Az oktatás nem más, mint a tudás rendszeres, intézményesített „átadása”. Valójában a tudás nem adható át, minden embernek újra kell teremtenie saját élményeiből azt a tudást, amit majd alkalmazni fog. Comenius szerint születéskor a gyermek csak a tudomány magjával van felruházva, majd az oktatás serkenti ezeket a „magokat”.
A társadalom érzelmi működése
A következő sorokban a társadalmi cselekvés egyik összetevőjét fogom ismertetni: a tömegcselekvést. Nem mindenfajta cselekvést nevezünk társadalmi cselekvésnek. Akkor válik társadalmi jellegűvé egy cselekedet, ha mások viselkedéséhez igazodik. Számos esetben tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést. A tömeg létrejötte függvényében három típust különíthetünk el: előzetesen megszervezett tömeget, konvencionális tömeget és spontán tömeget. E tömegtípusok vizsgálata függvényében lényeges kiemelni a szervezetlenség jellegzetességeit. A szervezetlen tömeg jellemzői közé soroljuk a következőket: impulzivitás, erőszakosság, következetlenség, határozatlanság, befolyásolhatóság, tudatlanság. Viselkedése olyanféle, mint egy tanulatlan, indulatos vagy féktelen gyermeké, szenvedélyes meggondolatlan felnőtté. A legrosszabb esetben megnyilvánulásai egy vadállatéhoz hasonlóak.
Számos ember halmaza önmagában véve nem nevezhető társadalomnak, ehhez szükséges, hogy az emberhalmaz adott egészet alkosson, közös érdek megvalósítása érdekében, mely több egyénben találkozik.

Először a társadalom fogalmát kell meghatározzuk, mielőtt megértenénk ennek érzelmi szinten való működését. Míg a többi tudomány esetében a kutatás tárgyának meghatározása nem jár nehézséggel, mivel kézzelfoghatók, érzékeinkkel észlelhetők a természet elemei, az élet jelenségei, addig a társadalmi tudományok alaprétegét csak elvonás (külön kezelés) útján alkothatjuk meg, habár hatásait érezzük azáltal, hogy tapasztaljuk az értékek változását a szociokulturális és gazdasági életben, érezzük a szokások, jogok kényszerítő erejét, de mikor a hatás okát kutatjuk, puszta fogalmakat kapunk. (Tegze, 1908, 5–6. o.)
A társadalom lényegét képező tulajdonságok: a közös cél és az együttes működés.
„Bizonyos állandó s egyetemesnek tekinthető cél által egybekapcsolt egyéneknek szabályok által rendezett összességét tekintjük társadalomnak.” (Tegze Gyula, 1908, 3. o.)
Nem nevezhető társadalomnak a teljesen szervezetlen, puszta ösztönön alapuló tömeg, határozatlan célú társas érintkezés és minden egyéni vagy részleges célokat szolgáló olyan kapcsolat, melynek célpontja egyetemessé soha nem válhat. A társadalom az individuális lények együttműködésének eredménye. E kölcsönhatás által az individuumok egy új világnak, a fizikai léttel szemben a szellemi életnek lesznek megteremtői. A szellemi élet alkotásai: a nyelv, a művészet, a vallás, az oktatás, a társadalomban való élés eredményeképpen jöttek létre. A társadalom az ember lelki világának formálója. Állíthatjuk úgy is, hogy a szellemi élet elképzelhetetlen a társadalom és annak produktumai – a nyelv, az írás, a tudomány, a művészet – nélkül. (Tegze, 1908, 17–18. o.)
A csoportosulásnak és az együttműködésnek nélkülözhetetlen szerepét a természetben is észleljük, de a legprimitívebb formában. Viszont a növényi és állati test nem más, mint elementáris lények, sejtek együttműködésének eredménye. Ezeket a képződményeket, amelyek részeik működésében szellemi hatásokat nem hoznak létre, ezért a társulás alapja tisztán biológiai. Habár a szervezkedés és a munkamegosztás egyes állatfajnál is fellép (pl a méhek, farkasok esetében), ez csupán csak biológiai alapokra épül, mivel a természet által előre meghatározott, kijelölt funkciókat végeznek úgy a hímek, mint a nőstények. A többi élőlénynél az embertől egészen eltérő, abszolút más típusú társas viszonyokkal találkozunk. (Tegze, 1908, 17. o.)
A társadalmi cselekvés egyik jelentős komponense a tömegcselekvés. (Tegze, 1908, 284. o.)
Tömegcselekvésről tárgyalunk abban az esetben, amikor valamely társadalmi tevékenység nem előre meghatározott tervek szerint, nem egy kijelölt személynek, mint szervnek irányítása mellett, hanem az összesség véletlenül támadó impulzusainak behatása alatt, közös benyomások következtében viszik végbe. Ezért sokszor nehéz a tömegcselekvések helyét a társadalmi folyamatok körében pontosan meghatározni, hogy kizárólag milyen jellegűek és ugyanakkor nehéz feladat megállapítani, hogy a cselekvések erkölcsi, jogi vagy politikai arculatúak. (Tegze, 1908, 286–288. o.)
(1841–1931), a tömegpszichológia egyik
megalapozója (forrás: Wikipédia)
Gustave Le Bon – a tömegpszichológia egyik megalapozója –, a Tömegek lélektana című írásában (1920) kijelentette, hogy a tömegjelenségek inkább a társadalmi alakulás kezdetein, valamint a társadalom végső pontján és ezek felbomlásuknál jelentkeznek. Ez a megközelítés viszont eléggé szűk, mivel a tömegjelenségek körébe sorolhatjuk mindazon jelenségeket is, amelyek körében az utánzás játszik legfontosabb szerepet. Léteznek izgalomból fakadó cselekvések is, melyeket a vallás, az erkölcs, a politika tényei váltják ki. Egy közös impulzus készteti az egyéneket cselekvésre. Sokszor azt tapasztaljuk a jelenben, hogy nem közvetlenül érintkező egyének cselekvéseiről van szó, hanem olyan aktivitásokról, melyek bizonyos impulzus hatása alatt keletkeznek és úgy az egyes egyének, mint osztályok gondolatmenetét befolyásolják és bizonyos irányba való cselekvésre ösztönzik vagy késztetik. (Le Bon, 1920, 20–21. o.) Főleg az érzelmek hatása alatt lezajló cselekvéseknél lépnek fel ezek a jelenségek. Leginkább a politikai törekvés terén tapasztaljuk ezeket a cselekvéseket, melyek olyan mozgalmak létrejöttét eredményezik, mint például: hazafias, vallásos, vallásellenes, szociális, stb. Ezek rendezetlen cselekvésben, nyugtalanságban mutatkoznak. Ilyenkor az egyén a tömegben hasonló a géphez, amelyet nem saját akarata, nem saját döntése, hanem egy külső erő vezet. Fontos kiemelni, hogy a szervezés hiánya miatt az embertömeg csak ösztönszerű cselekvésre lesz képes, egységes, egyhangú működésre azonban képtelen, ezért minden eredmény a véletlentől függ, mivel minden egyén a találomra cselekszik. Az alacsonyabb rendű ösztönök ilyenkor általánosabbak, mint a magasabb rendű morális jellemvonások. Mivel a tömegben lévő személy úgy érzi, hogy cselekedeteiért nem lehet kérdőre vonni és meggyőződve van arról, hogy az általa elkövetett tett nem bizonyítható rá, ezért az egyén felelősség érzete háttérbe szorul. (Le Bon, 1920, 49. o.) Az ilyen körülmény a tömeget bűntett elkövetésére ösztönzi. Az érzelem ilyenkor nagy mértékben fellép és könnyen befolyásolhatja az egyént, és számos esetben saját érdekeivel ellentétes cselekvésre is motiválhatja. (Le Bon, 1920, 25. o.) Az egyén a tömeg hatására hasonló folyamat alá kerül, mint a hipnózis, mivel viselkedése, megnyilvánulása módosul. A tömegben való olvadás következtében az egyén intellektuális képességei túlságosan csökkennek, az értelem hatása nincs jelen. Az emberek a tömegben élik ki nem elfogadott, nem megengedett ösztönüket. Ugyanakkor a tömegben eltűnik az ember egyénisége. Mindezek a feltételek a tudatos személyiség megszűnéséhez vezetnek, helyet adva a tudattalan személyiség előtérbe kerülésének. (Le Bon, 1920, 21, 57. o.) A Le Bon által felvázolt tömegek megnyilvánulása kegyetlen és romboló, mely meghatározza az egyén érzelmeit, gondolkodását, cselekedetét. (Le Bon, 1920, 31. o.)
Elias Canetti a Tömeg és hatalom (1991) című írásában a tömeg pusztító tulajdonságát említi meg, mely megnyilvánult különböző országokban és kultúrákban. A tömegben minden tag megszabadul másféleségétől, egyenértékűnek, egyformának érezve magát társával. Bekövetkezik a tömegben lezajló leglényegesebb folyamat a kiürülés. A kiürülés megszünteti a különbségeket, lehetővé teszi azt, hogy minden egyén egyenlőnek érezze magát, habár az mégsem végtelenül egyenlő (Canetti, 1991, 16. o.) Canetti felhozza a figyelmet arra, hogy a parancsra cselekvő ember iszonyú tetteket képes elkövetni. A parancsok követése, az ember szabadságának korlátozását, sőt pillanatnyi megszűnését eredményezi. Az ember tehát akkor lesz szabad, ha nem követ külső parancsokat, hanem csak olyanokat, amelyek belülről fakadnak. Ennélfogva szabad ember lehet az, aki ösztöneinek engedelmeskedik, ezeket követi, de ha ezek elszabadulnak, bonyodalmakhoz vezethetnek, az engedelmeskedő pedig azt fogja hinni, hogy önszántából cselekszik. (Canetti, 1991, 315. o.)
Mindenütt, ahol emberi élet van, felmerülnek fenyegető tömegek.
Az indulati cselekvéseknek – tömegen belül – szellemi indítóokának egyik legfontosabb tényezője a tudatlanság, ezért a tanulatlan vagy iskolázatlan nép nagyon apró (minimális) mértékben cselekszik megfontoltan, értelmesen és helyesen. Egy iskolázatlan, tudatlan tömeg érzelmeinek, szenvedélyeinek, indulatainak, előítéleteinek, téveszméinek rabja. Ezért könnyen el lehet hitetni vele, hogy vészhelyzet van, holott nincs. Az erőszakosságot számos esetekben, olyan egyének indítják, akiknek értelmi és erkölcsi fejlettsége kis mértékű. (Tegze, 286–287. o.) A cselekvés együttérzési és utánzási jellegét kiemelve azt tapasztaljuk, hogy az az egyén, akit az érzelem befolyásol, példája által központtá válik, az érzelmeknek és indulatoknak hordozója lesz, akitől majd számos irányba terjed újból tovább a lelkesedés. Így tehát az egyének által a tömegben egymásra gyakorolt hatás terjed és erősödik. Sokszor észleljük, hogy amikor az egyén a lelkesedését más személlyel közölte, ennek indulata rá is visszahat, és ezáltal izgatottságát növeli. (Tegze, 1908, 288–289. o.)
A tömeg tehát egy önálló alakulat, mely különbözik az összes őt alkotó egyes egyéntől, mivel sajátos törvényekkel rendelkezik.
Az érzelmi társadalmi cselekvések általában érzelmek, szenvedélyek befolyása által alakulnak, minden előre való mérlegelés nélkül, átgondolatlanul. A lelkesedés (izgatottság) kiterjedésének és indulati tömegcselekvésnek egyedüli gátja az átgondolás és a kritikai gondolkodás.
Az ösztönök felszabadításával és az erőszak megnyilvánulásával eltűnik az emberiesség a cselekvésben, viselkedésben és életmódban. Az eltömegesedés veszélyének bekövetkezése által saját egyéniségünkről mondunk le.
Tegze Gyula: A társadalom – Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése (Stein Lajos), Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Kiadó, 1908, Budapest
Gustave Le Bon: A tömegek lélektana, Franklin Társulat Kiadó, 1920, Budapest Ellias Canetti: Tömeg és hatalom, Európa Könyvkiadó, 1991, Budapest
További írások
Az ember a legrégibb idők óta próbál eligazodni a csillagok között. Ezért fantáziája benépesítette az égboltot különböző csillagalakzatokkal. Így került az égre az a sok állat, mint például medve, kutya, delfin, sas, hattyú, kutya, kos, bika, rák, skorpió, számtalan mitológiai figura, használati tárgy stb. Szóval minden nép a saját regéinek-meséinek alakjait, vagy éppen jellegzetes használati tárgyait emelte a csillagok közé.
Benedek Dezső antropológus, nyelvész a Georgiai Egyetem professzora, vendégtanár Oszakától Kolozsvárig, számtalan tudományos publikációval és kutatói ösztöndíjjal rendelkezik, és nem mellesleg 18 nyelven ért és beszél. Szakterülete a nyelvészet, pszicholingvisztika, a pszichológiai antropológia, a roma etnológia, a japán, a kínai, a koreai és a vietnami nyelv és irodalom, a kulturális antropológia, a kelet- és közép-európai és ausztronéziai etnológia, a szociológia, a humánföldrajz, a szociál- és antropológiai pszichológia.
Ki és mikor alkotta meg a radiokarbonos kormeghatározás technikáját? Pontosan mit is jelent? Napjainkban milyen eszközöket használnak a vizsgálatok során? Melyek lehetnek a céljai az ilyen vizsgálatoknak? Milyen mértékben tudja segíteni a régészetet a kutatásai során? Milyen konkrét példák vannak a szénizotópos vizsgálatokra? Ezeknek a kérdéseknek igyekeztem utánajárni ebben az írásban.
2020 március 30., hétfő. Ezen a napon léptem be először, teljes védőfelszerelésbe burkolva, jelenlegi munkahelyem, a dél-németországi tüdőkórház újonnan kialakított, a többi résztől dupla ajtóval elzárt koronavírus-osztályára. (...) A beöltözési procedúra mindig a kézfertőtlenítéssel kezdődik, aztán következik a védőfelszerelés megadott sorrendben való felöltése, mikor úgy tűnik, hogy minden darab a helyén van, akkor át lehet lépni a következő ajtón: következik a piszkos öltöző. Itt leellenőrzöm az egész alakos tükörben, hogy nem felejtettem-e el valamit, megvan-e a második, rövidebb munkakesztyű a hosszú belső kesztyű felett, jól záródik-e a köpeny hátul. Minden rendben, kilépek a második öltözőből, be a fertőző zónába.
Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti.
Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez.
Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik.
A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét.
A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben.
Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt.
A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven.
Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet.
Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására.
Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap.
![]() |
![]() Az ember a legrégibb idők óta próbál eligazodni a csillagok között. Ezért fantáziája benépesítette az égboltot különböző csillagalakzatokkal. Így került az égre az a sok állat, mint például medve, kutya, delfin, sas, hattyú, kutya, kos, bika, rák, skorpió, számtalan mitológiai figura, használati tárgy stb. Szóval minden nép a saját regéinek-meséinek alakjait, vagy éppen jellegzetes használati tárgyait emelte a csillagok közé. |
![]() Benedek Dezső antropológus, nyelvész a Georgiai Egyetem professzora, vendégtanár Oszakától Kolozsvárig, számtalan tudományos publikációval és kutatói ösztöndíjjal rendelkezik, és nem mellesleg 18 nyelven ért és beszél. Szakterülete a nyelvészet, pszicholingvisztika, a pszichológiai antropológia, a roma etnológia, a japán, a kínai, a koreai és a vietnami nyelv és irodalom, a kulturális antropológia, a kelet- és közép-európai és ausztronéziai etnológia, a szociológia, a humánföldrajz, a szociál- és antropológiai pszichológia. |
![]()
Ki és mikor alkotta meg a radiokarbonos kormeghatározás technikáját? Pontosan mit is jelent? Napjainkban milyen eszközöket használnak a vizsgálatok során? Melyek lehetnek a céljai az ilyen vizsgálatoknak? Milyen mértékben tudja segíteni a régészetet a kutatásai során? Milyen konkrét példák vannak a szénizotópos vizsgálatokra? Ezeknek a kérdéseknek igyekeztem utánajárni ebben az írásban. |
![]() 2020 március 30., hétfő. Ezen a napon léptem be először, teljes védőfelszerelésbe burkolva, jelenlegi munkahelyem, a dél-németországi tüdőkórház újonnan kialakított, a többi résztől dupla ajtóval elzárt koronavírus-osztályára. (...) A beöltözési procedúra mindig a kézfertőtlenítéssel kezdődik, aztán következik a védőfelszerelés megadott sorrendben való felöltése, mikor úgy tűnik, hogy minden darab a helyén van, akkor át lehet lépni a következő ajtón: következik a piszkos öltöző. Itt leellenőrzöm az egész alakos tükörben, hogy nem felejtettem-e el valamit, megvan-e a második, rövidebb munkakesztyű a hosszú belső kesztyű felett, jól záródik-e a köpeny hátul. Minden rendben, kilépek a második öltözőből, be a fertőző zónába. |
![]() Napjainkban lépten-nyomon halljuk, látjuk, olvasunk róla, valóságos „divattéma” lett a fenntartható fejlődés témaköre, problémája. De mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalma alatt, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? A „fenntartható fejlődés” fogalma a környezettel, a környezetszennyezéssel kapcsolatos. A probléma gyökere mintegy kétszáz évre, az ipari forradalmat követő időszakra nyúlik vissza. A tudomány és technika fejlődésével az ipari termelés felpörgött, megsokszorozódott, amelynek a természet látta kárát a nyersanyag kibányászása, feldolgozása révén, valamint a természetben tárolt nagymennyiségű hulladék miatt. Ezzel párhuzamosan a Föld népessége is megszaporodott, ami a mezőgazdaságot állította komoly feladatok megoldása elé hozzájárulva a természet szennyezéséhez (talajerózió, monokultúrák elterjedése, növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazása stb.). Manapság a szennyezés a Föld minden környezeti elemét átfogja, magát az életet is veszélyezteti. |
![]() Palocsay Rudolf, a saját erejéből építkező növénynemesítő mindig, minden időben és minden rendszerben megállta a helyét, mert hihetetlen munkabírással rendelkezett, illetve nagyon szerette a növényeket és a természetet. Palocsay Rudolf kertész volt, növénynemesítő, kertészeti szakíró, valamint a Román Mezőgazdasági Akadémia tiszteletbeli tagja. Nemesítési kísérleteivel hírnevet szerzett belföldön és külföldön egyaránt, és hozzájárult a romániai mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének öregbítéséhez. |
![]() Napjaink kihívásai közé tartozik a globális ökológiai válság mérséklése, melynek hatásai megnyilvánulnak politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, mind globálisan, mind helyi szinten. Ez a válság a bizonytalanságba sodorta az emberiség jövőjét és sürgeti a megoldásokat. Megoldásként a fenntarthatóság fogalma – mint biztonságos jövőt és emberi jólétet ígérő jövőkép – tört be a tudományból a köztudatba, és mára már számos ágazatban megjelenik. |
![]() A rendelkezésre álló konkrét adatok szerint 1940. november 20-án tette meg Heller László US2356404 kódszámmal amerikai szabadalmi bejelentését a levegőhűtéses kondenzációs eljárásra vonatkozóan. A szabadalmaztatás ügyét ugyan a háborús körülmények is hátráltatták, de végeredményben a bejelentés 1944. augusztus 22-én oltalmat kapott! A feltaláló és iparjogvédelemben jártas kollégái ugyancsak szakszerűen és körültekintően jártak el, amelynek végeredményeként hosszú évtizedekre biztosították a Heller Systemként jegyzett találmány védettségét. |
![]() A szakemberek azonban sok „mesterséges”, azaz a természetben nem található anyagot ismernek és kínálnak használatra, ismerjük el, egyre sikeresebben, amelyek lényegesen különböznek a természetes anyagoktól. A legfontosabb különbség nem a fizikai tulajdonságokban van, hanem főként a természetben való viselkedésükben. |
![]() Virágzó amerikai tsuda gróf Bánffy György bontsidai kertjében” – adja hírül az 1700-as évek végén az egyik akkoriban megjelenő újság. A szenzációnak szánt híradás egy, a szűkebb hazánkban akkor még ritkaságnak számító pozsgás növény, az Aloe virágzásáról tudósítja a lap olvasóit, bár a „tsuda növény” leírása tulajdonképpen egy másik, szintén pozsgás növényre, egy Agavéra utal . Azonban amit Erdélyben akkor még különlegességnek, egzotikumnak tartottak, az a pozsgás növények, és ezen belül a kaktuszok őshazájának számító Afrikában, illetve az amerikai kontinensen már évezredek óta ismert volt. |
![]() A Tordai Üveggyár 1921-ben alakult. Alapítói egy kolozsvári bank és Mendel Simon tordai bankár volt. Külföldi munkásokat hoztak német, lengyel, cseh, olasz földről. A munkahelyen új munkaerőt képeztek. 1929-ben már ötszáz-hatszáz munkással dolgoztak. Számukra lakótelepet hoztak létre lakásokkal, üzlettel, klubbal, sportteremmel. Ez a telep ma is ismert, Kolónia néven. |
![]() Egy borzongatóan kellemesen érzés tölti el az erdélyi denevérész szakembereket, amikor megállnak Európa talán legnagyobb denevérkolóniája alatt. A Szolcsvai Búvópatakban a hosszúszárnyú denevér több mint 30 000-es kolóniája néma, élő szőnyegként borítja a barlang mennyezetét minden télen. A törpedenevérek szintén több tízezres egyedszámú csoportja a hosszúszárnyú denevér „szőnyeg” közelében található. De hibernál a barlangban még pár ezer közönséges denevér és pár száz nagy patkósdenevér is. Minden összevetve, a barlang teljes, több denevérfajból álló téli állománya elérheti a 100 000 egyedet. |
Évszázadokkal ezelőtt az ételt a konyhában, családi környezetben készítették, melyet azonnal, frissiben el is fogyasztottak. A társadalom fejlődésével, idővel a falusi közösségek keretében, a társadalmi munkamegosztás révén új szakmák jelentek meg – hentes, pék, sörfőzőmester stb. –, akik az élelmiszerkészítéssel járó munka egy részét magukra vállalták. A folyamat tovább folytatódott és fokozódott a városok megjelenésével, növekedésével. Így egyre nagyobb mértékben áttértek helyi termelésről az ipari méretű termelésre, a friss ételek helyett pedig a tartósított élelmiszerek fogyasztására. |
![]() Környezetünk egyik fontos eleme, mely a hidroszférát alkotja a többi környezeti egység mellett (geoszféra, atmoszféra, bioszféra és krioszféra). A Föld életében a víznek nagyon fontos szerepe volt, illetve van: ez pedig bolygónk klímarendszerének és az életnek a kialakítása és fenntartása. A természetben a víz állandó mozgásban van (vízszintes és függőleges irányban egyaránt), a környezeti elemek között pedig intenzív anyag- és energiacsere megy végbe, zárt ciklusokban. Ezt nevezzük a víz körforgásának, mely évi 396 000 km3 mennyiséget jelent, és melynek hajtóereje a Nap. |
Új hozzászólás