Hírlevél a külhoni magyar tudományosságról

Májusban zajlott le Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlése. A hajdan elsősorban a nemzeti nyelv védelmére létrehozott akadémia ma a magyar tudományosság legfontosabb intézménye, átfogó feladatrendszerébe az összes tudományág képviselete, fejlesztése beletartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza

Szerteágazó tevékenysége részeként a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény azt is az akadémia közfeladatává tette, hogy tartson kapcsolatot „a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel”, hogy támogassa „a határon túli magyar tudományosságot”. Arról is rendelkezett, hogy: „Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására területi bizottságokat létesíthet a környező országokban is, és ezeket fenntartja. A határon túli területi bizottságok a saját államuk jogszabályainak megfelelően tevékenykednek.” Az utóbbi rendelkezés hívta életre 2007-ben az MTA első határon túli területi bizottságát, a Kolozsvári Területi/Akadémiai Bizottságot, a KAB-ot; 2008 óta pedig a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), 2013 óta a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) is részt vesz e programban.

Ezt a tevékenységet az MTA a nyolcvanas évek második felében alapozta meg, testületileg is szervezetten 1990 óta végzi, részben az akadémiai elnökségbe betagolt szervezeti egysége, a Határon Túli Magyarok Titkársága (1999.), részben pedig az MTA elnöke mellett működő Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (1996.) révén.

A májusban lezárult három akadémiai év egyik újdonsága a külhoni magyar tudományosság eredményeiről számot adó hírlevél.

A májusi közgyűlés Lovász László matematikus akadémikust, egyéb magas kitüntetések mellett a Nobel-díj értékű Wolf-díj birtokosát választotta meg elnökké. A folytonosság jegyében az új elnök kérésére folytatják munkájukat az akadémiai vezetést korábban is segítő elnöki bizottságok, köztük a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság is. A megelőző három év munkájának elismeréseképpen e bizottság elnöke változatlanul Kocsis Károly földrajztudós akadémikus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatója.

A bizottság tagjai a Kárpát-medence elismert magyar tudósai, részben a szomszédos országok, részben Magyarország kutatói. Közreműködésükkel az akadémiai ciklusokon átnyúló hagyományos támogatási formák mellett újak is megvalósulnak. A májusban lezárult három akadémiai év egyik újdonsága a külhoni magyar tudományosság eredményeiről számot adó hírlevél volt. Korábbi esztendőkre visszanyúló várakozás hívta életre, az az igény, hogy a trianoni szerződéssel elcsatolt területek, illetve a diaszpóra magyar kutatói, tudományos műhelyei kölcsönösen tájékozódhassanak egymás eredményeiről, és folyamatosan hírt adjanak magukról az MTA-hoz kötődő magyarországi tudományosságnak is.

A hírlevelet az MTA 2011 októberében (a próbaszámot szeptemberben), a 2014-ben lezárult akadémiai ciklus első évében indította útjára. Küldetését így fogalmazták meg: a hírlevél az elektronikus hírközvetítés révén rendszeresen és gyorsan ismertté teszi a magyar nyelvű és tárgyú kutatások külhoni művelőinek eredményeit és magukat a tudósokat. Azóta 31 lapszám jelent meg. Minden adat a 2014. májusi állapotot tükrözi, az MTA Közgyűlése Külső Tagok Fórumára készült összefoglaló alapján. A hírlevél havonta jelenik meg, a 15-ei lapzártát követő napokban. A hírlevelet bizottság szerkeszti. Felelős kiadója Kocsis Károly, az elnöki bizottság elnöke.

A hírlevél célcsoportjai elsősorban a külhoni magyar kutatók és szervezetek, az összes akadémikus (rendes, levelező, külső, illetve tiszteleti tagok), az MTA köztestületének külső tagsága és az MTA kutatóhálózata. Természetesen érdeklődők, feliratkozók is kapják és szabadon terjeszthető.

A hírfajtákat az alábbi rovatok szerint különítettük el: Elismerések, díjak; Kutatások; Publikációk; Szervezeti hírek; Rendezvények; A tudomány szolgálatában; Évfordulók, tudománytörténet (az egyetlen, nem kurrens hírt tartalmazó rovat: tudománytörténeti visszatekintés az elcsatolt országrészek magyar kutatóiról, illetve a külföldre emigrált magyar származású tudósokról.); Felhívások. Az eddigi 31 lapszámban összesen 1831 híregység jelent meg. A Kárpát-medencéből származó hírek aránya magasan felülmúlja a diaszpóra híreit. Ez a tény nem a tényleges tudományos eredmények számáról, hanem az információk eljutásának esetlegességére vall. A folyó kutatásokról szóló hírek kevésbé jutnak el hozzánk. A hírekről az eddigi gyakorlat szerint közvetlenül a kutatóktól, illetve szervezetektől, az elektronikus médiumoktól, illetve sajtófigyelőktől, valamint szervezeti/intézményi honlapokról értesülünk.

2012 júniusától a hírlevél melléklettel bővült, hogy az MTA külső, illetve tiszteleti tagjait ismertté tegyük a határon belüli és határon kívüli magyar tudományos világ számára.

A legjelentősebb hírforrásaink a Kárpát-medencében:

Romániában: a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Scientia Kiadó, az erdely.ma, a szabadsag.ro, az erdon.ro, a 3szek.ro/Háromszék, a kronika.ro, a transindex.ro, a nyugatijelen.ro.

Szlovákiában: a Fórum Intézet, a Selye János Egyetem, az ujszo.com, a felvidek.ma, a bumm.sk, a klkomarno.sk, a parameter.sk, a hirek.sk (Szlovákiai Magyar Televízió).

Szerbiában: a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Fórum Könyvkiadó, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság, a vajdasag.ma, a magyarszo.com, a hetnap, a Pannon RTV.

Ukrajnában: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a karpatalja.ma, a kiszo.hhrf.org, a karpataljalap.net, a karpatinfo.net.

Horvátországban: az Új Magyar Képes Újság.

Szlovéniában: a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a nepujsag.net, a rtvslo.si (Muravidéki Magyar Rádió).

A legjelentősebb hírforrásaink a diaszpórában:

Európában: a Bécsi Napló, a Bornemisza Péter Társaság, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, az Europa Club, a Finnországi Magyarok Egyesülete, a Genfi Magyar Egyesület, a Gráci Újság, a HunNor – Magyarok Norvégiában, a Magyar Egyesület Berlin, a Magyar Mérnökök és Építészek Svájci Egyesülete, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége, az Ungarisches Medien- und Informationszentrum, a Volksgruppen, a Zürichi Magyarok Egyesülete.

A tengeren túl: a Hungarian Medical Association of America, a Hungarian Studies Association of Canada, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, a Massachusettsi Magyar Egyesület, a Nyugati Hírlevél, a Rutgers, a The State University of New Jersey, a The American Hungarian Library and Historical Society, a The American Hungarian Educators Association (AHEA), a Wellingtoni Magyar Hírmondó.

2012 júniusától a hírlevél melléklettel bővült. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az MTA külső, illetve tiszteleti tagjait ismertté tegyük a határon belüli és határon kívüli magyar tudományos világ számára, életkori és regionális szempontok figyelembe vételével, lapszámonként – döntően a világhálón hozzáférhető információk alapján – életművük rövid felsorolásával bemutatunk egy-egy, a diaszpórában élő magyar tudóst. Az első lapszámokban a három élő magyar Nobel-díjast mutattuk be.

Eddig 22 kutató portréját adtuk közre. Közülük néhányan válaszoltak a mindannyiuknak elküldött tudománypolitikai, tudományfilozófiai kérdéseinkre is. A felvetett kérdések: Magyarország nagyon büszke a szürkeállományára, a tudományos teljesítmény az ország egyik legfontosabb eredményének számít. Hogyan ítéli meg Magyarországnak a 21. századi tudomány világában betöltött szerepét? Sok magyar tudós él és dolgozik Magyarország határain kívül. Milyen összefüggést lát nemzeti/etnikai hovatartozása és tudományos pályafutása között? Változó világunkban korábban ismeretlen problémákkal szembesülünk. Véleménye szerint melyik tudományterület kutatásai adhatnak leginkább választ korunk legégetőbb kérdéseire? Az általunk összeállított portrét minden esetben elküldjük a portré alanyának egyeztetésre. A bemutatott tudósok névsora ábécérendben: Aczél János, Ács György, Balas Egon, Balázs Endre Sándor, Berde Botond, Bodi László, Diczfalusy Egon, Erdős G. Ervin, Fáj Attila, Herskó Ferenc, Hottovy Tibor, Köves-Zulauf Tamás, Lajtha Ábel, Lóránd László, Oláh György, Pauncz Rezső, Polányi János, Rabó Gyula, Róbert László, Salamon István, Sinkovics G. József, Vánky Kálmán Géza. (Valamennyiüket megtalálják az MTA adatbázisában.)

A visszajelzések a hírlevél eddigi történetének csöndes sikeréről árulkodnak. A köszönő, dicsérő sorokon túl az elmaradt híradások miatti panaszok is arról szólnak, hogy fontos hírforrássá vált. Az MTK EB hírlevele reményeink szerint egyre jobban kitölti az információs űrt, és sok tekintetben szemléletet is formál. A teljességhez szükségünk van mindazok közreműködésére, akik a külhoni magyar tudományosságról releváns információkkal rendelkeznek, s azok közlése érdekében fölveszik velünk a kapcsolatot.

A lapszámokat az érdeklődők megtalálhatják az MTA honlapján.

Új hozzászólás