Polgár Csaba rendezésében és Kovács András Péter prózai jeleneteivel tér vissza a Magyar Állami Operaház műsorára Az ezred lánya. Az Erkel Színházban 2022. január 14-től Szemere Zita, Boncsér Gergely, Farkasréti Mária / Schöck Atala és Palerdi András főszereplésével látható előadásban az Opera Zenekart és Énekkart Fabrizio Maria Carminati vezényli.
Donizetti első, francia librettóra írt operája a 21. francia tüzérezred által felnevelt, katonás fiatal mindeneslány, Marie és az érte akár a francia seregbe is beállni kész tiroli fiú, Tonio története. Kettejük szerelmét eltérő irányba próbálja terelgetni az egész ezredet képviselő apafigura, Sulpice őrmester, valamint a lány nemesi származását felismerő, és Marie-ra a tőle idegen előkelő neveltetést és házasságot kényszerítő Berkenfield márkiné, mielőtt a fiatalok egyszerre fordulatos, humoros és romantikus története révbe ér.
Miután Nápolyban nem kapott konzervatóriumi kinevezést, és munkáját a cenzorok is nehezítették, Donizetti 1838-ban Párizsba költözött, ahol sorozatban mutatták be darabjait. Az ezred lánya művei többségétől eltérően nem irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-François Bayard eredeti librettójából készült darab a francia vígoperák stílusában. Bravúrszámának Tonio „Ah! mes amis, quel jour de fête!” kezedetű áriája számít, ami nyolc magas C-t tartalmaz, és amit az előadói hagyomány egy kilencedikkel is megtold.
Ugyan a szereposztás miatt a darab az 1840-es párizsi premieren kis híján megbukott, a francia hazafias érzelmek húrjait pengető vígopera később rendkívüli népszerűséget ért el. Míg a 20. század folyamán az Egyesült Államokban és Európa több országában is fokozatosan beépült a törzsrepertoárba, Magyarországon jóval mostohább sorsot élt meg Az ezred lánya. A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be, itt mindössze 33 előadást ért meg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig, de csupán 54 alkalommal láthatta a közönség a dalszínház produkciójában, legutóbb 1908 januárjában, vagyis majdnem pontosan 114 éve.
A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be az előadást.
Az opera eredetileg a 2020/21-es, A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadában tervezte bemutatni Donizetti vígoperáját, ezt pótolja az idei színrevitel. Az előadást Polgár Csaba viszi színre, aki prózai színházi szerepei mellett számos zenés színpadi előadás rendezőjeként és közreműködőjeként is ért el sikereket. Az előadás díszleteit és jelmezeit rendszeres alkotótársa, Izsák Lili, míg a világítást Bányai Tamás tervezte, a koreográfiát pedig Vetési Adrienn készítette. Az ezred lánya francia nyelvű zenei betétei mellett tekintélyes prózai részeket is tartalmaz, amelyeket magyar nyelven, Kovács András Péter humorista átdolgozásában hallhat a közönség.
Az előadás főbb szerepeit Szemere Zita (Marie), Boncsér Gergely (Tonio), Palerdi András (Sulpice), valamint Farkasréti Mária / Schöck Atala (Berkenfield márkiné) alakítja, míg a további szerepeket Pataki Bence / Dobák Attila, Irlanda Gergely, Biri Gergely, Szalontay Tünde és Alberti Zsófia formálja meg. Az előadások alkalmával az Opera Zenekart és Énekkart (karigazgató: Csiki Gábor) Fabrizio Maria Carminati vezényli, aki legutóbb Leoncavallo Bohémek című operáját vezényelte az Erkel Színházban 2018-ban, és amellett, hogy több évtizedes, jelentős nemzetközi karmesteri és intézményvezetői tapasztalatokkal rendelkezik, Donizetti műveit is behatóan ismeri.
