Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Nemzetegyesítő kultúra

A Művelődés folyóirat olvasói is olvashattak már alap hasábjain arról az együttműködésről, amely a romániai szórvány közösségek által működtetett magyar házak és a sárospataki A Művelődés Háza és Könyvtára között az elmúlt évek alatt kialakult.

A Bodrog-parti történelmi város intézménye 2010 óta hivatalosan is Észak-Magyarországi Képviseleti Pontja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, amely koordinálja Erdélyben a magyar házak láncolatának hálózatba történő építését. Közös rendezvények, képzőművészeti kiállítások, konferenciák, tapasztalatszerző látogatások, képzési programok voltak a fontosabb mérföldkövei a magyar-magyar kulturális kapcsolatépítésnek, ami kialakult a sárospataki művelődési ház és egyes magyar házak között.

Csatlósné Komáromi Katalin
Csatlósné Komáromi Katalin

A tavalyi év novemberében Sárospatak várost népszerűsítő programot mutattunk be Erdélyben a Makovecz Imre tervezte művelődési házunk munkatársaival, valamint előadó-művészeti és tárgyalkotó csoportjaival. A 70 perces szerkesztett műsorban Sárospatak a történelmi város, Sárospatak az iskola­város és Sárospatak a Kultúra Magyar Városa blokkok követték egymást. A vetítettképes előadói részeket A Művelődés Háza Kamarakórusa, valamint a Bodrog Néptáncegyüttes színesítette produkcióival. A népdalok és pataki diákdalok mellett bodrogközi és gömöri táncok alkották a műsor gerincét, de régi pataki diák anekdotákat is hallgathatott a nagyérdemű közönség. A Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely tagjai kiállítással és helyi bemutatóval népszerűsítették a Fejedelemasszony udvarából indult, máig nemzeti kincsként számon tartott motívumvilágot. A pataki kínálatból nem hiányozhattak a Tokaj-hegyaljai tájegységre jellemző borok sem – a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály –, amelyeket az Ászok Borház jóvoltából kóstolhattak meg a vendégek. Az erdélyi érdeklődők három helyszínen találkozhattak a sárospataki programmal: Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Díszterme adott otthont a rendezvénynek, Szamos­újváron a Téka Művelődési Központ felújított dísztermében, míg Nagybányán a Teleki Magyar Házban zajlottak az események. Valamennyi erdélyi kollégát köszönet illeti a háromnapos program koordinálásáért és sikeres lebonyolításáért. Talán a többéves együttműködésnek is köszönhető, hogy biztosítani tudták három egymást követő napon a program megvalósításához szükséges valamennyi feltételt, nemcsak a rendezvény helyszíneket, hanem a szállást, étkezést és a nagyon kedves fogadtatást is.

Bodrogközi táncok
Bodrogközi táncok

Ha a sikeres rendezvény tényszerű beszámolóját készíteném, a fent felsoroltak a legfontosabb történések, amelyek hitelesen rögzítik e novemberi program részleteit. Itt azonban sokkal többről van szó: információ és értékek átadásáról, emberi kapcsolatokról, amelyek történelmi gyökerekkel rendelkeznek, és a 21. században is segítik együttműködéseinket. Nem szükséges a lap olvasóinak bemutatni, hogy Sárospatak történelmében milyen sok szállal kapcsolódik erdélyi fejedelmekhez és helyszínekhez. A szellemi élet azonosságai megmutatkoznak a Református Kollégiumok párhuzamosságaiban, csakúgy, mint a későbbi évszázadok neveléstudományi, egyházügyi munkáiban. Bár Sárospatak közel tizenkétezres lélekszámával kisváros a vendéglátó erdélyi településekhez képest, ismertsége mégis jóval túlmutat jelenlegi határainkon. A műsoros esteket követő oldottabb hangulatú beszélgetések alkalmával kiderült, hogy az erdélyi közönségből milyen nagy számban kötődnek személyesen is településünkhöz. Tanulmányok apropóján, intézményi kapcsolatok, egyházi kirándulások, tapasztalatszerző látogatások alkalmával ismerkedtek Sárospatak nevezetességeivel és szereztek barátokat, kötöttek új ismeretségeket. Az anekdotákból számos híres tanár, vagy teológus alakja rajzolódott ki, de közös olvasmány élmények és borászati ismeretek is terítékre kerültek. A szamosújvári helyszínen különös színfoltja volt az estnek az az örömzenélés és rögtönzött táncház, amely a népzenei tagozaton tanuló diákok muzsikájára bontakozott ki. Házigazdák és vendégek, fiatalok és idősek együtt ropták. Volt több olyan pillanata a baráti estnek, amely jóval túlmutatott egy kulturális programon. Valamennyi sárospataki közreműködőben mély nyomot hagyott ez a novemberi „turné”, és motivációt adott a további szakmai munkához.

Darmos István diák anekdotát ad elő
Darmos István diák anekdotát ad elő

Ezek a szakmai elképzelések konkrét tervek formájában a helyszínen, illetve már a hazaút során megfogalmazódtak: A Művelődés Háza és Könyvtára Bodrog Néptáncegyüttese a szamosújvári TÉKA Művelődési Központtal együttműködve csereprogram lebonyolítását tervezi: a sárospataki táncosok erdélyi fesztiválra utaznak, míg a szamosújváriakat a Juhászújév Dömötörkor rendezvényre várják 2017-ben. A Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely tagjai ebben a naptári évben is ott lesznek a Kolozsvári Magyar Napokon, az úri hímzésekből összeállított kiállítási anyagukat pedig bemutatják a nagyenyedi Dr. Szász Pál Közösségi Házban és a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A Művelődés Háza másik tárgyalkotó csoportja, a Foltos Pille Kör pedig meghívást kapott a nagybányai Teleki Magyar Házba. Dr. Széman Péter az EMKE elnöke javasolta, hogy a teljes, szerkesztett műsor jusson el dél-erdélyi magyar házakba is. A megtisztelő meghívásoknak igyekszünk eleget tenni és anyagi forrást teremteni azok megvalósításához. A cikkben bemutatott program támogatásáért köszönet illeti a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiumát.

Igazgatói munkám során számos esetben elgondolkodtam azon, hogy nyolc éve vehetek részt az EMKE és Sárospatak közötti kapcsolat építésében. Az azóta eltelt időben számtalan visszajelzés érkezett az erdélyi magyar szórványközösségektől, amelyek szakmai elhivatottságomat erősítik, és mindennapi munkámat segítik. Az erdélyi munkatársak vendégszeretete, őszintesége, eredményessége ihlet és ösztönöz feladataim ellátásában. Ebből szeretnék minél többet átadni környezetemnek és azoknak a közösségeknek – kórustagoknak, táncosoknak, varróknak, hímzőknek –, akik A Művelődés Háza és Könyvtára fontos alappillérei. Ennek jegyében is zajlott a novemberi bemutatkozás, amit 2017-ben folytatunk.

Tetszik az oldal? Segíts egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

both joco, both zsuzsanna

A 30plusz néptánctanfolyamnak indult, de már az elején többnek bizonyult annál. Hamarosan közösséggé kovácsolódott. Célközönsége a harminc fölötti korosztály, de fiatalabbak is jöhetnek. Senkit sem akarunk kizárni, de úgy gondoltuk, hogy ez az a korosztály, amely ha táncolni szeretne, nem válogathat sokféle lehetőségből. Ebben a csoportban nem tanulunk koreográfiát, nem gyúrunk színpadra, hanem csak úgy, a tánc szeretetéért, az együttlétért gyűlünk össze minden péntek este 8 órakor. 

Balázs Ferenc

A népfőiskolának sajátosan erdélyi gyökerei is vannak, ami a sajnálatosan rövid életű Balázs Ferenc egykori unitárius lelkész, író, közösségszervező 1930 és 1937 közötti, az Aranyos-menti Mészkőn kifejtett tevékenységéhez köthetők. 

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Észak-magyarországi Képviseleti Pontján működő Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely megtisztelő lehetőséget kapott kolozsvári bemutatkozásra, a Györkös Mányi Albert Emlékházba. A kör tagjai azzal a kiállítással köszöntötték a látogatókat, amelyet 2017. február 19-én, a Fejedelemasszony névnapján mutattak be a sárospataki Művelődés Házában. Az úri hímzéssel készült textíliák egyben a reformáció 500. évfordulója előtti tisztelgés jegyei is.

„A kommunizmus évtizedeiben mindannyian magyarok maradtunk, ez nagy eredmény. Néhány kelet-európai nép sajnos nem volt ennyire szerencsés. Ugyanakkor kiesett a közös emlékezetből jó néhány évtized. Itt nemcsak arra gondolok, hogy 30 év erdélyi magyar kultúrájáról alig van információja a magyarországi értelmiségnek, hanem arra is, hogy az elmúlt évszázadok erdélyi történelmét is igyekeztek elfeledtetni a magyarországi köztudattal. Rengeteg tévhit, félinformáció él ma is még a képzettebb magyar értelmiségiek körében is Erdéllyel kapcsolatban.”

facebook

Nap mint nap számtalan fontos és kevésbé fontos döntést hozunk meg, amelyek aztán alakítják életünket és újabb döntéshelyzetek elé állítanak. Az énképünk szerves részét képezi az az elképzelés, hogy ezeket a döntéseket néhány kivételes esettől eltekintve szabadon és saját elhatározásunkból hozzuk. A digitális térben tett online „sétáinkra” is inkább tekintünk szabad barangolásként, mintsem befolyásolt lépések sorozataként. A Facebook közösségi oldal gyengéd noszogatásainak „leleplezésén” keresztül mutatom be, hogy miért gondolom illúziónak azt az egyébként identitásvédő mechanizmus mögötti gondolatot, miszerint teljesen szabadon cselekszünk az online vagy akár az offline térben is.

bábszínház

„Itt nem fontos a koncepció, viszont nagyon fontos a jó ízlés, a tiszta gondolat, a szándék, a játék: az, hogy amit meg szeretnél mutatni a gyermekeknek, az játékos legyen, de­rűs, színes… Valami olyat akartunk létrehozni, ami úgy készül, mint egy ajándék. És valahogy úgy is adjuk át, mintha ajándék lenne. Gon­dolkodtunk, hogy mi az, ami az apró gyerme­kek figyelmét megragadja: színek, formák, tér – az atmoszféra. 

Magyarzsákod

A magyarországi és erdélyi falugondnoki kapcsolat gyökerei az 1990-es évek elején keresendők, amikor Kemény Bertalan, a mindannyiunk Berci bácsija Magyarországon hallatlan sikerrel szervezte meg kidolgozott programmal a falugondnoki szolgálatot.

„Az előadásaink sikere, igazi kézzelfogható sikere az, mikor érezzük, hogy a gyermekközönség lélegzetvisszafojtva figyel, együtt rezdülve a színpadi érzelmekkel, mikor felszabadult, boldog nevetés tölti be a termet, mikor spontán felkiáltásokkal, beleszólásokkal vesznek részt a játékban, együtt játszva teljes átéléssel velünk; és a legnagyobb siker az, amikor fellázadnak cselekvésig a rossz, a gonosz ellen, az igazság, a jó védelmében. Mindez a művészetünk értéke, ereje, a játékunk „fizetsége”.

A bihari Érmellék jelenkori katonai hagyományőrzése szempontjából a 2005-ös év mérföldkőnek nevezhető. A történeti hagyományőrzés a Kárpát-medencében Pákozd után, Bihardiószeg központtal (hajdúk, kurucok, huszárok) Érmelléken fedi le a legszélesebb időskálát (honfoglaláskor is). Ez volt az a kapocs, mely mentén Diószeg és Pákozd közt testvértelepülési kapcsolat jött létre.  

Kányádi Sándor, Fodor Sándor

A Napsugár szerkesztőségének a jóvoltából nézegetem, olvasgatom a valamikori kiadványokat. Doboznyi, évfolyamokba rendezve, bekötve szépen. A legelső 1957-es. Lassan forgatom az időtállóan vastag lapokat.

Guttmann Mihály, megemlékezés

December 7-én, a 90 éves Misi bácsi köztünk elnevezésű emlékest szólamvezetőjeként, a jelenlévőket Guttman Mihály portréháttérrel közös megalkotására késztetve ennek az arcképnek az előzetes vázlatát igyekeztem megrajzolni, amennyire élményeim és emlékezeti képességem megengedték.

Vizi E. Szilveszter

December utolsó napján töltötte 80. életévét Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos és kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, illetve volt elnöke. A kiváló tudóst a következő interjúval köszöntjük, melynek mondanivalója ma is időszerű.

studio színpad kolozsvár

A Stúdió Színpad akaratlanul is hozzájárult a hazai színházak színészutánpótlásához. A rendre cserélődő tagságból sokan felvételiztek sikerrel a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolára. 21 olyan személyről tudunk, aki később elismert színművésszé vált, és akit a mindenkori tagság büszkén emlegetett.

ezüst akadémia

verstábor

A vers, a vers szeretete és a benne való elmélyülés szőtte át e tíz napos rendezvény minden programját.