Ványolós András
Szabó András 1982-ban született Csíkszeredában. Első osztálytól érettségiig a helyi Nagy István Művészeti Középiskola diákja volt, hegedű szakon. Érettségi után egy évet a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendéke ifj. Sapszon Ferenc es Béres György növendékeként. A debreceni egyetem zeneművészeti karán egyházzenei, orgona és szolfézstanári diplomát szerzett Karaszon Dezső és dr. Szabó Márta irányításával. Egyetemi évei alatt részt vett Helmuth Rilling és David Vinden karvezetők kurzusain. Hazatérte után mesterszakot végzett a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karán, illetve Brassóban a Brassói Transilvania Tudományegyetem Zeneművészeti karán. 2008-tól a mai napig a Csíkszeredai Művészeti Középiskola címzetes tanára zenetörténet, orgona, általános ének-zene és kórus tárgyakban. Több publikációja is megjelent a Művelődés és a Vasárnap folyóiratokban. 2011-ben a Protestáns Teológiai Intézetben az Öreg Graduál kiadásának 375. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián a lamentációról tartott előadásának anyaga megjelent a Református Szemlében. Rendszeresen tart zenetörténeti tárgyú tudományos előadásokat.
Karvezetői tevékenysége nagyon sokrétű. Vezette a Sapientia Énekegyüttest, a Jubilus kamarakórust, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál fesztiválkórusának több évben is társkarnagya. Közreműködött a Barozda, a Codex, a Le Baroque Nomade és a Concerto Spiralis együttesekkel, vezette több előadás kamarakórusait, énekegyütteseit. A Lux Aurumque kamarakórus tevékeny segítője, énekesként és karvezetőként.
Sokoldalú tevékenységében alázatosság jellemzi, szakmai és emberi téren egyaránt. Ennek gyümölcse, hogy az értékkel értékesen foglalkozik, megnyerve diákjait, munkatársait és a közönséget az egyetemes és a magyar zene ügyének. Értékközpontú szemléletmódja, amit nagyhírű tanáraitól örökölt, minden tevékenységi területén nagyhatású, nagymértékben szolgálva itthoni megmaradásunkat.
Családos, két fiúgyermek, a 7 éves Lőrinc és az 5 éves Vince édesapja.
Mindezek fényében a Romániai Magyar Dalosszövetség Márkos Albert-díja megerősítésként és bíztatásként méltó helyre kerül, ezáltal szolgálva az erdélyi zene jövőjét.
(Elhangzott 2019. november 23-án, Kolozsváron, a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén.)
Molnár Katalin 1985-ben született Gyergyószentmiklóson, elemi tanulmányait Gyergyóújfaluban az Elekes Vencel Általános Iskolában végezte, majd a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban érettségizett cselló szakon 2003-ban. Tanárai voltak Korpos Hedvig, Valter Izabella, Bölöni Júlia, Elekes Zoltán.
2007-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett diplomát zenetanár szakon, cselló mellékszakkal. Ugyanitt intenzív karvezetői képzésben is részesült Cornel Groza keze alatt. További tapasztalatokat kóruséneklés terén a kolozsvári Szent Mihály templom kórusában énekelve szerzett.
2007-től tanít a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola zeneosztályaiban zeneelméletet, csellót, zongora mellékszakot. Az 5–8. osztályosok kórusát két évig vezette, akikkel a Domokos Pál Péter kórustalálkozón sikeresen szerepelt.
Énekelt a Szent Miklós kamarakórusban, csellón játszott a Szent Miklós kamaraegyüttesben.
2007 novemberétől Ambrus Éva karnagytól átvette a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarának vezetését.
2014-ben Csíkszépvízen és Csíkszeredában részt vett a 100 tagú Székely Férfikórus alakuló koncertjein, alapító társkarnagyként, egyesítve a gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a csíkborzsovai férfikórusokat. Az alakulás óta a 100 tagú férfikórus több fellépésén is közreműködött karnagyként.
Az Ipartestület Férfikara Katalin irányítása alatt számos fellépésen vett részt Gyergyószentmiklóson, és vendégszerepelt 2008-ban Székelyudvarhelyen, Kárpátalján, Svájcban (itt Molnár Katalin karvezetői elismerésben részesült), 2009-ben Sárrétudvaron, 2010-ben Marosvásárhelyen, Siófokon, Felvidéken (Füleken, 2011-ben Csókán, Topolyán.) A kórus 2012-ben ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját. 2013-ban Topolya, Tűr, 2014-ben Maroshévíz, 2015-ben Tűr, Sepsiszentgyörgy, 2016-ban Siófok, Fehéregyháza, Csíkborzsova, Maroshévíz, Csíkszereda voltak a fellépések helyszínei. 2017-ben a 125 évfordulóját ünnepelte a kórus.
Mindezt összegezve fiatal kora ellenére, rendkívül tevékeny, dicséretes eredményei elismeréseként örülök, hogy a Márkos Albert-díjban részesül karvezetőként és pedagógusként és kívánom, hogy ez az elismerés erősítse meg értékmentő és művelő munkája végzésében.
(Elhangzott 2017. november 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén, Kolozsváron)
