 Lőwy Dániel kötete Kolozsvár történetének egyik gyászos fejezetét helyezi sokoldalú megvilágításba, olyan fejezetet, amely felett máig sem tudnak napirendre térni, sem zsidók, sem keresztények. A zsidókban él az önvád, hogyan lehettek ilyen naivak, bizakodók, hogy még a szökési lehetőségeket is sokszor elutasították, lázadni sem próbáltak. Ha sejtettek is valamit, nem adtak hitelt a mendemondáknak. Hogyan akadhattak olyan vezetőik, akik félrevezették őket, asszisztáltak megsemmisítésüknél |
 A család egyik ága a 19. század elején házasság révén Gidófalvára költözött, majd a Fotos határában lévő kis birtokuk művelésére Fotoson telepedtek le. Az itt élő legidősebb Berde Sándor 1848/49-ben Bem seregének katonája volt, amiért „császárgyalázás” címén félévi várbörtönre ítélték, amit Marosvásárhelyt töltött le. Utána hazatért gazdálkodni Fotosra. Felesége, a berecki lófő családból származó Györbíró Júlia öt gyermekkel ajándékozta meg: három fiúval és két leánnyal, a közbülső éppen az 1856. július 18-án született ifj. Berde Sándor, a későbbi lelkipásztor volt. |
|
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben alig van a múlt iránt érdeklődő kolozsvári, aki ne ismerné Asztalos Lajos nevét, munkásságát. Ő Kolozsvár helytörténésze, aki évente többször is vezet városnéző sétákat, ő az, aki hétről hétre a helyi napilap, a Szabadság hasábjain közelképbe hozza a város titkait, s ő figyel fel leggyakrabban a műemlékrombolásokra. |
 Minduntalan hangsúlyozza, hogy mennyivel jobbak a francia iskolák, mint a túlterhelt németek, s a magyarok mégis a német mintát követik. |
 A 21. század európai emberének természetes, hogy a lányok az elemi osztályoktól kezdve az egyetem elvégzéséig azonos oktatásban részesüljenek, s azonos teljesítményt nyújtsanak, mint a fiúk. Száz évvel korábban ez még csak kevesek álma volt, s küzdeni kellett a leányoktatás kiépítéséért, kiteljesítéséért. |
 A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötete 1981-ben jelent meg. Nem kevés kompromisszum árán, mert a cenzúra jócskán törölt belőle. A legnagyobb veszteség a külföldre távozottak és az egyházi irodalom képviselőinek a kihagyatása volt. |
 Kincses Kolozsvár egyetemének volt sok híres tanára, nem egyet nemzetközi szinten is számon tartanak, mások neve legalább helyi viszonylatban közismert maradt. Az 1872-ben alapított magyar királyi egyetemnek azonban csak egyetlen professzora töltötte be a város polgármesteri székét is, s hagyott kitörölhetetlen nyomot a várostörténetben. Ez hilibi Haller Károly volt. |
 Tóthpál Tamás könyve az erdélyi turistairodalom jelentős darabja. Olyan dátumokat, névsorokat, útvonalakat rögzít, amelyek máskülönben néhány évtized alatt feledésbe merülhettek volna. Nem csak a közvetlen múltat dolgozza fel, hanem minduntalan a régmúltba is elkalandozik. Kíváncsi az előzményekre, feltárja a vidék turisztikai és irodalmi nevezetességeit. |
 A Bethlen családnak két ága játszott szerepet a történelemben: az iktári Bethlenek főleg a soraikból származó két fejedelem révén váltak ismertté… |
 Az alábbi beszélgetést 1994 nyarán – Imreh István 75. születésnapját megelőzően – szegedi felkérésre készítettem, s némi késéssel az Aetas című Történettudományi folyóirat 1995/1–2. száma a 233–239. lapjain közölte. Folytatólagosan ismertették Imreh István válogatott bibliográfiáját és egy tanulmányát. |
 |
Amennyiben Magyarország a téli, Románia pedig a nyári időszámítás mellett dönt, a két ország között két óra eltolódás is lehetne – ennek megvalósulására azonban vajmi kevés az esély. Ha az Európa Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei komoly fennakadást okoznának az egységes piac működésében, az óraátállítás további halasztását javasolhatja.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A Művelődés folyóirat megjelenik a Kolozs Megyei Tanács támogatásával / Revista Művelődés apare sub egida Consiliului Judetean Cluj
