Tóvidék-program Mezőségért

„Mezőség egy olyan térség, amelynek fejlesztése példaértékű lehet egész Európában: a kihalás szélén álló kultúrtáj megmentését teljesen új, innovatív módszerekkel lehet megkísérelni, hiszen gyakorlatilag a semmiből kell felépíteni ezt a világot.” (Ocskay Gyula)

A rendszerváltás után 25 évvel az erdélyi Mezőség továbbra is a térség elmaradottabb régiói közé tartozik. Az 1990 után Romániában elkezdődött társadalmi és gazdasági folyamatok negatív hatásai a Mezőségen jobban megérződtek, mint Erdély más vidékein. Ezek között megemlíthetjük a munkaerő és a szellemi tőke elvándorlását, a népességcsökkenést (1966 és 2011 között 114 996 személlyel csökkent Mezőség lakossága, miután 307 483 lakos volt és 192 487 maradt), az önfenntartást sem biztosító paraszti kisgazdaságok rendszerét, a közművelődési – és más jellegű – infrastruktúra leépülését, a szellemi és közösségi igénytelenség terjedését, főleg a fiatal nemzedékek esetében.

Az utóbbi években az itteni közösségek gazdasági helyzete, a települések infrastruktúrája fokozatosan javult. Ugyanakkor pozitív folyamatokat jegyezhetünk az etnikai-közösségi megtartó tényezők: az egyház, az oktatás, a közművelődés, a kultúra terén is.

A feketelaki Téka Táborközpont. Molnár Tibor felvétele

A szamosújvári Téka Alapítvány közvetlen városi működési kereteinek kihívásai, feladatai mellett kezdettől fogva felvállalta a tágabb régió, Mezőség és ezen belül Tóvidék gondjait is. Ez a kisrégió a Mezőség észak-nyugati felén a katonai, a gyekei, a gyekei faluközi, a cegei és a vasasszentgothárdi tavak vizét levezető és a Szamosújvár mellett a Kis Szamosba ömlő Füzes patak mellett található, vagy ezekhez kötődő településeket foglalja magába.

A mezőségi szórvány oktatási rendszerének fejlesztése, a kulturális rehabilitáció sikeres elindítása mellett nyomon kell követni ezeknek a közösségeknek a korszerűsödési folyamatait is. Kulturális és oktatási programjaink eredményei által gerjesztett megvalósítás a Tóvidék Program, amelynek célja, hogy általa támogassuk a mezőségi Tóvidék szórványtelepüléseinek modernizációs törekvéseit. Segítséget nyújtunk abban, hogy e közösségekben jól felszerelt művelődési központok, tájházak létesüljenek, és a turisztikai vonzerő növelése mellett közösségregeneráló kezdeményezések induljanak el. Az is fontos, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára élhetőbb szülőfalut biztosítsunk. Hogyan, milyen irányban, milyen erőforrásokra és értékekre támaszkodva lehet erős, egészséges önértékelésű és nemzettudatú közösségeket alakítani? Fontos az is, hogy a szórványfalvak lakói magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt több­let­értéknek fogják fel.

A Tóvidék-program több célkitűzést követ. A fontosabbak között említhetjük a helyi akciócsoportok létrehozását a települések közösségi életében felelős személyek együttműködésével, a helyi anyagi és szellemi erőforrások feltérképezését, tájházak létrehozását minden nagyobb mezőségi szórványtelepülésen, településközpontokban. Továbbá többrendeltetésű közösségi terek kialakítása és felszerelése, a programban résztvevő települések idegenforgalmi népszerűsítése (honlapok, turisztikai reklámanyagok készítése, kulturális útvonal kialakítása), a helyi kulturális kínálat minőségi rendszerben történő bemutatása is a célok között szerepel.

A feketelaki Faluház. Balázs-Bécsi Attila felvétele

A programot 2005-ben indítottuk el, és az eltelt időszakban sikerült egypár megvalósítással, kezdeményezéssel hoz­zá­járulni ahhoz, hogy a térségben lét­re­jöjjenek a nagyobb tervezési, fejlesztési lehetőségek. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) támogatásával 2007-ben 15 tóvidéki szórvány-magyar falu részvételével  létrehoztuk Tóvidéki Közkincs Kerekasztalt. Ezzel sikerült megalapozni   a térségben létező kulturális, oktatási  és társadalmi tényezők hosszú távú  együttműködését. Az OKM támogatása olyan folyamatot indított el Tóvidéken, amely lehetőséget nyitott a kisrégió rehabilitálására.

A Kerekasztal által elindított szakmai munka következtében 2008-ban létrehoztuk a Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesületet. Ezzel sikerült jogi intézményi keretekbe helyezni a 15 tóvidéki szórvány-magyar falu érdekközösségét. A Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesület tagjai a tóvidéki térségben létező magán- és közjogi intézmények (civil szervezetek, egyházak, iskolák stb.). Célunk a 15 társult falu (Füzes, Feketelak és fíliái, Melegföldvár, Buza, Szentmárton és fíliái, Katona) közösségi érdekeinek megfogalmazása és képviselete.

Hat településen (Ördöngösfüzes, Buza, Magyarpalatka, Melegföldvár, Me­ző­keszü és Feketelak) 2010. május 14-én adtuk át hivatalosan a helyi képviselőknek a közösségi központok felszereléséhez szükséges eszközöket (multifunkcionális nyomtatót és fénymásolót, számítógépet, kivetítőt, televízió készüléket, DVD-lejátszót, digitális fényképezőgépet) 50 000 lej értékben.

Feketelakon az alapítvány létrehozott egy táborközpontot, ahol nyaranta bel- és külföldi csoportok táborozhatnak, hozzájárulva a település és a térség idegenforgalmi népszerűsítéséhez. Ugyanezen a településen 2010-ben a helyi közösségnek átadtunk egy Faluházat, amelyben egy tájszoba és egy közösségi tér található. Szintén közösségi térnek használható a Téka szépkenyerűszentmártoni ingatlanja is. A feketelaki példa nyomán a mezőségi helyi közösségeket sikerült mozgósítani (épületeket szereztek, önkéntes munkát ajánlottak fel, megkezdték a népművészeti tárgyak gyűjtését, helyi akciócsoportok alakultak stb.).

A Norvég Civil Alap támogatásával hat településen kezdtük el a helyi kézműves foglalkozások felélesztését. Kézműves felszerelést biztosítottunk öt településen (elektromos korongozógépek, különféle eszközök, nyersanyagok stb.), és bevezettük a rendszeres néptánc-oktatást.

A Pro Hungaris Alapítvány segítségével öt falusi könyvtárat láttunk el könyvekkel.

A programban résztvevő települések helyi értékei népszerűsítésének lehetőségeit tágítottuk azzal, hogy összeállítottunk egy kulturális útvonalat. A Kard és kasza nyomában Szamosújvárról kiindulva Ördöngösfüzesen át a regény helyszíneit látogathatják meg az érdeklődők, miközben lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék a Natura 2000 természetvédelmi övezeteit, megkóstolják a helyi gasztronómia jellegzetes fogásait, megismerik a térség népművészeti értékeit. A kutatók 46 védett növényfajt és új, kiemelten fontos élőhelyeket térképeztek fel a térségben található, összesen 4500 hektáron elterülő két Natura 2000-es területen, valamint négy rezervátumban.

A térség számára folyamatosan működő kapcsolati hálót alakítottunk ki saját weblapok által – www.tovidek.ro, www.mezoseg.com.ro. Levelező listát működtetünk (mezoseglista@googlegroups.com), facebook-csoportot indítottunk Mezőségi fejlesztési műhely és világhálós oldalt Feketelak – Téka neveken.

Különálló tervként kezelhető a Mezőségi Civil (fejlesztési) Műhely, amit először az esztergomi Eurohíd Alapítvány, majd a CESCI – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata és a Kallós Alapítvány szakmai partnerségével bonyolítunk le. A műhely céljai között megemlíthető a mezőségi civil háló kialakítása, a helyi értékekre alapozott gazdasági fejlesztés, a térségi turizmusfejlesztés és a helyi szereplők közreműködésével kialakuló fejlesztési hálózat. Eddig három műhelyt szerveztünk felváltva Szamosújváron és a válaszúti Kallós Központban. Fontosabb eredményeink közé tartozik a mezőségi ügynökprogram elindítása és a térség települései értékleltárának összeállítása.

Új hozzászólás