Van egy százhúsz évet meghaladó, megszakítás nélküli tevékenységgel büszkélkedő fúvószenekar Erdélyben, melyen nem tudott kifogni az átélt idők viszontagsága, mely a világégések és rendszerváltozások dacára mindig jelen volt a kisváros életében – legyen szó nemzeti vagy helyi jellegű ünnepekről, netán arról, hogy a helyi közösség veszteségeit kegyeletteljesebbé tegyék. Ennek a székelykeresztúri együttesnek a neve a Polgári Fúvószenekar 1895, és állíthatom, az egyik legszigorúbb alapszabályzat szerint szerveződött és működő együttes ma is – én ennek tulajdonítom a megszakítatlan hosszú tevékenységét. Ez a szigorú rendbe szerveződött csapat kérte fel Nagy Leventét 2014 őszén, hogy elvállalná-e a megüresedett karmesteri feladatkört összesítő munkát, és ő igent mondott. Innen kezdődően egy igen látványos fejlődés útjára lépett az együttes. A létszám új, képzett tagokkal bővült, az alaptónust egy alapos szakmai munka adta meg. A tagok közti emberi viszony a barátság és egymásra figyelés irányába mozdult el, a repertoárba egyre nehezebb és egyre teljesebb képzést igénylő művek kerültek be, a célok megvalósításához szükséges módszeres munkára irányuló mozgósítás pedig a maximumot érte el. Merész célokat tűztek, ki és fáradságot nem ismerve, teljes összefogással dolgoztak megvalósításukért. Jelentkeztek a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség által meghirdetett minősítési hangversenyre, melyen két kategóriában is arany diplomát szereztek – koncertfúvós, valamint szórakoztató zene kategóriában –, az önálló hangverseny műsorát B fokozatnak megfelelő nehézségű kötelező, illetve szabadon választott művek alkották.
Nagyon jó kapcsolatot tartanak fenn az erdélyi fúvószenekarokkal, fesztiválokon és hangversenyeiken egyre igényesebb műveket mutatnak be, ugyanakkor az anyaországi fúvósokkal is rendszeres a kapcsolat. Ha ajkai, tatai, dunakeszi vagy sárvári együttesek hívják meg a zenekart, akkor is tisztes helytállással képviselik az erdélyi fúvószenét. Ezek a tények is a karmester rátermettségét bizonyítják, mint ahogy az is, hogy a ma közkézen forgó tömérdek kottaanyagból csak értékes műveket tanít be, és igényes műsorpolitikájával az együttes fejlődését szolgálja.
A jövőt az utánpótlás-nevelés megoldása jelenti, ezen a téren is jó úton haladnak a keresztúriak, ugyanis a Művészeti Népiskola kihelyezett osztálya képzett szakemberek bevonásával szervezett keretet biztosít a hangszeres zenét tanulni vágyóknak.
Nagy Leventében egy gerinces, tisztelettudó, tiszta lelkű és tiszta szívű ifjút ismertem meg, aki tudja, hogy az ígéret mellé felelősség társul, és számára az adott szónak súlya van. Tudásvágya határtalan, minden adódó alkalmat megragad szakmai tudásának gyarapítására.
Eredményei, melyeket e rövid négy év alatt megvalósított együttesével, semmi kétséget nem hagytak a fúvós tagozat részéről, hogy rászolgált a díjra.
Továbbra is sok sikeres együttműködésben eltöltött évet kívánok együttesével, és azt, hogy váljon valóra minden közös tervük. Gratulálok a kitüntetéshez!
(Elhangzott 2018. november 17-én Kolozsváron, a Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlésén.)
