Dátum: 2025.04.19., nagyszombat
19 órától koncert vacsorával egybekötve
Helyszín: Kálnoky-kastély borospincéje, Miklósvár
A húsvéti ünnepkörre hangolódva 2025. április 19-én, nagyszombaton, Giovanni Battista Pergolesi kiemelkedő zenei alkotását, a Stabat Matert hallhatja a közönség. Ez a katolikus himnusz a szűzanya fájdalmait idézi meg Krisztus kereszthalálának pillanataiban. Ennek a barokk alkotásnak a rendkívüli érzelmi mélységei mellett jelenik meg J.S. Bach Máté-passiója, amely a barokk kor egy másik kiemelkedően jelentős alkotása. A keresztre feszítés történetének részletes bemutatása után zenei élményekkel feltöltődve készülhetünk a feltámadás ünnepére.
Giovanni Battista Pergolesi: Stabat Mater
Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című műve nemcsak gyönyörű, de zenetörténetileg is rendkívül jelentős. Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című műve a barokk vallásos zene egyik legmegrázóbb és legjelentősebb alkotása, amely nemcsak a zenetörténetben, hanem a későbbi zeneszerzők inspirációiban is fontos szerepet játszott. A kompozíció 1736-ban keletkezett, a mindössze huszonhat éves zeneszerző utolsó évében, amikor Pergolesi már súlyos betegséggel küzdött. Bár hangszerelése rendkívül egyszerű, mégis meglepően expresszív és gazdag. A mű tizenkét tételből áll, ezek váltakozva alkalmazzák a szóló és duett formát, ami különösen bensőséges hangulatot kölcsönöz a darabnak. A Stabat Mater nemcsak korában volt rendkívül népszerű – több mint nyolcvan nyomtatott kiadás jelent meg belőle a 18. században –, hanem később is komoly hatást gyakorolt. Johann Sebastian Bach például feldolgozta Pergolesi egyik kompozícióját, amely egyértelműen a Stabat Mater zenei világát tükrözi.
Johann Sebastian Bach: Máté-passió (Matthäus-Passion)
Johann Sebastian Bach Máté-passiója (Matthäus-Passion) a nyugati egyházi zene egyik leggrandiózusabb, legmegrázóbb és legmélyebb műve. A protestáns egyházi zene csúcspontját jelenti, és a barokk kor egyik legösszetettebb és legkifinomultabb alkotása. A Máté-passió Jézus Krisztus szenvedéstörténetét meséli el a Máté evangéliuma szövege alapján. A mű rendkívüli felépítése és szerkezeti gazdagsága azonnal szembeötlő. Ezzel Bach többrétegű zenei szövetet hoz létre, amely a drámai és meditatív elemek közötti feszültséget és kapcsolatot hivatott kifejezni. A Máté-passió ugyanakkor nem csupán liturgikus zene, hanem mélyen emberi, spirituális tapasztalat is. A mű az emberi szenvedés, a bűnbánat, a részvét és a megváltás témáit dolgozza fel olyan zenei eszköztárral, amely egyszerre intellektuálisan kifinomult és érzelmileg megrázó. Egyensúlyban tartja a liturgikus funkciót, a drámai narrációt, a teológiai mélységet és a zeneszerző technikai mesterségét – ezzel válik az emberi hit, fájdalom és remény örök zenei megfogalmazásává.
A zeneszerzőkről:
Giovanni Battista Pergolesi
Giovanni Battista Pergolesi (1710–1736) az olasz barokk zene egyik legfontosabb, bár rendkívül rövid életű mestere volt. Noha mindössze 26 évet élt, műveinek hatása – különösen az opera és az egyházi zene területén – messze túlmutatott életének időkeretein. Leghíresebb egyházi műve a Stabat Mater, amely halála évében keletkezett, és azonnal óriási sikert aratott. Pergolesi zenéjében kiemelkedően erős a dallamformálás – énekelhető, érzelemgazdag témák jellemzik. Vallásos műveiben is érezhető a színházi hatás – ez akkoriban újszerűnek számított. Bár Pergolesi stílusa egyszerűsödik, nem mond le az érzelmek retorikai kifejezéséről – különösen jól látszik ez az Stabat Mater gyásztételeiben.
Halála után Pergolesit legendás zeneszerzőként ünnepelték. Pergolesi annak ellenére vált az európai zenetörténet egyik meghatározó alakjává, hogy alig több mint egy évtizedig alkothatott. Műveit a dallamosság, az érzelmi mélység és a korai klasszicizmus felé mutató stílus jellemzi – mindez különösen érezhető az örökérvényű Stabat Materben.
Johann Sebastian Bach
Johann Sebastian Bach (1685–1750) a zene történetének egyik legnagyobb hatású alakja, akit sokan a nyugati klasszikus zene csúcsfigurájának tartanak. Nemcsak kivételes zeneszerző, hanem virtuóz orgonista, tanár és elméleti gondolkodó is volt.
Johann Sebastian Bach 1685. március 31-én született az eisenachi Bach-család tagjaként, amely több generáción keresztül adott muzsikusokat a német protestáns zenei életnek. Ő azonban messze túlnőtt családja hírnevén: zenéje a barokk kor végpontját és egyben tetőpontját is jelenti. Zeneszerzői munkásságát mély vallásosság, zenei elmélyültség és kivételes technikai tudás jellemezte.
Bach életében tisztelt mester volt, de halála után műveit sokáig elfeledték. A 19. század elején Felix Mendelssohn fedezte fel újra a Máté-passióval, amely mérföldköve lett a „Bach-reneszánsznak”.
Fellépő művészek:
Diana Ichim (zongora, csemballó)
Diana Ichim jelenleg elsőéves doktorandusz a Brassói Transilvania Egyetemen. Alap- és mesterképzését a román és világhírű zongoraművészeti iskola elismert alakja, Dr. habil. Stela Drăgulin irányításával végezte.
Diana számos szólóestet adott itthon és külföldön is, köztük turnézott Bulgáriában, Mongóliában, Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben és Kubában. Nemrégiben Diana Ichim megtiszteltetésben részesült, amikor Romániát képviselhette az Expo2020 Dubajon, ahol számos koncertet adott a Román Pavilonban és a Jubilee Parkban, az Expo2020 Dubaj egyik rangos színpadán.
Diana második hangszerként csembalót tanul, jelenleg a Brassói Transilvania Egyetem Zenei Fakultásának negyedéves hallgatója, a Zenei Előadás programban. 2020-ban kezdte el a csembaló tanulmányait, és négy évnyi alapképzés alatt Raluca Enea csembalistától és Steffen Schlandt, a Fekete Templom híres orgonistájától tanult.
Csembaló tanulmányai során Diana számos szóló és kamarazenei koncertet adott a Brassói Transilvania Egyetemen. Emellett számos mesterkurzuson is részt vett, mind belföldön, mind külföldön.
Diana biztos abban, hogy a két hangszer összefonódik, és segíteni fog neki, hogy kettős karriert építsen a zenei világban.
Szőcs Botond (zongora):
Szőcs Botond, egy energikus temperamentumáról ismert zongorista, művészi tapasztalatainak intenzitásával és meggyőző előadásmódjával vált ismertté a zenei világban. 2024-ben doktorált a brassói Transilvania Egyetem Zene Karán. Botond nemzeti és nemzetközi versenyeken vett részt, több mint 12 első díjat nyert, legutóbbi elismerése pedig az Amerikai-Román Tudományos és Művészeti Akadémia Zenei Kiválósági Díja volt, amelyet a legjobb előadónak ítéltek oda, akár szólistaként, kamarazenekar tagjaként vagy kísérőként a szentgyörgyi Tamási Áron Színházban, ahol karmesterként és zongoristaként is tevékenykedik. Karrierje kiemelkedő pillanatai közé tartoznak a hazai és külföldi koncertek, többek között Kínában, Vietnamban, Kubában és Dubaiban.
Az április 19-én megrendezésre kerülő Pergolesi: Stabat Mater - J.S.Bach: Matthaus-Passion exklúzív húsvéti koncertre jegyek az eventim oldalán válthatók előzetesen:
Koncert vacsorával – 19:00 kezdéssel:
