. A műalkotások elemzésénél figyelembe kell venni a művészet sajátos eszközeit, a szobrászatban az anyagok, a bronz, a kő, a fa, a festészetben a szín, a fény-árnyék és más kifejezőeszközök összjátékát. A tehetséges művész ezeket a kifejezőeszközöket értékesíti a művészi üzenet érdekében. A művész az ihlet állapotában tudatos és tudattalan műveletek részese, miközben megszületik a műalkotás alapötlete. Ezt követi a mű kivitelezése, majd bemutatása.

Két alkotást kívánok bemutatni pszichológiai megvilágításban. Két különböző művészeti műfajról, egy festészeti és egy szobrászati alkotásról van szó. A Tordai Múzeumban található nagyméretű festmény, A vallásszabadság kihirdetése, Körösfői Kriesch Aladár alkotása nem csak tartalmánál fogva jelentős alkotás. A festmény készítője Budapesten kezdte tanulmányait, majd külföldön folytatta. Számos nagyméretű történelmi képet festett. Tordán tanulmányozta a Vallásszabadság kihirdetésének szóba jöhető hajdani színhelyeit. Munkája elmélyült, realista alkotás. Az országgyűlés színhelye, valamint a résztvevő személyek alakjai kidolgozottak. A beltéri félhomály atmoszférája lehetőséget adott a festőnek, hogy mély lélektani hatást gyakoroljon a nézőre, amit a magasból jövő erőteljes fénysugár segítségével ért el, kiemelve a festmény főszereplője és az esemény jelentőségét. A festményt Torda város vezetői rendelték az 1896-os milleneumi ünnepségekre, mert ezt az eseményt tartották a legfontosabbnak a város életéből. A festmény Budapesten is nagy sikert ért el.

Az Új korszak című kisplasztikámban, a címnek megfelelően, a nyitás a fontos. Nyitott kapuban egy kisgyermek van elhelyezve, mindkét elem a változást, a kezdést jelenti. Az anyag fém és márvány. A kapurámák, az áttört formák fémből készültek. Szintén fémből készült a gyermek alakja, felemelt karokkal, aktív helyzetben. A szobor talpa márvány, a bejáratnak megfelelő formaalakítással. A szobor jelentése szimbolikus, a megújulást jelképezi, ezért formaalakításában is ezt akarja megmutatni. Ha művészeti irányzatba akarom helyezni, akkor a konceptuálist jelölném meg, amelyben a tartalomra helyeződik a hangsúlyt.


Körösfői Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés (forrás: Wikipédia)

Az utóbbi kétszáz évben a színek tanulmányozása is fontossá vált. A németországi Bauhaus iparművészeti iskolában tanított Johannes Itten, aki kidolgozta a modern színelméletet. Ez a 20. század elején történt, de azóta a pszichológusok bővebben foglalkoztak a színek lélektani hatásával, amit ma az élet minden területén alkalmaznak. A képzőművészeti terápiát a kiegészítő terápiák közé sorolják. A gyermekekkel végzett tevékenységekkel (rajz, festés, agyagozás) nő a gyermek önbizalma, lehetővé teszi számára, hogy érzéseivel, élményeivel foglalkozzon. Ezek a tevékenységek tehát a gyermek személyiségének fejlődését szolgálják. Ma a képzőművészeti terápia a klinikai terápia keretében segíti a betegeket a traumatikus élmények feldolgozásában.

A képzőművészek a legrégibb idők óta felhasználták a lélektani hatásokat. Ma tudományosan is bizonyított, hogy a pszichológia milyen széleskörűen nyerhet alkalmazást a művészetekben.

 

Felhasznált szövegek

https//hu.Wikipedia.org/wiki/Művészetpszichológia, arthist.elte.hu/BA_courses/arthiv/2006/osz/Kelényi_György/Müv_pszichológia.htm

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

sipos lászló

Ahogy beléptem a művész és a művek raktárába, megpillantottam a Vörös kakast. Megtudtam, hogy nemcsak rám volt hatással, hanem Németh Júliára is, aki habár jó ismerője a Sipos-életműnek, fontosnak találta kiemelni a többi alkotás közül: „Van ezen a kiállításon egy olyan munka, ami akarva-akaratlan megállásra késztet. Ez pedig Sipos László vörösbe foglalt kakasa. A sokadik. Ami a művészre jellemző szarkasztikus humorral most éppen a Hódolat ellenségeimnek címet viseli. Az ellenség fullánkjait nem semlegesíti, de szól az idő múlásáról, csonkig égő gyertyákról, igazhitűségről, az igazi művészet erejéről. ”1

Szeptember 19. és 23. között rendezték meg Szilágy megye közigazgatási központjában, Zilahon az immár hagyományossá vált Szilágysági Magyar Napokat a Szilágyság Kulturális Egyesület, a Szilágy Társaság és az RMDSZ közös szervezésében.

bauhaus iskola

Eljött az ideje annak, hogy elméletileg is megalapozzák az új művészetet, valamint annak is, hogy szerves kapcsolat alakuljon ki az ipar és művészet között. Ezt a feladatot vállalta fel a németországi Bauhaus-iskola, amely Weimarban indult 1919-ben, Dessauban folytatódott és végül az Amerikai Egyesült Államokban kötött ki, mert a fasiszta rendszer bezáratta. Tanárai különböző nemzetiségűek voltak, így két magyar is akadt közöttük. Feladatuknak tekintették a művészeti kifejezőeszközök elméleti és gyakorlati kidolgozását és az ipari formatervezést is. 

 Aba-Novák Vilmos

A Csíki Székely Múzeum az erdélyi múzeumi szcéna fontos szereplőjeként idén is folytatja rangos kiállításainak sorát. 2018-ban, Nagy Imre születésének 125. évfordulójára hangolva újra nagyszabású kiállítással jelentkezett, ugyanis május 17-én nyílt meg a Klasszikus mesterek nyomában – Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és művészbarátaik című tárlat.

Horváth Gyöngyvér

Horváth Gyöngyvér grafikus negyven éve van a pályán, de még rengeteget szeretne tanulni. A belülről jövő, igazán jó alkotásokhoz elengedhetetlennek tartja a szellemi frissességet és a fizikai erőnlétet. Február 9-én ünnepelte 66. születésnapját – de nem szűk családi körben, hanem barátai, ismerősei, alkotótársai, a kolozsvári művészetkedvelők társaságában, a jeles nap apropóján ugyanis 66 munkáját állította ki a Művészeti Múzeum földszinti termeiben. Ennek apropóján beszélgettünk a művésszel.

Talán ezért aktuálisak ma is Bocskai Vince kisplasztikái, mert nagyon emberiek és mélységesen őszinték. E szobrok zömének születésekor a kimondott igaz szóért akár börtön is járt. Ez a kor volt, amikor a művészek és a nézők a szimbolikus jelhasználat okán mint cinkosok összekacsintottak. A jelbeszéd, a titok, a szimbólum tartotta a lelket az emberekben.

Földlakó lévén az ember együtt élt a kővel, mint földünkhöz tartozó képződménnyel. A kőhöz való viszonyunk valamelyest változott az idők folyamán, főképp a kő felhasználásának és a vele kapcsolatos ideák szempontjából. Mindenki másképpen közeledik a kőhöz. Az építő a neki való alkalmasságot, a szobrász a faraghatóságot, az esztétikai látványt látja benne, a nők és más érdekeltek egy része a drágaköveknek lesz az ismerője.

kovács emil lajos

Vannak metszéspontjai a monumentalitásnak és az anyagtalan repülésnek: megrendülés, végtelen utazás és rejtett öröm, amelyet a szellem misztikája közvetít, és olykor láthatóvá válik az érzékek számára is. Többdimenziós történetek és többsíkú látomások gyűrűznek be. A kép előtti egyidejűség megnyitja az utat a végtelenbe. Kovács Emil Lajos világa folyamatosan alakuló univerzum, és oly módon nyitott az egyetemes misztériumokra, hogy az ősegység és végső harmónia intenzív áradása felfokozottá válik. Az empátia dialogizáló elemei sajátos motívumokban sűrűsödnek. Kovács Emil Lajos képei a meghittség és otthon harmóniaáramait sugározzák.

Pierro della Francesca: Feltámadás (részlet)

Elsősorban a képzőművészet és irodalom kapcsolatáról akartam írni, de időközben rájöttem, hogy más művészetek is, mint például a zene és táncművészet, sok esetben dolgoztak fel irodalmi alkotásokat. Áttekintem tehát ezeket a kapcsolatokat, a régi koroktól napjainkig, természetesen csak nagy lépésekben, mivel nagyon gazdag múltra tekintenek vissza.

Kedei Zoltán: Fülöp Dénes

A makfalviak sok más kulturális tevékenységük mellett elindítottak képzőművészeti alkotótábort is. Ennek előzménye és közvetlen oka, hogy két aktív képzőművészük volt, Kusztos Endre és Suba László. El kell mondani, hogy Vass Albert enyedi rajztanár és festőművész is makfalvi származású volt. De népi alkotók is többen voltak, akik az agyagművességből emelkedtek ki (Molnár Dániel, Vass Áron).

Az ókori görög kultúra meghatározta az európai kultúra alakulását. Róma meghódította országukat, majd átvette ezt a kultúrát és közvetítésével hozzánk is eljutott. Tulajdonképpen a műveltség minden ágában nagyot alkottak, filozófiában, matematikában, művészetekben egyaránt.

Paulovics László

Több évtizedes szünet után Paulovics László kiállítása nemcsak egy életmű bemutatását, hanem egyben a művésszel és alkotásaival az újratalálkozást is jelentette a kolozsvári közönség számára. A művész több mint fel évszázados tevékenysége mély nyomot hagyott az erdélyi magyar közösség kulturális életében, és a Kolozsvári Művészeti Múzeumban augusztus 11-én megnyílt kiállítás ezt a tényt csak alátámasztani tudja. A múlt század ’60-as éveiben készült munkák mellett a Bánffy-palota termeiben megtekinthető volt a művész Németországban készült számos alkotása, illetve az elmúlt évtized színes olajfestményei is.

Sokan kétkedve gondolnak arra, hogy a matematika és a művészetek között kapcsolat lehet, mert két különböző alkotói felfogásról van szó. A művészet a fantázia, az érzelmek területe, míg a matematika a logika és a ráció segítségével old meg feladatokat. Ajánlom a téma iránt érdeklődőknek, hogy nézzünk együtt utána néhány ilyen kapcsolatnak a képzőművészetben, a művészetekben és a természetben, továbbá vizsgáljuk meg, a mai kutatók miképp vélekednek erről a témáról.

csiksomlyoi székely szoba

Andory Aladics Zoltán (1899–1990) csíkszeredai fényképész módszeresen fényképezte a korabeli székelyföldi látványosságokat és a csíki népi életet.

Torda alabástrom

A tordai alabástrom a Borrévtől Tordatúrig terjedő hegyvonulatban található. Jelenleg a Mészkő határában levő bányából termelik ki és gipsz előállítására használják. Régen több bányát ismertek, ilyen volt a Farkasőri, a Szarvas, a Fehér-kő, a Szőke-domb, és elmondások szerint Mészkő határában, Sinfalva közelében is található barna és sárga alabástrom. A mészkőiek emlékezete szerint az alabástrom feldolgozásának kezdetei egy Jobbágy nevű családhoz fűződnek, később Tordán is alakultak műhelyek. Készítettek vázát, éjjeli lámpát, csillárt, tintatartót, hamuzót, cukortartót. A csillárt és a lámpát áttetsző alabástromból készítették, ezek több részből álltak, összeillesztésükhöz csöveket és csavarokat használtak.