A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2015-ben dr. Kéri Gáspárt, a Gálospetri és az Érszalacsi Magyar Tájház alapítóját és fenntartóját tüntette ki az Év tájházvezetője címmel. A május 9-i éves közgyűlés után a Szentendrei Skanzenben vehette át a díjat, amelyet Páll István, a Magyar Tájházszövetség elnöke, Füzesi Endre, a szövetség tiszteletbeli elnöke és Majnár Márta ügyvezető elnök adott át.
A gálospetri születésű, Székelyhídon dolgozó fogorvos magángyűjteménye ma mintegy 2500 tárgyat számlál. Ezek között régi érmék, bankjegyek, könyvek, halászhálók, kerámiák és ódon bútorok egyaránt fellelhetők. A néprajzi és helytörténeti vonatkozású tárgyi emlékanyag, amely a Kéri Gáspár által felújított és berendezett két tájházban, valamint az ottományi Komáromi-kúriában működő kiállítóházban tekinthető meg, nagyrészt az érmelléki emberek hétköznapjait, foglalatosságait idézi.
A Gálospetri Tájház létrehozása nem kevés anyagi és szellemi áldozattal járó munkának bizonyult. Ehhez Balassa M. Iván, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum néprajzkutatója és Gazda Klára, a kolozsvári egyetem néprajz szakának tanára szakmai tanácsokkal, a Bihar Megyei Önkormányzat pedig anyagi segítséggel járult hozzá. A századfordulóra jellemző középparaszti portát bemutató tájház közel kétezer tárgyat számláló gyűjteményének egy része tematikusan kiállított, másik része, konzerválva, raktáron áll. A település központjában található tájház 2002-től fogad látogatókat.
Az 1870-ben épült lakóházat Kéri Gáspár nagyapja, Sándor Antal 1925-ben vásárolta meg. A korábban gyakran gazdát cserélő és egy, a századfordulón jegyzett tűzesetben megkárosult ház ekkor már felújításra szorult. A falak magasságát három sor vályoggal növelték, a tornác felőli egyik ablakot felszámolták, a régiek helyett pedig nagyobb méretűeket építettek be, és az épület új deszkafödémet kapott.
Pozsony Ferenc felvételei
A vert falú, nádfedeles, oldaltornácos lakóház háromosztatú, utcai homlokzatának oromdeszkázata napsugaras motívummal díszített. A nagyház berendezése ó-német stílusú fenyőgarnitúra, a pitvarban csikóspór, stelázsi, kamraasztal, valamint több gyékényszék is megtekinthető. A hátsóház berendezését egy 1880-as évekből való flóderes ágy, gyékénykanapé, diófaasztal, virágos festésű atúzsér és vizespad képezi. Búbos kemencéjének szája a pitvarba nyílik, a berakott spór füstjét pedig egy mászókémény vezeti el. Az udvar felőli könyöklős tornác végén egy később kiépített vályogkamra áll, amelyben a háztartási (pl. kenyérsütési) eszközök mellett ácsolt láda, kredenc is fellelhető, vakablakában méz, lekvár és zsír tárolására használt szilkék sorjáznak.
A telken, egy már meglévő pince elé, födémes tornácú, földdel tapasztott (szőlő)pajta épült. A pajtaajtó és -ablak, valamint a pinceajtó eredeti. A borkóstolásra is alkalmas melléképületben tárolt eszközök az érmelléki szőlészet és borkészítés teljes munkafolyamatáról nyújtanak képet. A ház végében álló istállót, valamint az ezzel átellenben álló színt és disznóólat a szomszédos Szalacsról telepítették át. A háromosztatú istálló egyik helyisége egyelőre raktár, a másikban, a gazdaság egykori főzőházában az Érmellék 1956-os mártír lelkészének, Sass Kálmánnak rendeztek be emlékszobát, amely 2010-től látogatható. A szénásszínként funkcionáló harmadik helyiségben korábban (2013-ig) egy ökrös szekér volt kiállítva, a hagyományos lápi halászat eszközei mellett jelenleg időszaki vaskályha-kiállítás tekinthető meg.
A hódfarkú cseréppel fedett, léces kukoricagóré a múlt század eleji ácsmunka rekonstrukciója. Ez a pince végében, a telek utcafrontján húzódik, ahogyan a babafejes deszkakerítés is, amelynek fedeles kiskapuja vésett. A kertet sövénykerítés övezi.
Érszalacson egy 19. század közepén épített zsellérházat újítottak fel, amely 2011-től látogatható. A Kéri Gáspár által helyreállíttatott szalacsi porta az Érmellékre jellemző teraszos építkezés egyik emléke. A meredek völgy két oldalát teraszosították (a zsellérház mellett és alatt pinceutcák húzódnak), és az így létrehozott három szintre házakat és borospincéket építettek. A ház és a hozzá tartozó kert a középső teraszon kialakított pincesor tetején található. A terepviszonyok miatt a ház két fala félig a földben van. Az udvaron egy ma is használatban lévő gémeskút áll. Az udvart sövénykerítés, a kertet garádja övezi. A 150 berendezési tárgyat számláló tájház részét képezi az utca másik oldalán húzódó, 1880-ban kiépített, tölgyfa homlokzatú borospince is.
A 20. század elején a ház id. Dombi Ferenc béres és felesége, Szikszai Erzsébet tulajdonába került. A család összesen fél hektár földet birtokolt. A székkészítéssel foglalkozó fiúgyermek, ifj. Dombi Ferenc a kamrából lekerített udvar felőli részre ajtót és ablakot vágva, családalapítást követően is egy fedél alatt lakott idős szüleivel. Az 1970-es években a ház Szabó Zsigmond mezőőr és családja tulajdonába került, akinek lányutódjától a felújításra szánt épületet Kéri Gáspár vette meg.
A kétosztatú ház főbejáratának makkos záras tölgyfaajtaja a székkészítő műhelyként is szolgáló, döngölt földű kamrába vezet. Ebben egy szabadkéményes, padkás kemence áll. A szekrény helyett használt tulipános láda és a szuszék mellett itt teknők és különböző székkészítő eszközök is láthatók. A főzésre és fűtésre egyaránt alkalmas plattos tűzhellyel ellátott belső helyiség berendezéséhez egy 1873-ban készült festett ágy, ácsolt asztal, falitéka, hárságy, gyékénykanapé és különböző rendeltetésű gyékényszék tartozik. A berakott tűzhely, ahogyan a vele egybeépített dikó, illetve szabadkémény is azonos módon készült: a rekettyével befont tölgyfavázat betapasztották. Az épület négy oldala közül kettő napraforgó kóróból készült úgy, hogy akácfa lécvázra rögzített tornác veszi körül. A ház tetejét tölgyfa szerkezetű, elől-hátul kontyolt nádfedél borítja.
A Szalacs községhez tartozó Ottományban a 17. századi Komáromi-kúria műemléképületében működő Kiállítóház 2014-től fogadja azon vendégeit, akik az Érmellékről, mint sajátos tájegységről szeretnének teljesebb képet kialakítani. Az épületegyüttest, amely egykor a Komáromi, illetve a Lovass család birtokában volt, majd 1948 után a román állam tulajdonába került, uniós pályázati forrásokból és magyarországi szakemberek együttműködésével 2012-ben újították fel. Itt 600 négyzetméteren, hét teremben Kéri Gáspár egy 250 darabból álló tárgygyűjteménye is látható. Az ottományi állandó székkiállítás az anyagok beszerzésétől a felhasznált szerszámokon át, a különböző munkafázisokon keresztül mutatja be a gyékényszékek változatos előállítását. A tárlat, saját gyűjtésen alapuló információs pannókon, a székkészítő mesteremberek biográfiai adatait is hozzáférhetővé teszi.
Kéri Gáspár kitartó és eredményes tevékenysége a romániai szakmai körök figyelmét sem kerülte el. A székgyűjtemény egy részét, amely 1994-től folyamatosan bővül, folyó év június 26-tól a bukaresti Román Paraszt Múzeumában állították ki. Ezt követően a magyarországi Esztáron, illetve Létavértesen is megtekinthető lesz.
A népi építészet emlékeinek megóvását célzó tevékenysége mellett dr. Kéri Gáspár szóbeli és írásbeli javaslatai a műemléképületek szakszerű felújítását is szorgalmazták. Az ő nevéhez fűződik a Gálospetri központjában található, barokk homlokzatú Bernáth-Fráter-kúria „átalakítása” is, amely a Böjte Csaba által működtetett dévai Szent Ferenc Alapítvány 16. bentlakó otthonaként (Gálospetri Szentháromság Otthon) gyerekeknek biztosít lakhatást. Jelenleg egy olyan oktatóhelyiség kialakítását is tervezi, ahol a fiatalok a székkészítéssel ismerkednének.
