Ady József festőművész a Marosvásárhely melletti Jedd községben született 1950. április 4-én, református lelkészi család sarjaként. Evilági létét és alkotói tevékenységét mindössze negyvenegy esztendőbe sűrítette, ugyanis 1991. november 19-én, Budapesten eltávozott az élők sorából.
Chikán Bálint művészettörténész többször is találkozott Ady Józseffel, akinek a munkásságáról gyakran cikkezett szakkönyvekben és folyóiratokban, majd 1996-ban megjelentette beszélgetéseiket A tisztulás vágya című emlékkötetben.
Ady József szakmai életútja három jelentős fázisra tagolható. Az első szakasz a művészeti tanulmányainak megalapozása, amely a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban töltött diákéveivel köthető egybe. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián végezte, ebben az időszakban művészi egyénisége kiforrottabbá, érettebbé vált. Alkotói pályafutásának harmadik, s egyben utolsó szakasza az emberi lét végességének, az elmúlás érintettségének, ezzel egy időben a művészi katarzis megtapasztalásának, megélésének stádiuma. Gyógyíthatatlan betegsége és a magyarországi kitelepedésével járó erőteljes honvágya, valamint páratlan életművének betetőzése határozta meg élete utolsó éveit.
Transzcendens művészete merőben eltér marosvásárhelyi elődei művészeti stílusától. Erdélyi viszonylatban Ady József egyik kiemelkedő képviselője az 1980-as évek elején fellendülő kelet-európai neoavantgárd irányzatnak. A hagyományos grafikai és festészeti technikával megalkotott munkái egyéni látásmódról tanúskodnak. Ábrázolása az absztrakt és a figuratív kifejezésmód határán mozog, ugyanakkor a szimbolikus-expresszív kategóriába is beilleszthető. Kiérlelt, kiforrott stílusban készült alkotásai egyedi világának dimenzióit tárják fel előttünk.
A művészetkedvelő közönség számos alkalommal bepillanthatott Ady József életművébe egyéni kiállításai, valamint az emlékkiállítások révén; alkotásainak egyre mélyebb lényegi, tudati rétegeit ismerhetjük meg a műélvezet igézetében.
Ady József alkotásait nem szükséges elemeire szedni vagy boncolgatva elemezni. Úgy ismerhetjük meg és érthetjük meg alkotói rendszerét, ha követjük a formák evolúcióját, a formálódás stációit. Előfordul a szinte disszonáns sokszínűség, de életművének gerincét a tónusfestészet értékeit kiemelő, monokróm színvilág jellemzi, ugyanakkor a hagyományos technikák közötti átmenet, fluiditás is megfigyelhető, ha munkásságának egészét vesszük figyelembe. A fehér papír eleganciáját a misztikus, sejtelmes matt fekete és a sötét tónusok kontrasztja szinte lüktetve váltja fel. Képi nyelvezetére jellemző a fehér alapon helyet foglaló feketék, valamint a fekete alapon a sodródó lendületű fehérek drámai megnyilvánulása, amely megfigyelhető linóleummetszet- és szénrajzsorozatain.
Ady József műveinek gondolatisága sokrétű. Érett alkotóként olykor tudatosan, máskor ösztönösen formálta meg alkotásait, jelenítette meg mondanivalóját. A hosszasan vallatott témáit egyedi vizuális programban alkotta meg. A puritán vonalvezetés, dísztelen tónusok, nüánszok váltják fel a korábbi drámaibb hatásokat. A foltszerű elemekből kinőtt alakok pedig egyre inkább védtelenebbek, kiszolgáltatottabbak. Művein nyomon követhető a formák, alakzatok átstrukturálódása. Éteri érzékenység hatja át festményeinek absztrakt gesztusrendszerét. Negatív hangvételű művészi hitvallása és versbe szedett gondolatai útmutatásként használhatók fel alkotásainak értelmezéséhez, megértéséhez. Lelki és szellemi fejlettsége is a magányba taszította Ady Józsefet, aki mentsvárat, kapaszkodókat keresve nyitott a kultúra, a filozófia és az irodalom irányába is.
„Sokat megéltem
Talán túl sokat
Tapasztaltam
De mindezekhez
Keveset éltem
Sok és kevés
Egy értelmetlenség
Kétfele tépve.”
Ady József Az ellentmondás feloldása című, múlt idővel kezdődő versében – amelyet már hanyatló egészségi állapotában írt – a halálsejtelem van jelen, amely elégikus hangvételt tulajdonít a költeménynek.
„Szétosztom magam
Szaggatottan voltam
Tehát így kell
átmennem
a nemlétbe is.”
A végzetes fizikai betegség hamar úrrá lett Ady Józsefen, és ez nem csupán alkotásain volt érzékelhető, de verseiben is előtérbe került a halál, a nemlét gondolata, amely életének utolsó időszakában állandó társává vált.
Ady József életének utolsó két esztendeje alkotói tevékenysége legtermékenyebb időszakának bizonyult. Az akkor készült alkotássorozata feltehetően az elmúlás kimerevített pillanatfázisait hordozzák. Utolsó alkotói korszakában a művek narratív szerkezete letisztultabbá vált, minimálisra redukálódott, a drámai hatások és a romantikus megoldások felcserélődtek.
Alkotásainak zöme misztériumteljes tereket tár a néző elé, amelyek megidézik a művész lidérces, éteri világát, amelyet átsző a rejtelem, a talány, ugyanakkor kifejezik keresztény világnézetét: „a kinyilatkoztatás mögött csak egy van: Isten”. Műveit szemlélve érzékelhető, hogy Ady József eljutott a spiritualitás felső szintjére, művészetében élte meg a vágyott tisztulást.
(A cikk a Népújság 2021. december 3-i számában is megjelent.)
