Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Az első Wesselényi báró krakkói sírköve

Ha valaki a lengyelországi Krakkóban felkeresi a város ferences kolostorát (Plac Wszystkich Świętych 5.), akkor annak kerengőjében egy, a földön fekvő és a fal felé fordított vörösmárvány sírkőtöredéket pillanthat meg. És hogy kit ábrázol ez a csonka, páncélos férfialak? Nos, ez a torzó valamikor egy hazánkfia, az első Wesselényi báró, Wesselényi Ferenc sír­emléknek a részét képezte.


Wesselényi Ferenc korabeli ábrázolása

Wesselényi Ferenc a Nógrád megyei eredetű nemesi családból származó, Wesselényi Farkas és Segnyey Dorottya második fiaként, a 16. század közepén látta meg a napvilágot. Ifjúkorától Báthory István erdélyi fejedelem szolgálatában állt, majd amikor Báthoryt lengyel királlyá választották, követte urát Lengyelországba, ahol udvari kamarásként az uralkodó egyik legbizalmasabb embere lett. 1582. április 3-án magyar bárói címet kapott, majd egy hónappal később, május 13-án Krakkóban, a waweli székesegyházban feleségül vette Bekes Gáspár özvegyét, Szárkándy Pál és Nyáry Krisztina lányát, Szárkándy Annát. Házasságukból négy gyermek származott. István szörényi bán (gróf Wesselényi Ferenc nádor édesapja); Anna, Csáky István felesége; Pál főispán (báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” szépapja) és Erzsébet, Paweł Sapieha litván alkancellár felesége. Wesselényi Ferenc felesége révén hozzájutott a Krakkó főterén álló bárányos házhoz és Lanckorona birtokához. 1583-ban megszerezte Dębno várkastélyát, majd 1584. március 6-án adományként kapta Báthory Istvántól a Szilágy vármegyei Hadadot és Zsibót. 1590. április 7-én Báthory utódjától, III. Zsigmond királytól lengyel indigenátust nyert. Báró Wesselényi Ferenc Krakkóban, 1594. július 16-án hunyt el. Halála után földi maradványait a krakkói ferences kolostor templomában helyezték örök nyugalomra. Vörös márvány síremlékét pedig valószínűleg a neves lengyel-olasz építész és szobrász, Santi Gucci készítette el.


Wesselényi Ferenc egykori síremléke

Mint már említettem, ennek a sírkőnek csupán egy töredéke található meg a ferences kolostorban. Történt ugyanis, hogy 1850-ben tűzvész pusztított a templomban, és annak belső berendezése teljesen megsemmisült, a falain elhelyezett síremlékek pedig erősen megrongálódtak, majd a felújítási munkálatok során ezeket a sérült sírköveket – köztük Wesselényi Ferenc csonka szobrát is – a kolostor kerengőjében helyezték el.

Szerencsénkre azonban a síremléknek mind a felirata, mind a rajza fennmaradt. Ez utóbbit, egy, még a tűzvész előtt készült kőrajzot ugyanis Maksymilian és Stanisław Cerch 1904-ben publikálta. A latin nyelvű sírfelirat szövege – melyet először 1655-ben közöltek le nyomtatásban – pedig így szólt:

Magnif: ac Generosus Dnus,/

D. Franciscus de Wesseliny

Siemnen. Melinen. Capitaneus,

Baro in Hadat,

Haeres in Dembno,

Vir Catholiciss. & prudentiss.

HIC

Patre Wesselino,

Insigni virtute et armis viro,

NATVS

In primo aetatis flore, uná cum illo Steph. Battor. Palat. Transylu. placens eidem, reperit maiorem in rebus bellicis experientiam, commendatus. Et pauló post, exortis simultatibus inter illos Principes, Stephanum Bathoreum, & Gasparum Bekessium, fideliter suo Principi adhaerit; Interim Stephanus Rex Poloniae declaratur, suum Patronum cliens sequiter, cum Rege omnia pericula pugnae Gedanem. Poloc. Vielikoluc. & Plescou. strenué superat, mortuo illo DD. Gasparo Bekessio relictam Viduam Generosam DD. Annam Zarkadi, suasu Regis uxorem ducit, vivente adhuc Rege peregregio, merito concensu Ordinu Civis Polonus declaratur, optimé tandem de Repub. meretur, dum demortui Regis voluntantem, quae ex re Reipub. erat, Senatoribus declarat. Moritur non sine magno, moerore suorum, praecipué charissimae Coniugis, quae ut vivo fida monumenta annis praestitit, ita mortuo eadam exhibuit: obdormiuit in Domino, Anno Domini, 1594. Iulij 16. Aetatis 40.


Wesselényi Ferenc sírkőtöredéke napjainkban

A fenti sírfeliratból – melyet Petneki Áron fordított le – megtudhatjuk, hogy „a nagyságos és nemzetes úr, Wesselényi Ferenc úr, seimniciai kapitány, hadadi báró, Dembno örökös ura, a legkatolikusabb és legbölcsebb úr, a harci erényekben jeleskedő Wesselényi atyától született. Életének első virágjában ama Báthory István erdélyi vajdával, annak tetszését elnyervén, nagyobb tapasztalatra tett szert a hadviselés tudományában. Nem sokkal ezután, midőn viszálykodás támadt a két fejedelem, Báthory István és Bekes Gáspár között, hűségesen kitartott ura mellett. Közben Istvánt Lengyelország királyává kiáltották ki. Az alattvaló követte patrónusát, s a királlyal együtt a danckai, polocki, velikije luki és pszkovi háború minden veszélyét serényen kiállta. Meghalván ama Bekes Gáspár úr, meghagyott özvegyét, a nemzetes Szárkándi Anna úrnőt a király akaratával feleségül vette. Még e jeles király életében a rendek méltó egyetértésével lengyel polgárrá választották. Méltónak is bizonyult aztán a köztársasághoz, midőn a szenátoroknak kinyilvánította az elhunyt király végakaratát a köztársaságot illetően. Halála nagy fájdalmára volt övéinek, különösen hőn szeretett feleségének, aki miként életében hű volt hozzá, holtában is az maradt iránta. Az Úr 1594. évében július 16-án aludt el az Úrban, negyven éves korában.”

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

bethlen gergely

Az Erdélyi Panteonként is emlegetett kolozsvári Házsongárd temetőben több jeles és a magyar történelemben fontos szerepet játszott személyiség alussza örök álmát. Egyes itt nyugvó személyek (pl. Brassai Sámuel) jelen vannak a város köztudatában, mások azonban nem. Utóbbiak közé tartozik bethleni gróf Bethlen Gergely honvédtiszt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevője, a szabadságharc egyik legjelesebb erdélyi törzstisztje. Halálának százötvenedik évfordulóján rá emlékezünk.

mithras

Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma annak is köszönhető, hogy Indiában még mindig él az avestai Mitra kultusza, az istenség neve pedig a 19. század nagy kutatói – elsősorban Franz V. Cumont és Ernest Renan révén – tévesen „perzsa istenként”, a kereszténység „konkurenciájaként”, a legmisztikusabb ókori vallások egyikeként kerültek a köztudatba. A 17. század óta folyamatosan előkerülő nagyszámú Mithras emlékművek pedig Európa-szerte állandó figyelemnek örvendtek és örvendenek mind a mai napig.

…a reformáció sokat profitált a humanizmusból, elsősorban az oktatás és a tudományosság terén. A középkori egyetemeken tanított tárgyak foglalata akkor tájt a hét szabad művészet volt.

Az 500 éve történt, jelentéktelennek tűnő esemény olyan szikrának bizonyult, mely vallásilag és társadalmilag is egy új Európa kiformálódását idézte elő. Ha a protestáns világ ünneplésébe a katolikus világ ugyanazzal az érzelemmel nem is kapcsolódik bele, de a reformáció 500. évfordulója nem hagyhatja közömbösen.

Az egyházban ma már egyre természetesebbé válik, hogy állandó változásra, megújulásra van szükség, máskülönben stagnáló élettelen, befásult klubbá alakul. Ahhoz viszont, hogy ez a változás ne váljon a társadalom által szabott igényekhez való puszta alkalmazkodássá, szükség van stabil pontokra, amelyekhez igazodhatunk. Ebben segít a reformáció példája, melynek legsarkallatosabb útjelzője a Biblia tanulmányozása, és az Istennel ápolt személyes kapcsolat volt.

a reformáció genfi emlékműve

A protestáns reformáció félévezredes évfordulóján, amikor a nyugati társadalom arculatát markánsan meghatározó szellemi folyamat eredményeit próbáljuk csokorba gyűjteni, e tekintetben is lenyűgözheti a szemlélőt Erdély egyedi világa. Nincs ugyanis egyetlen olyan hely sem Európában, ahol olyan sajátos felekezeti paletta alakult volna ki, mint nálunk.

cserei mihály

Teljes nemesi neve nagyajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály volt. 1667. október 21-én született az Olt folyó melléki, Csíkszeredától északnyugatra eső Csíkrákoson. Cserei Mihály jegyzetei rövidek, de nagyon találóak. Nem szépirodalmi és nem tudományos igénnyel íródtak. Mégis kitűnik belőlük, hogy írójuk nem egyszerű ember lehetett már fiatal korában sem. 

viski jános

Az évforduló alkalmával érdemes felidézni Kodály erdélyi vonatkozásait és közöttük azt a fiatal kolozsvári tanítványát, akit maga szemelt ki utódjának a budapesti Zeneakadémia zeneszerzéstanári állásába.

A család egyik ága a 19. század elején házasság révén Gidófalvára költözött, majd a Fotos határában lévő kis birtokuk művelésére Fotoson telepedtek le. Az itt élő legidősebb Berde Sándor 1848/49-ben Bem seregének katonája volt, amiért „császárgyalázás” címén félévi várbörtönre ítélték, amit Marosvásárhelyt töltött le. Utána hazatért gazdálkodni Fotosra. Felesége, a berecki lófő családból származó Györbíró Júlia öt gyermekkel ajándékozta meg: három fiúval és két leánnyal, a közbülső éppen az 1856. július 18-án született ifj. Berde Sándor, a későbbi lelkipásztor volt.

berde mária

Berde Mária. Vajon hányan vannak, akár a ma itt összegyűlt ünneplő közönség között is, akiknek számára többet jelent a neve, mint néhány homályos emlék a romániai magyar irodalom történetét összefoglaló, 1977-től sokáig használatban volt XII. osztályos tankönyvből? Hányan vannak, akik tanári ösztönzésre, vagy később, attól függetlenül olvasták a Romániai Magyar Írók sorozatában 1968 után megjelent regényeit: a Tüzes kemencét, a Szent szégyent, a Romuáld és Andrianát, netán kezükbe került a válogatott verseit és műfordításait tartalmazó, még 1970-en megjelent kötete? Vagy említsük meg főművét, A hajnal embereit, amelyért még életében, 1943-ban Baumgarten-díjban részesült.

régészet

Egy város azonban folyamatos változásoknak van kitéve az évszázadok vagy akár évezredek alatt: a település neveket változtat, lakossága és azok etnikai vagy kulturális identitása is állandóan módosul, ennélfogva e faktorok legkézenfekvőbb jegyei – a tárgyak és épületek is – állandó metamorfózis alatt állnak. Ez a komplex és dinamikus változás adja egy városi tér, urbánus közeg régészetének a sajátosságát. A nemrég nagy sajtóvisszhangot keltett kolozsvári főtéri ásatások rámutattak a régészet, mint tudomány két olyan ágának fontosságára, amely jelenleg Erdélyben még kevés figyelmet kap: a városi régészet és a közönség-régészet jelentőségére.

Bartók Béla

A hajdani Czen­czinger Szálló éttermében hallotta a gyermek Bartók Béla 1887. március 26-án élete első zenekari hangversenyét. Négyéves korában már egy ujjal kiverte a zongorán az ismerős dalokat, melódiákat, megtanult vagy negyvenet. Saját kérésére édesanyja, Voit Paula ötödik életéve betöltésekor elkezdte a gyermek Bartók Bélát zongorázni tanítani. Április 23-án Béla-napkor megkezdte zeneszerzői pályafutását. Kis négykezes zongoradarabot komponált édesapja névnapjára. Hét esztendős volt, amikor kiderült, hogy abszolút zenei hallása van: „a mellékszobában volt, és minden megütött hangot azonnal meg tudott nevezni, sőt egyszerűbb akkordokat is megismert.” 

régi magyar úrihímzés

Az úrihímzés kifejezést először a Magyar Iparművészet 1918. évi 21. számában írta le Divald Kornél, a Régi magyar hímzések c. közleményében, addig a régi magyar hímzések kifejezést használták. Az Iparművészeti Múzeumban ugyanebben az esztendőben rendeztek nagyméretű kiállítást, ahol a régi magyar hímzéseket mutatták be. F. Supka Magdolna is használta az úrihímzés kifejezést doktori értekezésében (A magyar úrihímzés. Budapest, 1938. 3. o.), így ennek átvétele megtörtént. Munkájában megállapítja, hogy az úrihímzéses textíliák ornamentikája rendkívül gazdag, kifejezésmódja sokrétű, érzelmi és lelki kivetítődése mélyreható.

Koós Károly

Kós Károly édesapja, Kosch Karl szászrégeni szász családból származott. Néhány évig a nagyszebeni Jogakadémiára járt, de nem szerzett diplomát, hanem postatisztviselő lett Kolozsváron. 1886-ban az édesapát áthelyezték Nagyszebenbe főtávírdásznak, aki 130 évvel ezelőtt ide költöztette családját is. Közben a gazdag szász rokonok kiforgatták az apai örökségből, s ennek hatására Kosch Karlról Kós Károlyra magyarosította nevét. Végérvényesen szakított a szász rokonokkal, gyermekeit magyar iskolákban taníttatta, otthon magyar újságokat és folyóiratokat olvastak. Kós harmadik elemista volt a magyar iskolában, amikor édesapját újból áthelyezték, kilenc év alatt immár harmadszor: útjuk ezúttal visszakanyarodott Kolozsvárra.

haller károly

Haller Károly mindössze két évig volt Kolozsvár polgármestere, de ez idő alatt olyan fontos korszerűsítési folyamatokat indított el, amelyek jelentősen felgyorsították a város modernizálódását. A következő írás Haller Károly 1885-dik évi polgármesteri tevékenységének fontosabb városfejlesztési intézkedéseit mutatja be.