Az Európai Unió (EU) működésének egyik alapelve a szubszidiaritás, ami a szervezet döntéshozatali mechanizmusai szempontjából azt jelenti, hogy csak azokat a kérdéseket szabályozzák európai szinten, amelyek ezáltal hatékonyabban megoldhatóak, mintha a tagállamok külön-külön foglalkoznának velük.
A kultúra nem tartozik ezek közé, a tagállamok önállóan alakítják kulturális politikájukat, az EU csupán kiegészíti és támogatja tevékenységüket. Ám ez nem jelenti azt, hogy Európa nem fordítana figyelmet a kulturális dimenzióra: a fő cél a közös kulturális örökség megőrzése és közkinccsé tétele. Ennek érdekében az európai intézmények különböző programokat indítanak, és finanszírozást nyújtanak a kulturális tevékenységek ösztönzésére, továbbá kutatásokat és tagállamok közötti együttműködéseket támogatnak.
Az EU igyekszik ráirányítani a figyelmet az európai művészet jeles képviselőinek tevékenységére, ennek érdekében támogatja az irodalom, a zene, az építészet és a kulturális örökség területén alkotók elismerését. Ilyen elismerés az EU Kortárs Építészeti Díja (Mies van der Rohe-díj), amely a legkreatívabb és leginnovatívabb építészeket díjazza, vagy az EU Kulturális Öröksége Díj, azaz az Europa Nostra-díj, amelyet a változatos európai örökség megőrzésében és népszerűsítésében jeleskedő projektek megvalósítóinak ítélik oda évente. Ezt a díjat kapta meg 2012-ben a máréfalvi Kovács Piroska néni a székely kapuk megőrzése terén kifejtett, negyven éve tartó munkájáért. A filmkészítőket a MEDIA-díj, a feltörekvő előadóművészeket a European Border Breakers-díj hivatott ösztönözni, a kortárs irodalom képviselőinek munkáját pedig az EU Irodalmi Díja ismeri el. Persze a legismertebb díj, amelyet a kultúrával összefüggésben ítél oda az EU, az Európa Kulturális Fővárosa cím, az eddigi tapasztalatok alapján ez tartós hatást fejt ki az adott város társadalmi és kulturális életére.
Az EU a 2014-2020-as költségvetési időszakra összevonta a korábbi Kultúra,
MEDIA és MEDIA Mundus programokat, így jelenleg a Kreatív Európa program hivatott támogatni az európai alkotótevékenységet. A program a hét év alatt 1,46 milliárd euróból gazdálkodik, feladatai között pedig – a gazdasági növekedés elősegítése, az új piacokhoz való hozzáférés mellett – az európai kulturális és nyelvi gazdagság, sokszínűség védelmezése és erősítése is szerepel.
Amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, nagyon kevés európai parlamenti kollégám tudott a Romániában élő magyarok sajátos helyzetéről. Bár ma is rengeteg még a tennivalónk ezen a téren, már sokkal jobb helyzetben vagyunk. A politikai érdekérvényesítés ott kezdődik, hogy minél több döntéshozóval, szakemberrel, érdeklődővel megismertessük múltunkat és jelenünket, azokat a különleges körülményeket, amelyek meghatározzák Erdély és benne a magyarok helyzetét. Európai parlamenti munkám során különös hangsúlyt fektettem értékeink brüsszeli és strasbourgi megismertetésére, ezt a tevékenységet természetesen a következő öt évben is folytatom. Meggyőződésem, hogy a politika eszközei és a politikus mozgástere kevésnek bizonyul ebben a tekintetben. A kultúra azonban nem ismer határokat, a művészetben – eszményi esetben – nincsenek államérdekek, az európai közvélemény akkor figyel fel ránk, ha színvonalas kulturális értékeinket az európai porondon is láthatóvá tesszük. Ebben segítheti az erdélyi alkotókat a Kreatív Európa program, de minden olyan egyéb lehetőség is, amely rendelkezésre áll a művészek, építészek, filmkészítők, irodalmárok előtt.
Az európai földrész rendkívül sokszínű és változatos, az „egység a sokféleségben” mottó pedig kifejezi azt, amilyen Európát szeretnénk: mi egy szolidáris és a globális kérdésekben egységes, ám a tagállamok, régiók, nemzetek sokféleségét tiszteletben tartó közösséghez csatlakoztunk. Ebben a közösségben kell megtalálnunk helyünket, és ebben a közegben kell élnünk a kínálkozó lehetőségekkel, nemcsak a fejlesztési pénzek, a mezőgazdasági támogatások, hanem kulturális javaink megismertetése terén is.
