Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Fényképezés ellenfényben

„Minden fény alkalmas a fényképezésre, még az ellenfény is”

A szakirodalom nem kényeztet el az ellenfényes fényképezés tárgyalásával. Ugyan a különböző fényképészeti témák ismertetésekor szó esik az ellenfényben készült fényképekről is, de összefoglaló könyv vagy tartalmas tanulmány nem áll a fényképezők rendelkezésére. A képzőművészek már évszázadok óta – bár ritkán – alkottak ellenfény hatású festményeket, de a fényképészek csak a 19 század vége és a 20. század eleje óta „haraptak rá” az ellenfényes képek készítésére.


 Este a tavon

„Elsőként a Hamburgban dolgozó Rudolph Dührkoop (1848–1918) készít portrét a szabadban (…) természetes környezetükben örökíti meg modelljeit ún. ellenfényben, amelyet kortársai közül ő alkalmaz a legmerészebben. Sokan – Stieglitz, Steichen és az olasz Gatti Casazza – a 20. század elején fényképeznek ellenfényben.” [1]

Az ellenfényes felvétel fogalmát az Új Fotólexikon [2] a következőképpen fogalmazza meg: „A főfény iránya a fényképezés irányával 90°-nál nagyobb szöget zár be. (A fény szemből vagy szemből és oldalról világítja meg a témát.) Az árnyékos rész csak szórt világítást kap. Ellenfényes fényképnek nevezzük akkor is, ha a téma árnyékban van, de a háttér erősen megvilágított.”

A fényképezendő téma mögül érkező ellenfényben keletkeznek a legnagyobb árnyékfelületek, csak a körvonalakra kerül fény, és a megvilágított részeken csillogás hatását keltik a csúcsfények. A sziluett képek esetében az árnyékok el is marad(hat)nak. Ha célunk az ellenfényben fényképezett téma részleteinek megmutatása is, akkor derítőfényt kell alkalmaznunk. Ennek mikéntjét a továbbiak részletesen is ismertetik. Az ellenfény két forrásból származhat: természetes (Nap), vagy mesterséges fényforrás (villanófény, derítőlapok, reflektorok, műtermi fényforrások). Néha a két fényforrás egyidejűleg is alkalmazható, akkor azonban a kívánt színhatás elérésének érdekében, nagyon pontosan kell a fehéregyensúlyt beállítanunk. Minden fény közül a visszavert fény a leglágyabb, a legszebb hatású, mindig lágyabb, mint a közvetlen megvilágítás. Nagy belső terek fényképezésekor gyakran az ellenfény a fő fényforrás. Az amúgy is gyenge megvilágítást feltétlen derítőfénnyel kell pótolni.

Az ellenfényes felvételek esetében gyakoriak a „parazita tükröződések” (lens flare). Ezek nagy mértékben csökkentik a kontrasztot, vagy színes foltok formájában jelennek meg a képen. Néha a tükröződés hatásos lehet, de jelenléte nem ajánlott az ellenfényes felvételeken. Ezek elkerülhetőek a gyenge minőségű szűrők és objektívek használatának mellőzésével, vagy a fényképezési szög megváltoztatásával [3].


Tél a havason

Az ellenfényben való fotózás a tájfényképezés egyik legszebb műfaja, hiszen ilyenkor nyílik igazán lehetőség különleges hangulatú képek készítésére. A gondos tervezés (na meg a természeti körülmények) és a megfelelő fotós felszerelés elengedhetetlen feltételei a sikeres és látványos fényképek készítésének. A fő fényforrás a Nap. (Figyelem! Ne nézzünk direkt a Napba, és még a keresőn keresztül is csak a nagy látószögű – kis fókusztávolságú – objektívek esetében engedjünk meg magunknak egy rövid rápillantást. Teleobjektívnél soha!).

A reggeli és esti ellenfényes felvételek talán a leglátványosabbak. Az ilyen felvételek készítőinek nemcsak korán kell kelni vagy későn feküdni, hanem alaposan uralniuk kell a helyes fénymérést, az expozíciós paraméterek (exponálási idő, rekeszérték, fehéregyensúly, élesre állítás, alul- vagy túlexponálás, mélységélesség) beállítását, és gyorsan kell dolgozniuk. Ezekben a napszakokban nagyon nagy mértékben és nagyon gyorsan változnak a fények (fényerő, színhőmérséklet). A levegőben található anyagok (vízpára, köd – vízcseppek –, és a szilárd részecskék, mint a por és más lebegőanyag) méretük és mennyiségük függvényében főként a hosszabb hullámhosszú fénysugarakat (sárga és vörös) engedik át. A reggeli és esti fény színhőmérséklete 2000–3800 K között változik. Ennek megfelelően kell beállítani a fehéregyensúlyt. [3] Ajánlott a kézi fehéregyensúly beállítása, vagy fehéregyensúly-sorozat elkészítése (ha a fényképezőgép típusa engedi). Ez nagy mértékben segíti az utólagos képfeldolgozást.

Színhatásában kevés dolog veheti fel a versenyt a lemenő Nap látványával, főként a felhőket megvilágító fény árnyalataival. Ugyanakkor mellé is foghatunk, és olyan képet készíthetünk, amely vagy elcsépelt, vagy semmitmondó. Sok minden múlik az előre tervezésen: helyszín megválasztása, meteorológiai körülmények, felszerelés kiválasztása (fotósállvány, objektívek, szűrők, távirányító stb.). A helyszín kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a kép megkomponálására: előtér, középtér, háttér. A térhatás érdekében az előtérben található – sötétebb tónusú tárgyak – megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azok, körvonalai alapján könnyen felismerhetőek és élesek is legyenek. A nagyobb vízfelülettel –tenger, tó, nagyobb folyó – határos terület előnyös, mert zavartalan a kilátás, a tükröződés növeli a hatást [4].


Reggeli séta

Az ellenfényben való fényképezéskor a fénymérés kettős [5]: a főfény által megvilágított rész (hátul és oldalt) megvilágítása; valamint a téma a fényképezőgép felé eső részének (árnyék) megvilágítása.

A két mérés közötti eltérés, ha nem nagyobb mint 2-3 FÉ, az exponálási időhöz a mért rekeszek középértékét vegyük. Az is eredményre vezet, ha nem a fényforrást (Nap), hanem az ég megvilágítását mérjük. Ez különösen a sziluett képeknél ajánlott. Itt is néha szükséges 1-1,5 FÉ alulexponálás.

Hatásos ellenfényes felvételeket lehet készíteni vihar előtt  és után, amikor szép, drámai égboltot lehet látni és elég felhőt ahhoz, hogy látványos fényjátékok alakuljanak ki [6]. Az átlag fénymérés esetén 1-2 FÉ-el (rekeszérték) a mért érték alá exponáljunk, vagy a kitakart Nap mellett az égre (felhőkre) mérjünk fényt. Egy színes szűrővel (gyakran átmeneti) erősíthető a hangulat. A meleg (narancs, vörös) szűrő (akár átmeneti) az ég színeit hangsúlyozza, a lágyító előtét pedig romantikus érzést biztosít a naplementének. Nem ajánlott a túl „erős” (sötét) szűrő használata, amely mesterkéltté és valószínűtlenné teheti a felvételt [4]. A tükörreflexes (és most már a bridge és kompakt) fényképezőgépeken külön ellenfényes fényképezésre kialakított programokat építenek be a gépbe (sziluett), amely automatikusan végzi el a fényképezési paraméterek beállítását [6].

Az ellenfényes felvételek egyik érdekes változatai a sziluett képek. Ezeknek a készítésekor a háttér megvilágítottságára mérjünk fényt, de az élességet a tárgyra állítsuk és az ISO-értéket ajánlott alacsony értékre állítani. Bizonyos alulexponálás – amint már volt szó róla – ajánlott. Scott Kelby két alapvető dolgot ajánl figyelmünkbe: „csak olyasmit fényképezz, amiről biztosan tudod, hogy körvonala alapján egyértelműen felismerhető”, valamint „a fénykép tárgyával (sziluett) takard el a Napot, majd az égre mérjél fényt” [6].

A portrék ellenfényben való fényképezésekor vagy sziluett kép készíthető, vagy ha az arc (vagy tárgy) árnyékos oldalának részletei fontosak, akkor derítőfényt kell használni (vaku, reflektor, derítőlapok stb.). Az optimális képhatás eléréséhez a főfénynek a derítéssel bizonyos arányban kell állnia. Szemünk „belelát” az árnyékba, még a mély árnyékokban is sok részletet fedezhetünk fel. Miután lefényképezzük őket, a mély árnyékok részleteket nem tartalmazó „szurkos” foltokká olvadnak össze a képen (ez a sziluett kép). Ezért ajánlott néha deríteni. A derítés kiszámításakor a főfény és derítés erősségének összegét kell a derítőfény erősségéhez viszonyítanunk. A derítés optimális aránya  2:1 és 5:1 között van [7].

A vakuval való derítés elsajátításához logikára és jó ízlésre, ösztönre is szükség van. Csak azok a villanófények alkalmasak a derítésre, amelyeknek teljesítménye – fényereje – automata üzemmódban (külső vaku), fényképezőgépen keresztül (TTL) automatamódban, vagy kézi üzemmódban is állítható. Ha nincsen ilyen villanófény, akkor a fényképezőgéptől eltávolítva csökkenthetjük a fény erősséget (a fényerő a távolság négyzetével fordított arányban csökken), vagy fényelnyelő előtétet helyezünk a villanófényre. Ezt gyakorlati próbákkal ellenőrizni kell. Az a legjobb derítés, amelyet a képen a néző észre sem vesz. A TTL (objektíven keresztül vezérelt) fénymérés esetében a vaku és a fényképezőgép összedolgozik, a vaku teljesítménye tetszés szerint változtatható (beállított értékekkel), akár automata üzemmódban is.

A derítés érvényes a közelfényképezéskor is (ha szükség van rá). A természetben általában virágokat, növényeket, rovarokat, lepkéket fényképezünk ellenfényben. Itt fokozottan érvényes a helyes fénymérés és az élesség állítása. A bemozdulásos életlenség elkerülése érdekében ajánlott az állvány használata (ha van speciális, csavarral mozgatható tolólap, a finom élesre állítás biztosabb). A háttér megválasztásakor javallott a homogén, sötétebb életlen háttér, ez előtt „élnek” a virágok. Használhatunk „mesterséges” hátteret is, ha magunkkal viszünk nem tükröző, sötétebb textilanyagot (sötétzöld, bordó vagy fekete bársony), és ezt a fényképezendő tárgy mögé 40-70 cm távolságra helyezzük el. Így a virágok finom részletei és színei jobban érvényesülnek.


Túra

Az enyhe ködös napokon az erdő fényképezése (reggel és este) csodás térhatású képeket eredményez. Az egyedül álló fa sziluett képének vagy a ködben megjelenő fénysugaraknak különleges hangulata van. Télen, amikor a levegő tiszta, a Napot is belekomponálhatjuk a képbe. Ha a rekeszt zárjuk (16-32) a Napot „csillagsugarakkal” ábrázolhatjuk. Ha ki szeretnénk zárni az objektív (és szűrő) optikai hibáiból származó „kómát” (üstökszerű szóródási folt), a Napot részben fednünk kell egy közeli vagy távoli tárggyal. A téli felvételeken különösen jótékony hatása van az árnyékoknak (fák, kerítés, házak stb.) [8].

A mobiltelefonok fényképezőgépével is készíthetünk bizonyos ellenfényes felvételeket, azonban kevés dologra kevésbé alkalmas egy mobilkamera, mint erős ellenfényes helyzetek korrekt megoldására. Az amúgy is alacsony dinamikaátfogás, az olcsó lencsék és a gyenge LED-es fényforrás szinte meghiúsítja ezekben a helyzetekben a fényképezést. Készítsünk inkább sziluett fotókat. Ha maga a Nap is a képbe kerül, a fénymérő magától úgy állítja be az expozíciót, hogy az előtér majdnem fekete lesz. Ha az automatika mégis világosra próbálná exponálni az előteret, vagy magától HDR-módot választ, inkább állítsuk kézi módra (ha lehet) és alkalmazzunk -1 FÉ-korrekciót [9].

Az ellenfényes felvételek bármilyen fényképezésre alkalmas területen (természet, műterem, reklámfotó, portré, gyerek, város, épület, életképek, állat-virág, közelfényképezés, ünnepi események stb.) készíthetőek. Bár egyik legnehezebb területe a fényképezésnek, de siker esetén óriási az elégtétel. Meg kell dolgozni érte, de az eredmény kárpótolja a fáradtságot. Megéri művelni.

 

Könyvészet.

  1. Szilágyi Gábor: A fotóművészet története. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1982.
  2. * * *: Új Fotólexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
  3. * * *: Foto Video. Nr. 10, 2011
  4. Daniel Lezano: Fotós Biblia. Pannon-Literatúra Kiadó, Kisújszállás, 2007.
  5. Végh László: A túrista színes diái.  Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979.
  6. Scott Kelby: A digitális fotós könyv. 1 és 4. Perfact Kiadó, 2007 és 2012.
  7. Sevcsik Jenő, Heffele József: Fényképészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980.
  8. Mihai Moiceanu: Sfaturi de fotografiere. Ed. 3D Media Communication, 2011.
  9. * * *: Digitális fotó. XIV. Évf. 5 sz. júl-aug. 2014.
Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

A La Seu-katedrális (Palma)

A turisztikai célpontok kiválasztásánál a Mediterrán-térség igen nagy vonzerővel bír. Mindenekelőtt adottságai miatt kedvelt és keresett turisztikai célpont. A térséget elsősorban kedvező éghajlat, kiváló kulturális kínálat, valamint kitűnően kiépített infrastruktúra jellemzi. Országai: Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország, Egyiptom, Líbia, Algéria, Marokkó – valamennyien a Földközi-tenger hullámainak simogatását élvezik. 

Takács Gábor: Marokkó, Észak-Afrika gyöngye

Ahogyan a Mediterrán-térség egy sajátos, külön világ, úgy Marokkóról is elmondhatjuk, hogy egy teljesen más világ, amelyet az iszlám bölcsőjeként tartanak számon. Történelme rendkívül mozgalmas, dinasztia dinasztiát, háború háborút követett az idők folyamán. 

 
Balbinát Rencsik Emőke: A számítógép hatása a családon belüli kommunikációra

Ma, amikor a digitális forradalom világát éljük, sok szülőben és oktatóban felmerül a kérdés: vajon milyen mértékben használjuk az IKT-eszközöket? Vajon mikor ismertessük meg gyermekeinkkel ezeket az innovatív információs technológiákat, amelyek mára már szinte minden munkafolyamat elvégzéséhez szükségesek? Mitől fosztjuk meg gyermekeinket, ha már zsenge életkorban bevezetjük őket az oly sok titkot rejtő virtuális világba, vagy ellenkezőleg, milyen lehetőségeket nyitunk meg számukra? Vajon hogyan hatnak ezek az idősebb nemzedékek számára innovatívnak mondható IKT-eszközök az emberközi kapcsolatainkra, miként befolyásolják a kommunikációt?

Régi álmom vált valóra, amikor májusban rövid utazást tehettünk Lisszabonba, Portugália fővárosába.

makrófotozás

A közel- vagy makrofotózás a természetfényképezés és műtermi vagy műszaki fotózás legnagyobb kihívást jelentő területe. Olyan perspektívát és részleteket mutat meg, amelyek az átlagos nézőpontból nem láthatók vagy elkerülik figyelmünket. Gyakran észre sem vesszük azokat az érdekes és szép képalkotó elemeket – legalábbis a részletekre nem figyelünk –, amelyekre a makrofotózáskor csodálkozunk rá. Ezért a makrofotó gyakran nagyon izgalmas részleteket mutat meg. 

kiállítóterem

Az Érmellék bihari részén a kommunizmusig csak Érmihályfalván volt kiállítóhely. Andrássy Ernő szülész-nőgyógyász szakorvos, magánygyűjtő saját lakásán rendezett be természetrajzi és régészeti kiállítást.

ifj xantusz jános

Ifj. Xántus János (1917–1982) erdélyi természettudós, tanár, tudományos ismeretterjesztő szakíró. Nemzedékek nőttek fel érdekfeszítően megírt könyvein, mint: Tündérszép tájakon, A természet kalendáriuma, A tengerfenéktől a csillagokig, Szárnyas barátaink, Emberek, tengerek, jéghegyek, Otthonunk a naprendszer, Csillagok születése, csillagok halála, Világjáró bakancsok. Alábbi írása az Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában 1956-ban megjelent Tündérszép tájakon című kötetében látott napvilágot. Ezzel az írásával tisztelgünk a száz évvel ezelőtt született kiváló természetbúvár-pedagógus emléke előtt.

digitális fényképezőgépek

Egy fényképezőgép és egy objektív megvásárlása legalább akkora gond, mint a párválasztás! Nincsen tökéletes döntés, a kompromisszumok egész sorát kell elfogadnunk. Egy rövid cikk keretében sehogyan sem fér bele mindaz, ami a majdnem több ezer létező fényképezőgép és objektív közül a „leg”-nek a kiválasztásához szükséges. Gyakran a feltételek egymást kizáró módon kapcsolódnak, és csak engedmények árán juthatunk az áhítotthoz kisebb-nagyobb mértékben közeli felszerelés birtokába.

arcfestés

A nyugati társadalmakban a 60-as években terjedt el, amikor a hippimozgalmak fiatal női követői előszeretettel festettek virágokat és háborúellenes szimbólumokat az arcukra. Népszerűsége töretlen, immáron több évtized óta a világon elterjedt szokás, hogy kifessük magunkat. Leginkább rendezvényeken, bálokon, születésnapokon, de szabadtéri vásárokon és fesztiválokon is, ahol sátrakban vagy napernyő alatt ülve festhetik ki az arcunkat.