Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2016/2017-es tanévben indította Hétköznapi hőseink – írjunk történelmet! elnevezésű kezdeményezését. Ennek lényege, hogy iskolások saját szülőfalujukból mutassanak be olyan embereket, akik bár nem kerültek reflektorfénybe, szélesebb körben nem kerültek az érdeklődés középpontjába, de munkájuk révén sokat tettek a helyi közösségekért, és rendkívüli képességeikről, kiemelkedő tulajdonságaikról, átlagon felüli jellemvonásukról tettek tanúbizonyságot.
A projekt erdélyi lebonyolítója az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, ezen belül a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet, résztvevői romániai magyar iskolás csapatok. Új, Hétköznapi hőseink című sorozatában a Művelődés szerkesztősége a kezdeményezés során eddig született, helytörténeti adalékokat is tartalmazó dolgozatok szerkesztett, esetenként tömörített változatát teszi közzé.
Alapítvány honlapja
A mi hétköznapi hősünk Balázs-Bécsi Attila, mert maradandót alkotott Szamosújváron, iskolát építtetett és meghatározta több nemzedék életét. Szamosújvár felkerült így a minőségi magyar oktatás és kultúra térképére. Ezért a mi esszénk témája Balázs-Bécsi Attila személyisége és munkássága.
Balázs-Bécsi Attila 1964-ben született, de nem Szamosújváron, hanem a Hargita megyei Gyergyóremetén, ahol a magyar bauxitbányászat úttörője és elindítója, a magyar alumíniumipar megteremtője, Balás Jenő (1882–1938) bányamérnök, és Cseres Tibor (1915–1993) író is született. Balázs-Bécsi Attila jelenleg Szamosújváron él, és a Téka Alapítvány elnöke. Családi állapota házas, egy fiú és egy leány édesapja.
1982-ben érettségizett a csíkszeredai Matematika–Fizika Líceumban, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia karán szerzett tanári oklevelet, ami annál is inkább kimagasló teljesítmény volt, ugyanis erdélyi magyarként akkoriban nem volt könnyű történelemtanári diplomát szerezni. Tanárai „régivágású, igazi pedagógusok voltak, akik a diktatúra ellenére is tág látókörben igyekeztek nevelni, miközben a közösség fontosságát is hangsúlyozták”. Tanárainak példája, valamint a bentlakás önszerveződő jellege – ahol mindenkinek kialakult a maga szerepe és felelőssége – határozta meg későbbi munkásságának alakulását.
Az egyetem elvégzése után 1987- ben Moldvába helyezték ki, hogy így is gyengítsék az erdélyi magyar kultúrát és oktatást. Moldvában ismerte meg feleségét, akivel összeházasodott, majd három év moldvai kitérő után Szamosújváron telepedett le, ahol felesége családja lakott. Ezen a kiemelkedő múlttal rendelkező településen az oktatás mellett közéleti és közművelődési feladatokat is vállalt. Moldvában gyűjtőként körbejárta a csángó falvakat, annak ellenére, hogy tiltott és kockázatos volt, de így alkalma adódott a moldvai csángó magyar népcsoport életmódjának és kultúrájának megismerésére. Az erdélyi táncházmozgalom egyik alapító tagja volt, vállalta az ezzel járó kockázatott is az elmúlt rendszerben, amikor magyarnak lenni Erdélyben és Romániában nem volt olyan egyszerű dolog.
A rendszerváltás után Balázs-Bécsi Attilának lehetősége volt eldönteni, hogy Szamosújváron marad a családjával, vagy hazaköltözik velük Székelyföldre. Nehéz volt meghozni ezt a döntést és letelepedni a szórványvidéken székelyként, de így is nagy hatással volt rá az a tény, hogy a környéken nem volt, aki magyarul tanítsa a történelmet és a társadalomtudományokat, ugyanis akkor vonult nyugdíjba a korábbi történelem szakos tanárnő.
A szamosújvári néptáncmozgalom
Balázs-Bécsi Attila egyetemi évei alatt ismerkedett meg a néptánc és a táncház világával, így ezt a tehetségét is kamatoztatni tudta és akarta. Úgy vélte, hogy egy pedagógusnak nemcsak az a feladata, hogy tanítsa a gyermekeket, hanem fő feladatának érezte nevelni és fejleszteni társadalmi és kulturális készségüket is. Emiatt gondolta úgy, hogy a diákokkal megismerteti a népi kultúra tanításait és a néptáncot. Tánccsoportot hozott létre, amelyben a környék fiataljainak nemcsak szabadidős tevékenységet biztosított, hanem otthont is ajándékozott nekik.
Kezdetekben maga tanította néptáncra a fiatalokat, majd a későbbiekben a nagyobbak oktatták az ifjabbakat. Az elején diszkót is szervezett, hogy jobban köréje vonzza a fiatalokat, és kialakuljon egy kemény mag, amelynek segítségével folytathassa közösségépítő munkáját. Elmondása szerint: „Sohasem titkoltam, hogy számomra a táncház eszköz és nem cél. Eszköze annak, hogy igényes szórakozási lehetőséget biztosítva igényes egyéneket és közösségeket neveljek ki. Nem akartam megragadni a táncház szintjén, ha mai kifejezéssel akarok élni, akkor a humán erőforrás nevelésének lehetőségét láttam az összejövetelekben.” Ezek a fiatalok a későbbiekben mindvégig a tanár úr közelében maradtak, segítve, támogatva őt.
A szamosújvári táncházmozgalom 1990-ben indult be Szamosújváron. Két évvel később, 1992-ben megalakult a tánccsoport. Igény volt arra, hogy a diákok bemutassák szüleiknek, mit tanultak a táncházban, és mivel tánccsoport sem működött a környéken, amellyel nemzetközi porondon is kamatoztathatták volna tehetségüket, ezért létrejött a Kenderkóc csoport. 1994-ben ez átalakult Kaláka néptáncegyüttessé, amely számos körúton és fellépésen vett részt az idők folyamán, illetve több fesztivált is szervezett. A tanár úr elmondta, sikerében fontos tényező volt, hogy a szamosújváriak befogadták és támogattak munkájában.
A Téka Alapítvány
Balázs-Bécsi Attila 1993-ban megállapította a Téka Művelődési Alapítványt, amelynek fő tevékenysége akkoriban a helyi és regionális közművelődési programok szervezése volt. 1995-ben, a Téka Alapítvány megvásárolt egy házat, amire a korábban bejegyzett alapítvány pályázott, és ahol a fiatalok, valamint a környék lakói szívesen látott vendégek voltak. Könyvtárat rendeztek be, képzéseket, foglalkozásokat tartottak, és közben a rendszeres, nagyobb szabású rendezvények profilja is körvonalazódott.
Ez az épület számos átalakuláson esett át, mára már egy igencsak korszerű eszközökkel felszerelt kulturális és közoktatási intézménnyé alakult, ahol több száz diák és felnőtt vesz részt különböző tevekénységeken. Ez az elején a még csak táncháznak induló projekt mára már nagyon fontos közéleti szerepet tölt be, hiszen közel 120, szórványban élő diáknak biztosít otthont, kézműves tevékenységeket oktat, és számos más programot az összművészet kedvelőinek.
Balázs-Bécsi Attila munkásságának egy másik mérföldköve a 2007-ben megnyitott Feketelaki Művelődési és Táborközpont. A 2009-ben létrehozott a Feketelaki Tájház és közösségi központ is az ő nevéhez köthető.
A Téka Alapítvány által működtetett bentlakást és a szórványoktatási programot 1999-ben indította el a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány. Ehhez csatlakozott 2000-ben a szamosújvári Téka Alapítvány és a helyi református egyház. Az indulás óta eltelt évek alatt több mint 300 gyermek tanulhatott és tanul magyarul. Válaszúton az óvodások és az előkészítő–4. osztályosok, Szamosújváron az 5–12. osztályosok jelentik a célcsoportot.
Attila tanárúrnak köszönhetően 2000 és 2006 között a mezőségi szórványprogram keretén belül megépült a Téka Alapítvány Mezőségi Szórványkollégiuma, ahol a bentlakó diákok korszerű körülmények között élnek, tanulnak és írnak házi feladatot, képzett pedagógusok irányítása alatt. A szórványkollégium közösségfejlesztő szerepet is betölt, ugyanis az itt kötött ismeretségek megállják az idő próbáját, és életre szóló kapcsolatok születnek.
A Téka Alapítvány munkatársai és az iskola tanárai feltérképezik azokat a mezőségi tanulókat, akik számára lakóhelyükön nem biztosítható az anyanyelvű oktatás, valamint azokat a családokat, amelyek nehéz szociális helyzetük miatt nem vállalhatják gyermekeik taníttatását, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy felzárkóztassak őket. A kollégium diákjai számára biztosítanak olyan iskolán kívüli tevékenységeket is, mint például a diáktanácsot, a néptánc-, népdal- és népzeneoktatást, a kézműves foglalkozásokat, az irodalmi kört, a Biblia-órákat, a multimédia kört, a történelem- és filmkört, a társastánc-tanulást, a közösségfejlesztő programokat, a kollégiumi újság szerkesztését és kiadását.
Balázs-Bécsi Attila a közvélemény kérésére 2008 és 2012 között az RMDSZ jelöltjeként a Kolozs Megyei Tanács tagja volt, ahol tevékenysége nagy segítséget jelentett a megye magyar kultúrájának és oktatásának.
Az új iskola
Az igazán nagy megvalósítás Attila tanár úr munkássága során még sem ez volt. Közeli barátai, ismerősei, a Téka Alapítvány munkatársai segítségével és a magyar állam támogatásával, illetve más támogatók jóvoltából egyedit alkotott Romániában. Sikerült neki létrehozni, egy teljesen új, korszerű és egy jól felszerelt magyar iskolát, ami nemcsak azért egyedi, mert magyar, hanem azért is, mert talán a Kárpát-medence egyik legmodernebb iskolája. Intelligens táblák, új laptopok, tanszerek, interaktív szoftverek és egyéb hasznos eszközök segítik a diákokat a tanulásban, és megkönnyítik a tudás elsajátítását.
Balázs-Bécsi Attila álmának megvalósításában fontos szerepet játszott mindazon fiatalok összessége, akik az elejétől mellette álltak.
Az iskola alapításának a gondolata 2006-ban született meg, de építése alig 2010-ben kezdődött el, ugyanis a városvezetést meg kellett győzni, hogy telket biztosítson az iskola számára. A történelmi pillanat 2016-ban érkezett el: ekkor, szeptemberben felavatták az iskolát. Az avatón a magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki méltatta az iskolát megálmodó Balázs-Bécsi Attila elszántságát és munkabírását. Az avatást megelőző héten a Csík Zenekar is fellépett az iskola udvarán. A koncert megszervezésében oroszlánrészt vállalt Attila tanár úr.
Ez az iskola nem csupán egy iskola. Ez nemzetünk szimbóluma, amely azt jelképezi, hogy igenis, lehetséges nagyot álmodni és azt valóra váltani, szórványban is lehetséges a túlélés, az alkotás, a gyarapodás. Ez az iskola bizonyíték arra, hogy a magyar emberek, ha öszszefognak, képesek maradandót alkotni. Ezzel az intézménnyel nem szabad vége legyen az ilyen jellegű kezdeményezéseknek, mert fontos, hogy még sok-sok nemzedék magyar nyelven tanulhasson.
Míg Magyarországon ilyen akadály fel sem merül, környékünkön, az erdélyi szórványban egyre inkább jellemzővé vált az a tény, hogy a magyar gyermekek román oktatásban részesüljenek, román iskolába iratkozzanak, ami azért rossz, mert így szép lassan mind beleolvadnánk a többségi környezetbe, és megszűnne az erdélyi magyar kultúra. Ez az iskola és ez a munka ezt akarja megállítani, és azt akarja elérni, hogy ükunokaink is büszkén jelenthessek majd ki, hogy magyar nemzetiségűek.
A közíró-történész
Balázs-Bécsi Attila történészként is megállta a helyét és maradandót alkotott. Helytörténeti, művészettörténeti és történelmi témájú cikkeket, tanulmányokat közölt számos folyóiratban és szakmai lapban. Három könyvet is írt, ezek közül 2002-ben, Budapesten jelent meg első, A szamosújvári magyar-örmény katolikus temető monográfiája című könyve. 2013-ban a Téka Alapítvány gondozásában Szamosújváron látott napvilágot A táncháztól a nemzeti intézményig című, majd 2014-ben ugyanott a Szamosújvári örökség című könyve. Utóbbinak illusztrálásában képekkel segített iskolánk történelemtanára, Riti József Attila tanár úr is. A 2008-ban Kolozsváron kiadott Kolozs megyei várak és kastélyok című kiadvány szakmai lektorálását is Balázs-Bécsi Attila végezte el.
A vidékfejlesztő
A közoktatói és művelődésszervezői szerepkör mellett Balázs-Bécsi Attila egy harmadikat is magáénak tudhat, miután a vidékfejlesztésben is tevékeny szerepet játszott és játszik. Kezdeményezésére 2005-ben indították el a Tóvidék-programot, amelynek főbb célkitűzései a helyi akciócsoportok létrehozása a települések közösségi életében felelős személyek együttműködésével, a helyi anyagi és szellemi erőforrások feltérképezése, tájházak létrehozása minden nagyobb mezőségi szórványtelepülésen, településközpontokban. Továbbá többrendeltetésű közösségi terek kialakítása és felszerelése, a programban résztvevő települések idegenforgalmi népszerűsítése (honlapok, turisztikai reklámanyagok készítése, kulturális útvonal kialakítása), a helyi kulturális kínálat minőségi rendszerben történő bemutatása is a célok között szerepel. A program megvalósításai között a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával 2007-ben 15 tóvidéki szórvány-magyar falu részvételével létrehoztuk Tóvidéki Közkincs Kerekasztalt. Ezzel sikerült megalapozni a térségben létező kulturális, oktatási és társadalmi tényezők hosszú távú együttműködését. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatása olyan folyamatot indított el Tóvidéken, amely lehetőséget nyitott a kisrégió rehabilitálására.
A Tóvidék-program keretében öt falusi könyvtárat sikerült ellátni könyvekkel, hat településen pedig multifunkcionális nyomtatót és fénymásolót, számítógépet, kivetítőt, televízió készüléket, DVD-lejátszót, digitális fényképezőgépet adtak át a helybéli civil szervezeteknek, egyházaknak.
A Téka Alapítvány és a Kallós Zoltán Alapítvány, a CESCI – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata segítségével beindították a Mezőségi Civil (fejlesztési) Műhelyt, amely akciótervet készített és konkrét eredményeket ért el a Mezőség fejlesztése érdekében.
Az elismerés
Balázs-Bécsi Attila több elismerést kapott eddigi munkájáért. 1997-ben a mezőségi népi műveltség következetes átörökítése érdekében kifejtett munkásságért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Könczei Ádám-díjjal, 2005-ben a Kolozs megyei napilap a vidéki oktatás és közművelődés fejlesztéséért Szabadság díjjal, 2007-ben a Kolozs megyei RMDSZ A legszívósabban építkező díjjal, 2010-ben pedig Ezüstfenyő díjjal tüntette ki. 2009-ben Szongott Kristóf-díjban részesült, 2010-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Az általa vezetett Téka Alapítvány 2008-ban Kisebbségekért díjat kapott. 2011 júliusától szülőfaluja, Gyergyóremete díszpolgára. A szamosújvári városvezetéstől ugyan 2004-ben kapott díszoklevelet, de a város díszpolgára címmel még nem tüntették ki.
„Civilek” szemében
Balázs-Bécsi Attila személyisége barátai, családtagjai, munkatársai és egykori diákjai beszámolóiból is kirajzolódik. Mindenki előtt feleségét, Balázs-Bécsi Katalin Enikőt kérdeztük: hogyan látja ő a tanár urat? Elmondta, hogy szigorú és következetes tanárként ismerte meg, de nagyon hamar a diákok kedvence lett. Már akkor sem elégedett meg a pedagógusi munkával, többet akart dolgozni, ezért táncházat indított ahova annyi szamosújvári gyermek és fiatal eljárt. Közösségépítő szerepéről Katalin Enikő elmondta, hogy a közösségépítést nem lehet tanulni, azt szeretni kell, Attila tanár úr pedig egész eddigi életét erre tette fel. Létrehozta a néptánccsoportot, utána az alapítványt. „Letette a jó alapot, hogy aztán a ház ne dőljön össze rajta. Lépésről lépésre építette ki azt a csapatot, ami aztán a közösséget tudja szolgálni. Először szinte ő maga tartott minden tevékenységet. De amint kinevel valakit egy feladatra, azt a tanítványára bízza. Így sikerült 20 év tevékenység után olyan munkatársakat kinevelni, akik a közösséget szolgálják” – mondta Katalin Enikő asszony. A szórványkollégiumról és az iskoláról hozzátette, hogy a helyi református egyházközség kérésére bentlakássá alakították a művelődési központ tetőterét, ahol 2000 őszén tizenkét fiúdiákot tudtak befogadni. A helyek hamar beteltek, így 2004-ben újra építkezni kezdtek, és létrehoztak egy teljesen új bentlakást. Az alapítvány munkatársai tudták, hogy itt nem áll meg a munka, a kört be kell szépen zárni. Így 2006 őszén Balázs-Bécsi Attila elmondta, hogy „a Mezőség és Szamosújvár megérdemelne egy új iskolát, építsük fel”, így fogtak hozzá a tíz éven át tartó nagy munkának.
Balázs-Bécsi Attila felesége ennek a megvalósításáról is beszélt: „A megvalósítás nem volt könnyű, de szép feladat volt, és az eredmény is szép lett. Sokan dolgoztak azon, hogy az iskola felépüljön, ez csapatmunka volt. De mindig lennie kell egy embernek, aki mer nagyot tervezni, és következetesen kiáll a döntések mellett. E az ember Attila volt. A csapat keményen dolgozott mellette, mert megbízott benne. Az avatáson elmondta, hogy sokszor egymást bíztattuk. Amikor ő fáradt el, mi emeltük fel, amikor a csapat fáradt bele, ő adott erőt a csapatnak. Nem magának, nem a Tékának, hanem a mezőségi és szamosújvári magyar diákoknak építette az iskolát, hogy jobb és szebb körülmények között tanulhassanak.”
Kérésünkre Balázs-Bécsi Attilát a Kolozs megyei RMDSZ elnőke, Csoma Botond képviselő is méltatta. Elmondta, hogy Attila tanár urat azóta ismeri, amióta a Kolozs Megyei Tanács tagja volt. Nagyon bátor és elkötelezett embernek tartja, aki nagyon sokat tett a szamosújvári és a regionális oktatásért. Elvi és határozott embernek ismeri, aki jó értelemben vett kompromisszumokra is hajlandó, amikor a közösségről van szó, és hozzátette, hogy nagyra becsüli őt mindazért, amit az asztalra letett.
Történelemtanárunk, Riti József Attila is diákja volt Balázs Bécsi Attilának. Elmondása szerint Attila tanár úr tudása és kedvessége annyira meghatározta életét és iskolás éveit, hogy megszerette a történelmet, majd maga is ezt a pályát választotta magának. Riti József Attila elmondása szerint már 2006-ban hallott az iskolaépítés tervéről, ugyanis részt vett azon a megbeszélésen, amelyen eldőlt, hogy magyar iskolát alapítanak Szamosújváron. Az intézményről azt mondta, kiváltságnak tartja, hogy Erdély legkorszerűbb iskolájában dolgozhat, ahol a pedagógus minden álma valóra válhat, és saját elképzelése szerint, modern eszközöket felhasználva taníthatja diákjainak a történelmet.
Képek: a Téka Alapítvány közösségi oldala
Mihály Réka angol szakos tanár Attila tanár úrról elmondta, hogy az iskola első napján ismerte meg, és olyan embernek látja, aki nem csak beszél, hanem óriási munkával meg is valósítja terveit. Az iskoláról is csak elismerően beszélt: „Rendkívül jók a körülmények, a felszerelés korszerű, a diákok gyermekbarát környezetben tanulhatnak, a tanári csapat mindent belead, hogy az eredmények is jók legyenek. Úgy érzem, hogy nagy szükség volt erre az iskolára, amely millió lehetőséget teremt mind a diákok, mind a tanárok szamara.”
Debreczeni Orsolya magyar szakos tanár elmondta, hogy mielőtt személyesen megismerte volna Balázs-Bécsi Attilát, hallott a Téka Alapítványról és az ottani lelkes munkáról. Mindezekből nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem egy hétköznapi emberről van szó, mert van víziója, nagyokat mer álmodni, tervez és képes mindezeket valóra is váltani. Aki bízik a tanár úrban, az tudja, hogy amit megígér, azt be is tartja. Azt is elmondta, hogy ha a tanár úr megszólal, az emberek odafigyelnek rá, mert ő született vezető.
Az iskolánk adminisztrátora, Molnár Tibor elmondta, hogy hatodik osztályos korában ismerte meg Balázs-Bécsi Attila tanár urat. Ezt követően emberként is megismerte a Téka Alapítvány által szervezett táncházakban. Az iskoláról azt mondta: amikor első alkalommal felmerült az iskolaépítés gondolata, biztos volt benne, hogy felépül, mert ismerte Balázs-Bécsi Attila akaraterejét, és csupán az volt a kérdés, hogy mikorra fog felépülni.
Iskolatársaink is elmondták véleményüket Attila tanár úrról és az ő munkásságáról. Mindannyian nagy embernek tartják, és hálásak azért, amit a közösségért és a szamosújvári magyarságért tett. Miklósi Hunor kilencedikes tanuló úgy gondolja, hogy egy ilyen lehetőségnek nagyon kell örülni, mert saját anyanyelvünkön tanulhatunk. Az már csak ráadás, hogy iskolánk Erdély legkorszerűbb tanintézménye. „Iskolánkban olyan emberekkel és barátokkal vagyunk együtt, akiktől nagyon nehéz lenne megválni azért, hogy Kolozsváron tanuljak” – mondta Miklósi Hunor, akinek véleménye szerint pár éven belül az iskola nagyon kinőheti magát, de ez csak a diákokon, a tanárokon és a közösségen múlhat, mert ez az intézmény a helyi közösségé. Miklósi Hunor is elmondta, hogy számára a tanár úr a példakép, mert hatalmas dolgokat tett Szamosújvárért, és ha ő nem lett volna, akkor nem élhetett volna át olyan érzéseket, amelyeket a népzene okozott.
Iskolánk másik diákja, Nagy Andrea szerint a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum jobb, mint amilyennek a diákok előre elképzelték. Nagyon jó lehetőség azoknak a diákoknak, akik magyarul akarnak tanulni, ami az erdélyi magyarság megmaradását is biztosítja. A szamosújvári iskolának köszönhetően a diákoknak nem kell Kolozsvárra ingázniuk azért, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Andrea szerint Balázs-Bécsi Attila az a személy, aki a diákok összes vágyát teljesítette, egy jótevő, akárcsak a mesében a jó tündér – bácsi alakjában, természetesen –, akinek a szamosújvári és a mezőségi magyarok hálával tartoznak.
Egyszóval, Attila tanár úr nem egy egyszerű ember, hanem egy hétköznapi hős, aki szabad idejét nem sajnálva, minden tudását a nemzet szolgálatába állította, és olyasmit alkotott, amiért a történelem és az utókor mindig hálásan gondol majd rá.
Felhasznált források:
Balázs-Bécsi Attila: Tóvidék-program Mezőségért. A Művelődés Kis-Szamosmente című melléklete, 2015.
Balázs-Bécsi Attila: Mezőségi Téka Szamosújváron. A Művelődés Kis-Szamosmente című melléklete, 2015.
Rácz Tímea: Balázs-Bécsi Attila, aki nem a levegőbe építkezik. http://regithink. transindex.ro
Balázs-Bécsi Attila adatai a Kolozs Megyei Tanács honlapján. http://www.cjcluj.ro
Gyergyóremete község honlapja.
Interjúalanyok:
Balázs-Bécsi Attila – tanár, Balázs-Bécsi Enikő – tanár, Csoma Botond – jogász, parlamenti képviselő, Debreczeni Orsolya – tanár, Mihály Réka – tanár, Miklósi Hunor – diák, Molnár Tibor – gondnok, Nagy Andrea – diák, Riti József Attila – tanár.
(Az írás készültekor, a 2016/2017-es tanévben a szerzők a szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum 11. osztályos diákjai voltak. Irányító tanár: Riti József Attila)
