Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Móricz Sándor ezredes 1848–49-es tevékenységéről

Sepsiszentgyörgyi és nagyváradi Móricz Sándor 1820. január 8-án született Köpecen, Móricz József határőr őrnagy és Boda Teréz gyermekeként. A családja székely kisnemesi származású és református vallású volt. Móricz Sándor 1836–1839 között a tullni utásziskolát végezte el, majd kadétként a haditengerészetnél kapott beosztást, azonban édesanya kérésére végül a 15. határőrezredhez került. 1843–1846-ig a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben matematikát és fegyvertant oktatott, ezt követően az ezred fegyverraktárát felügyelő tiszt volt Kézdivásárhelyen. 1845-ben hadnagyi, 1848-ban pedig főhadnagyi rangban állt. 1848. október elején Erdővidék nemzetőr őrnagyává választották.

Háromszék önvédelmi harca idején későbbi apósa, Dobai Károly1 ezredes segédtisztje volt, 1849 áprilisától a két századból álló székely utászosztály parancsnoka lett századosi rangban, majd a székelyföldi hadosztály táborkari tisztjeként szolgált. A zsibói fegyverletétel előtt Kazinczy Lajos ezredes őrnaggyá léptette elő. A szabadságharc leverése után Aradon raboskodott, 1850-ben 8 év várfogságra ítélték. Büntetését Teresienstadtban töltötte, honnan 1852 júniusában uralkodói kegyelemmel szabadult. Ezt követően a nagykőrösi gimnázium tanára volt. 1856 és 1858 között elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, majd fürdőigazgatóként, illetve a Szatmár megyei bikszádi aranybánya vezetőjeként dolgozott. 1859-ben feleségül vette Dobai Leontinát, aki azonban 1862-ben meghalt. 1862-ben újranősült, feleségül vette a francia származású Marine Máriát. 1869-ben alezredesként reaktiválták a magyar királyi honvédséghez és kinevezték a 33. honvédzászlóalj parancsnokává. 1872-ben ezredesként a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnoka, ezt követően pedig 1874-ben a 8. honvéd gyalogdandár parancsnoka volt. 1875-ben nyugdíjazták, 1882-ben hunyt el Nagyszebenben.2

Móricz Sándornak két gyermeke született: az első házasságából Ilona lánya, a másodikból pedig 1864-ben Károly fia. Móricz Károly Párizsban nevelkedett, majd a budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust. Nagyszebeni és nagyenyedi hivatalnokoskodás után a kecskeméti jogi akadémia tanára lett 1892-ben. Számos értekezése, dolgozata jelent meg.3 Az itt közlésre kerülő levél szerzője Károly volt, aki azt Kelemen Lajoshoz, Háromszék megye tiszti ügyészéhez írta 1894. január 23-án. Az irat a Székely Nemzeti Múzeum levéltárába került, az iktatókönyvben 213/1926. december 18. számmal lett bevezetve, mint Móricz Károly ajándéka, az alábbi tárgyak kíséretében: kiállítási bronz emlékérem, tokban képpel, Móricz Sándor 1848-49-i honvéd alezredes tábora a Gyilkoshídnál 1849-ben. Rajzolta 1850-ben az aradi kazamatában. A levél a múzeum könyvtárába került K. 9511. leltári számmal. Innen 1961-ben a Kovászna Megyei Levéltárhoz helyezték át, ahol Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész lelt a nyomára, aki közlés végett a rendelkezésemre bocsátotta.4

A levél lapjait nem folytatólagosan fűzték össze, így az egyes lapok sorrendbe állítását utólag végeztük el. Sajnos, a levél befejezése hiányzik. A forrást a jelenlegi helyesírás és központozás szabályai szerint, az eltérő alakok megtartásával rendeztem sajtó alá.

Forrásközlés:

Kelemen Lajos bátyámhoz atyám 1848/ 49-i dolgairól

Kecskemét, 1894. jan[uár] 23.

III. tized, Nagykőrösi utca 156.

Kedves bátyám!

Bizonyosan azt gondolta eddig, hogy megfeledkeztem azon kívánságáról, mellyel édesatyám 1848/49-i arcképének fényképeztetését kötötte lelkemre.

Ezt nem tettem. Még újév előtt elkészíttettem a fényképmásolatokat, de nem volt időm édesatyám bátyám előtt említett leveleit lemásolni.

Most ezt is megtettem. Ide mellékelve küldöm 7 levél másolatát, melyeket 1848. december 11-étől a fogságból kiszabadulásáig, 1852. június 26-ig írt néhai Vida bácsihoz5 és jegyeséhez, Dobay Timihez, vagyis Leontinához6.


Honvéd utász

Az I. levélből kitűnőleg 1848. december 11-én atyám Uzonban volt7, mint ezredsegédtiszt. Ez abba az időbe esett, midőn még csak a háromszékiek tartották magukat a székelyek közül, ezek is elvágva minden érintkezéstől és minden közvetlen hírtől a magyar ügy állását illetőleg. Jellemző, hogy ennek dacára egy szó említés sincs abban a császárnak hódolás gondolatáról, bárha ezt tették ekkor a csíkiak és amint a levél mutatja, atyám nem látta rózsásnak a kilátásokat. Őt már a szabadságharc kezdete előtt a „magyarnak” nevezték ezredében, mert előszeretettel vásárolta a magyar irodalom termékeit, amint ma is birtokomban vannak még ……..8 műve 1841-ből, Kisfaludy Károlynak és Csokonainak atyám által annak idején szerzett, 1843. és 1844-i, valamint Kisfaludi Sándornak és Petőfinek 1842-i kiadásai. Ezekkel látta ő volt el a háromszéki kisasszonyokat.

S mint ugyanannak ezen leveléből kitűnik, ezen idő előtt lehetett atyám fegyvertiszt, vagyis a fegyvertár őre, mely időből beszélte atyám, hogy egyszer felakarták koncolni, mert azt a hírt terjesztették volt el róla, hogy a fegyvereket eladta a muszkáknak s csakis lélekjelenléte, mellyel azt kívánta, előbb győződjenek meg, vajon megvannak e a fegyverek, mentette meg. Akkor is abban a sorsban akarták különben részesíteni apámat az egész tisztikarral, midőn Balázs majort9 felkoncolták, amint egy alább Zita néni10 beszélte.

Atyám eredetileg tengerésznek lett képezve a tullni Pioner Corpsschulen11, ahol Görgey Artúr is tanult három, vagy négy évet előtte12 s csak nagyanyám felségfolyamodványára lett már megjelent kinevezése tengerész hadapróddá visszavonva s ő a 2. székely határőrezredhez13 helyezve hadapródi, vagyis kadéti minőségben.14 Itten volt azután hadnagy15 s lett 1848-ban, 28 éves korában főhadnagy. Mint hadnagy a mai kadétiskolának megfelelő kézdivásárhelyi mathematische Schuleban16 tanár volt s ma is birtokomban van egy ez időben kéziratban szépen kidolgozott s 1846-ban elkészült műve „Elementes Mathemathik17” melyet 1843. november 1-étől 1846. augusztus 1-éig tartott előadásai alatt szerkesztett.

Ezen magasabb képzettségével járt állásának, illetőleg abból folyt hírnevének köszönheté bizonyára, hogy amint édesatyám beszélte, Gábor Áron tőle kérte volt azt a könyvet18, melynek segélyével ő öntötte aztán ágyúit. Akkor, midőn ezt elbeszélte, meg is kérdeztem volt rögtön édesatyámat, hogy melyik volt a könyv, ő meg is mondta a szerzőjét s én felírtam egy kezemügyében volt könyv belső oldalára, de hogy melyik lehetett az a könyv, nem tudom s most midőn kerestem, nem akadtam rá.

Úgy emlékszem atyámtól hallottam azt az anekdotát is, hogy midőn Gábor Áronnak az első ágyúja elkészült s az ellenséggel összeütközett, a székelyek a hátuk megett szóló ágyújok hangjára azt mondták: „Nagyobbat szól a mienk” s ezen biztos tudatban megverték az ellenséget.19

Midőn az öreg Dobayt20, az édesatyám későbbi apósát arra kényszerítették, hogy a Barcaságra vezesse őket21, azon időpontra nézve beszélhette édesatyám, hogy a nép az ezredesi szállás körül lázongott, azt kiabálta, hogy „el kell pusztítani az árulótat”, értve alatta az öreg Dobayt s azokat a tiszteket, akik nem szereztek volt nemzeti kokárdás sapkákat. Midőn egyre nagyobb volt a veszély, akkor édesatyám fejébe nyomta az öregúrnak saját nemzeti kokárdás sapkáját és felbíztatta, lépjen ki a nép közé s nyugtassa meg. Midőn aztán az öregurat a kokárdás sapkában meglátták, az addig életét követelt nép éljenzésben tört ki.


Dobai Mária gyászjelentője

Atyám II. és III. levele azon időpontra esik, midőn Bem győzelmei után Brassó is a magyarok kezén volt.22

Ezekből a levelekből kitűnőleg, míg Kiss Sándor23, a Móricz Józsi24 bácsi nagybátyja a Tömösi és Törcsvári szorosok védelmével volt megbízva, addig május 15-ig a kőkerti, június 3-ig a Gyimesi, s azután az Ojtozi szorosok erődítési munkálatait tényleg atyám vezette s június 3-i levele szerint körülbelül június 17-ére számította az itteni erődítési munkálatok befejezését, mikor is zászlóaljat kellett kapjon.25

Amint a II. leveléből látszik, május 17-én már meg kellett volna lenni esküvőjének Dobay Timivel, de teendői nem engedték távozni a hadi események helyszínéről s így a közbejött viszontagságok folytán el is maradt az 1859-ig.

Dobay Timire szép világot vet, hogy amint később megvárta atyámat 1859-ig s nem akart máshoz férjhez menni, úgy a szabadságharc alatt megakarta osztani atyámmal a harc és küzdelem fáradalmait.

A IV. levél már Aradról van keltezve, 1849 karácsonyáról s részemről azt elégikus26 hangulatával épp oly szépnek tartom, mint amily szép világot vett atyám érzelmeire. Érdekes benne az, hogy Váradi Sándornak írta alá magát benne édesatyám, amely néven tréfásan nevezték volt atyámat Dobay Timi és saját maga a sepsiszentgyörgyi Móricz család állítólagos régebbi praedicatuma27 után.

Az V. levél ugyanannak [a] Váradi Sándor aláírással atyám azon kettős elkeseredésének hatása alatt van fogalmazva, hogy egyfelől másfél hónap alatt első levelére választ nem kapott, másfelől 8 évre ítéltetett el, bárha amint leveléből is kitűnik, de amint tőle is hallottam említeni, a szabadságharc alatt viselt rangját és szerepét igyekezett eltitkolni. A levél második bekezdése keserű gúnyt tartalmaz, amennyiben az ott említett s általam csak pontokkal jelölt úr atyám versenytársa volt Dobay Timi mellett, aki, amint más levelekből láttam, olyan csúful viselte magát, hogy atyám bizonyára inkább akármit eltűrt volna, semmint egy olyan emberhez forduljon. A levélben említett Pepi, Dobay József28, mostan nyug. cs. és kir altábornagy, 1849-ben honvéd ezredes és Dobay Timinek fivére.

A VI. levélben jelenti édesatyám, hogy 1850. október 17-én indul Theresien­stadtba…

Jegyzetek

1 Életrajza: Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy, 1901. 319-320. o.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 2000. (A továbbiakban: Bona, 2000.) 307-308. o.

2 Bona, 2000. 527-528. o.

3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891. (http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-e...)

4 Boér Hunor könyvtáros (Székely Nemzeti Múzeum) szíves közlése.

5 Vida Dániel (1816–1875) honvéd őrnagy, a kiegyezés után Háromszék főjegyzője. A levélíró nagybátyja.

6 Dobai Leontina, Dobai Károly ezredes lánya.

7 A levél lelőhelye: Romániai Országos Levéltár Kovászna Megyei Szolgálata, Sepsiszentgyörgy / Arhivele Naţionale ale României Serviciul Judeţean Covasna, Sfântu Gheorghe. Fond 20. 118r. Móricz Sándor levele a kézdivásárhelyi tanácshoz. Uzon, 1848. december 11. Közli: Csikány Tamás: Kisháború Háromszéken. 1848. december. Barót, 2015. 100.o.

8 Olvasata bizonytalan.

9 Balázs Manó (1811–1848) honvéd őrnagy a 12. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848. november 28-án Sepsiszentgyörgyön árulás vádjával letartóztatták és a feldühödött honvédek és polgárság felkoncolta. Maga az árulás ténye azonban nem bizonyított.

10 Személye ismeretlen.

11 Tullni utásziskola.

12 1832–1836.

13 Pontosabban 15. (2. székely) határőrezredhez.

14 1839.

15 1845.

16 Kézdivásárhelyi katonai nevelőintézet.

17 Matematika elemei.

18 Joseph von Smola: Handbuch für k.k. österreichische Artillerie-Offiziere. Wien, 1839

19 1848. december 5-6.

20 Dobai Károly ezredes (1793–1858) a 15. (2. székely) határőrezred parancsnoka.

21 1848. december 8.

22 1849. március 20.

23 Kiss Sándor (1809–1849) ezredes, a brassói hadosztály parancsnoka.

24 Móricz József táblabíró, Miklósvár-szék királybírája. Édesanya Kiss Róza, Kiss Sándor ezredes testvére.

25 Székely utászosztály.

26 Bánatos, bús.

27 Nemesi előnév.

28 Dobai József (1820–1898) 1849-ben honvéd ezredes, 1880-ban altábornagy.

Tetszik az oldal? Segíts egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

kodály zoltán

Számos fénykép őrzi Kodály mosolygó jelenlétét a játszó-éneklő gyermekek társaságában télen-nyáron, tavasszal-ősszel mindig elégedetten. Számos írása szól a gyermekek ének és zene tanításáról, az éneklés-zenélés páratlan szépségű, határtalan boldogságáról. Óvó aforizmái is javarészt a gyermeki öröm megszerzése vagy megfosztása körül hallatják hangjukat. Nem véletlenül. Hajlamosak vagyunk axiómáját is – „a zene mindenkié” – rangsorolón áthallani: a zene elsősorban minden gyermeké.

Mezőkeszü

A faluban a románokkal magyarul beszéltünk. A viszony általában jó volt, ha kellett, mindig egymás segítségére siettünk. Alkalmanként, különösen a nagy ünnepeken több román is eljött a református templomba. Mivel kevesen voltak, nem tartottak külön bált a románok. A magyarokkal ilyenkor is mindig jó hangulatban töltötték az időt. Ha közmunka volt valahol, a románok is elmentek a magyar házhoz és fordítva.

Kolozsvár, korcsolyaverseny

Ön tudta, mikor korcsolyáztak először szervezett körülmények között Kolozsváron? Mikortól vált a sétatéri tó a korcsolyaélet központjává? Ki volt az első férfi és nő győztes korcsolyaversenyeken? Mikortól szerepel a műkorcsolya a versenyprogramban? Ki volt az első világbajnok, aki Kolozsváron is fellépett? Íme, néhány érdekesség a sportág hőskoráról városunkban.

Orbán Olga

Évfordulóra készül a kolozsvári, s egyben az erdélyi sportélet. Hatvan éve született meg a romániai tőrvívás egyik legfényesebb érme: Orbán Olga az 1956-os olimpián a tőr egyéni versenyében ezüstérmet szerzett.

gábor áron rézágyúja

Háromszék bizottmányi ülése 1848. november 28-án határozatban mondta ki az önvédelmi harc felvállalását. Ezt megelőzően császári-királyi reguláris csapatok, illetve román és szász népfelkelők törtek be a törvényhatóság területére Erdővidék és bodzai őrvonal felől, az utóbbinál az ellenség az őrséget lekaszabolta. Így a háromszéki alakulatok a fenti két veszélyeztetett pontra siettek.

túr csatorna

1886-ban vetődött fel elsőként egy Túron építendő árvízi szükségtározó építésének a gondolata. A Túr mederszabályozása is elő volt irányozva, a tervezetek Túr-völgyre eső része egyelőre továbbra is papíron maradt – ehelyett a Szamos- és egyes Tisza-szakaszok kerültek előtérbe. 

… mindketten megmutatják a háború igazi arcát és hovatartozástól, illetve a hadakozás majdani végkimenetelétől függetlenül mindenkire egyformán pusztító hatását.

Gróf Gyulaffy László erdélyi kancellár életútja jórészt ismert és feldolgozott. Bécsben bekövetkezett halálának anyakönyvi forrásait azonban eddig senki nem kereste.

uzoni béldi pál

Jelen írás célja az, hogy röviden összefoglalja Béldi Pál életének főbb eseményeit, valamint hogy elénk tárja kapcsolatát a családjával és rokonságával.

klagenfurt

A katona Görgei Artúr és a politikus Berzenczey László életpályája 1862-től, a klagenfurti száműzetés közös évei alatt összekapcsolódott. Utóbbi Kossuth feltétlen híve volt, majd 1849-ben a radikálisok irányába orientálódott, a szabadságharc bukása után pedig követte a lemondott kormányzót a száműzetésbe.

kolozsvár

Kolozsvár az ispánsági vár vonzáskörében létrejött kis települések köréhez tartozott. Az ispánsági várnak, azaz Kolozs várának (Castrum Clus) a legfontosabb települése lehetett, mivel a vár nevével illették, azaz Kolozsvárnak nevezték.

1949-es pokoljárásán tett vallomásában leszögezte: „1910 óta politikával nem foglalkozom”. Ezt a politikát kerülő igaz embert a megrontott igazságszolgáltatás fizetett szolgái törvény elé citálták.