Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Pszichológia a képzőművészetben

A 19. század végén megkezdődtek a pszichológiai kutatások a művészet értelmezéséről. A kutatók jórészt német ajkúak voltak, de a 20. században bekapcsolódtak mások is. Heinrich Wölfflin (1864–1945) művészettörténész azt hangsúlyozta, hogy az építészetet csak a pszichológia segítségével érthetjük meg teljes mértékben. Valóban, ha a régi építkezésre gondolunk, mint az egyiptomi piramisok, vagy a klasszikus görög templomok, érezzük azok rendkívüli hatását a szemlélőre. Tudjuk azt is, hogy a lakásunknak bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, hogy jól érezzük magunkat benne. Az építészeti egyetemek tantárgyai között ma már a környezetpszichológia is szerepel.

Wilhelm Worringer (1881–1965) művészettörténész, az expresszionista és absztrakt művészeti irányzatokat magyarázta a pszichológia felhasználásával. Ernst Gombrich (1909–2001) pszichológus a Művészet és illúzió című könyvében magyarázza meg, hogy hogyan jut el a művész a valóságtól a képig. A művész nemcsak tükrözi, hanem értelmezi is a valóságot, állást foglal, dialógust folytat. Egy alaphelyzetből indul ki, ahol felhasználja a múlt eredményeit, saját ismereteit és az új művészetet a kísérletezésekből alakítja ki. A művész felkészültsége, egyénisége sajátos, ezért minden művész másként ábrázol. John Dewey (1859–1952) filozófusnak a Művészet mint élmény című műve az óvodák és egyetemek gyakorlati alapjául szolgált az Amerikai Egyesült Államokban. Rudolf Arnheim (1904–2007) szintén amerikai kutató, A művészet pszichológiája felé című könyvében mutatta be a művészeti terápia tanulságait.


Új korszak. Suba László alkotása

A pszichológusok egyik érdeklődési területe a tudatalatti és a kollektív tudatalatti szerepe a művészetben. Sigmund Freud (1856–1939) szerint a művészek a képzelőerejük segítségével felszínre hozzák a tudatalatti frusztrációkat. Fantáziájuk révén vigasztalást, enyhülést, vágyaik beteljesülését érik el. Carl Gustav Jung (1875–1961) a kollektív tudatalattit is kutatta. A bennünk létező kollektív tudatalatti közös az emberiségével. Az ősi mitológiák, mítoszok, mondák, mesék a kollektív tudatalatti termékei, és ezek mindenkit megérintenek. A mítoszok, mitológiák jelentős képzőművészeti alkotásokat inspiráltak az ókorban. Így a klasszikus görög művészeti alkotások, szobrok, kerámiák esetében. De minden nagyobb kultúrkörnek voltak mítoszai, és ezeket képzőművészeti alkotásokban is ábrázolták. A pszichológusok és antropológusok szerint az ősi mítoszok az emberek túlélését segítették, rendet teremtettek életükben. A művészet ma is megőrizte ezt a szerepét az emberiség életében.

Korunk nagy művészei is gyakran hivatkoztak a pszichológiára. Így Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Kepes György. Marc Chagall mondta: „a művészet elsősorban és mindenek felett a lélek állapota.” (Életem, memoár, 1931) Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896–1934) orosz pszichológus Művészetpszichológia című könyvében foglalkozik a műalkotások tartalmi és formai elemeivel. Szerinte a műalkotásokban katartikus helyzet teremtődik, amit a tartalom és forma harca idéz elő, ami hatást gyakorol a nézőre, segíti az átélést. A műalkotások elemzésénél figyelembe kell venni a művészet sajátos eszközeit, a szobrászatban az anyagok, a bronz, a kő, a fa, a festészetben a szín, a fény-árnyék és más kifejezőeszközök összjátékát. A tehetséges művész ezeket a kifejezőeszközöket értékesíti a művészi üzenet érdekében. A művész az ihlet állapotában tudatos és tudattalan műveletek részese, miközben megszületik a műalkotás alapötlete. Ezt követi a mű kivitelezése, majd bemutatása.

Két alkotást kívánok bemutatni pszichológiai megvilágításban. Két különböző művészeti műfajról, egy festészeti és egy szobrászati alkotásról van szó. A Tordai Múzeumban található nagyméretű festmény, A vallásszabadság kihirdetése, Körösfői Kriesch Aladár alkotása nem csak tartalmánál fogva jelentős alkotás. A festmény készítője Budapesten kezdte tanulmányait, majd külföldön folytatta. Számos nagyméretű történelmi képet festett. Tordán tanulmányozta a Vallásszabadság kihirdetésének szóba jöhető hajdani színhelyeit. Munkája elmélyült, realista alkotás. Az országgyűlés színhelye, valamint a résztvevő személyek alakjai kidolgozottak. A beltéri félhomály atmoszférája lehetőséget adott a festőnek, hogy mély lélektani hatást gyakoroljon a nézőre, amit a magasból jövő erőteljes fénysugár segítségével ért el, kiemelve a festmény főszereplője és az esemény jelentőségét. A festményt Torda város vezetői rendelték az 1896-os milleneumi ünnepségekre, mert ezt az eseményt tartották a legfontosabbnak a város életéből. A festmény Budapesten is nagy sikert ért el.

Az Új korszak című kisplasztikámban, a címnek megfelelően, a nyitás a fontos. Nyitott kapuban egy kisgyermek van elhelyezve, mindkét elem a változást, a kezdést jelenti. Az anyag fém és márvány. A kapurámák, az áttört formák fémből készültek. Szintén fémből készült a gyermek alakja, felemelt karokkal, aktív helyzetben. A szobor talpa márvány, a bejáratnak megfelelő formaalakítással. A szobor jelentése szimbolikus, a megújulást jelképezi, ezért formaalakításában is ezt akarja megmutatni. Ha művészeti irányzatba akarom helyezni, akkor a konceptuálist jelölném meg, amelyben a tartalomra helyeződik a hangsúlyt.


Körösfői Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés (forrás: Wikipédia)

Az utóbbi kétszáz évben a színek tanulmányozása is fontossá vált. A németországi Bauhaus iparművészeti iskolában tanított Johannes Itten, aki kidolgozta a modern színelméletet. Ez a 20. század elején történt, de azóta a pszichológusok bővebben foglalkoztak a színek lélektani hatásával, amit ma az élet minden területén alkalmaznak. A képzőművészeti terápiát a kiegészítő terápiák közé sorolják. A gyermekekkel végzett tevékenységekkel (rajz, festés, agyagozás) nő a gyermek önbizalma, lehetővé teszi számára, hogy érzéseivel, élményeivel foglalkozzon. Ezek a tevékenységek tehát a gyermek személyiségének fejlődését szolgálják. Ma a képzőművészeti terápia a klinikai terápia keretében segíti a betegeket a traumatikus élmények feldolgozásában.

A képzőművészek a legrégibb idők óta felhasználták a lélektani hatásokat. Ma tudományosan is bizonyított, hogy a pszichológia milyen széleskörűen nyerhet alkalmazást a művészetekben.

 

Felhasznált szövegek

https//hu.Wikipedia.org/wiki/Művészetpszichológia, arthist.elte.hu/BA_courses/arthiv/2006/osz/Kelényi_György/Müv_pszichológia.htm

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Pierro della Francesca: Feltámadás (részlet)

Elsősorban a képzőművészet és irodalom kapcsolatáról akartam írni, de időközben rájöttem, hogy más művészetek is, mint például a zene és táncművészet, sok esetben dolgoztak fel irodalmi alkotásokat. Áttekintem tehát ezeket a kapcsolatokat, a régi koroktól napjainkig, természetesen csak nagy lépésekben, mivel nagyon gazdag múltra tekintenek vissza.

Kedei Zoltán: Fülöp Dénes

A makfalviak sok más kulturális tevékenységük mellett elindítottak képzőművészeti alkotótábort is. Ennek előzménye és közvetlen oka, hogy két aktív képzőművészük volt, Kusztos Endre és Suba László. El kell mondani, hogy Vass Albert enyedi rajztanár és festőművész is makfalvi származású volt. De népi alkotók is többen voltak, akik az agyagművességből emelkedtek ki (Molnár Dániel, Vass Áron).

Az ókori görög kultúra meghatározta az európai kultúra alakulását. Róma meghódította országukat, majd átvette ezt a kultúrát és közvetítésével hozzánk is eljutott. Tulajdonképpen a műveltség minden ágában nagyot alkottak, filozófiában, matematikában, művészetekben egyaránt.

Paulovics László

Több évtizedes szünet után Paulovics László kiállítása nemcsak egy életmű bemutatását, hanem egyben a művésszel és alkotásaival az újratalálkozást is jelentette a kolozsvári közönség számára. A művész több mint fel évszázados tevékenysége mély nyomot hagyott az erdélyi magyar közösség kulturális életében, és a Kolozsvári Művészeti Múzeumban augusztus 11-én megnyílt kiállítás ezt a tényt csak alátámasztani tudja. A múlt század ’60-as éveiben készült munkák mellett a Bánffy-palota termeiben megtekinthető volt a művész Németországban készült számos alkotása, illetve az elmúlt évtized színes olajfestményei is.

Sokan kétkedve gondolnak arra, hogy a matematika és a művészetek között kapcsolat lehet, mert két különböző alkotói felfogásról van szó. A művészet a fantázia, az érzelmek területe, míg a matematika a logika és a ráció segítségével old meg feladatokat. Ajánlom a téma iránt érdeklődőknek, hogy nézzünk együtt utána néhány ilyen kapcsolatnak a képzőművészetben, a művészetekben és a természetben, továbbá vizsgáljuk meg, a mai kutatók miképp vélekednek erről a témáról.

csiksomlyoi székely szoba

Andory Aladics Zoltán (1899–1990) csíkszeredai fényképész módszeresen fényképezte a korabeli székelyföldi látványosságokat és a csíki népi életet.

Torda alabástrom

A tordai alabástrom a Borrévtől Tordatúrig terjedő hegyvonulatban található. Jelenleg a Mészkő határában levő bányából termelik ki és gipsz előállítására használják. Régen több bányát ismertek, ilyen volt a Farkasőri, a Szarvas, a Fehér-kő, a Szőke-domb, és elmondások szerint Mészkő határában, Sinfalva közelében is található barna és sárga alabástrom. A mészkőiek emlékezete szerint az alabástrom feldolgozásának kezdetei egy Jobbágy nevű családhoz fűződnek, később Tordán is alakultak műhelyek. Készítettek vázát, éjjeli lámpát, csillárt, tintatartót, hamuzót, cukortartót. A csillárt és a lámpát áttetsző alabástromból készítették, ezek több részből álltak, összeillesztésükhöz csöveket és csavarokat használtak.

Nagy Ödön emlékére

„A gyász feketéje nem a jelenbeli kutatások múltból eredő emlékezetmaradványok utáni sikertelenséget fojtja magába, hanem azt, hogy hány lehetőséget megragadhattunk volna.”

Vass Áron: Bivaly (égetett agyag)

Néhány szobrászról akarok írni, akiknek a munkáit jobban ismerem, egyesek a főiskolán engem is tanítottak, másokat személyesen is ismertem. Azért teszem, mert úgy gondolom, hogy az emberek kevesebbet tudnak a szobrászatról, mint a festészetről. Például minden gyermek rajzol és fest, de szobrot nem nagyon készít és a megfelelő anyagokkal sem tud bánni. Mielőtt rátérek a szobrászokra – Fadrusz János, Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós, Étienne Hajdu, Benczédi Sándor, Kós András, Vetró Artúr, Korondi Jenő, Vass Áron – tekintsük át röviden a szobrászat történetét.

bodosi dániel - árnyékban

Bodosi Dániel számára tehát a festészet nem stílus, nem a korszerű festői irányzat és kifejezési eszközök kérdése volt, hanem az a „végtelen elmerülés” a minden esetlegestől megtisztított életben, hogy keresse és megtalálja Isten képét az Őt, a művészt dajkáló, felemelő erdővidéki Mindenségben.

Boroso Miklós szobrászművész

1922 tavaszán érkezett meg a család Győrbe. Ott döbbent rá a fiatal Borsos Miklós, hogy mit veszített a szülőváros elhagyásával. „Erdélyben már büdös magyarok voltunk – írja önéletírásában – Magyarországon, Győrben menekültek lettünk. Mindennap hallottuk a sértő szót: »menekültek«. Idegenek!”

Halmágyi Katalin - kiállítás

Huszonöt éve annak, hogy a Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulóján az akkor már harmadik ízben megtartott Kőrösi Csoma Sándor Napok rendezvénysorozatán belül nyitotta meg kapuit az elő Csoma-kiállítás.

soo zöld margit

Az itt-ott megjelenő műemléképületek művészi feldolgozásában sem a monumentalitás dominál,  hanem a letűnt korok emberének otthonteremtő üzenete.

magányos cédrus csontváry

A Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás május 7-én nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban, és augusztus 20-ig látogatható. A tárlatmegnyitóhoz Bellák Gábor, a kiállítás kurátora írt tartalmas előszót, amely Csontváry életét és munkásságát egyaránt felöleli. Ebből az írásból közlünk most részleteket.

A könyvnyomtatás fejlődésével szükségszerűen megnőtt az igény az ex librisre is, ami nem más, mint tulajdonjogot szentesítő, művészi értékű kisgrafikai lap.