A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a Civilis Egyesület, a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség, valamint a Hagyományok Háza Alapítvány 2024. március 28-án, nagycsütörtökön, 18 órától húsvétra hangoló eseményt szervez a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban.
„Keresztet vetek a fődgyire!” húsvéti fotókiállítás
Zelenák József esperes bevezető imádsága után, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó „Keresztet vetek a fődgyire!” húsvéti fotókiállítás fotókiállítást Szebeni Zsuzsanna intézetvezető nyitja meg. A bemutatott fotók Csíkszentmihályi Márton, Dusa Gábor, Fehér Vilmos, Nagy Botond, Gombosi Beatrix hivatásos magyarországi fotósok alkotásai. A húsvét nagyhetén nyíló tárlat célja az ünnepekhez kapcsolódó hagyományaink szélesebbkörű megismerése mellett, hogy segítsen ráhangolódni lélekben az ünnepre. A tematikus összeállítás május 3-ig tekinthető meg.
A tojásírás leginkább Közép-Kelet Európában elterjedt technika, és ez tekinthető a legnépszerűbbnek a 19-20. században a Kárpát-medencében is, a berzselés, karcolás, patkolás, drótozás, szalmarátétes díszítések mellett. A „tojásírás bölcsőjeként” emlegetett Gyimesek a kiemelt témája a fotókiállításnak. Az itt fellelhető tojásminták páratlan gazdagsága rendkívüli változatosságot mutat, és kultúránk archaikus rétegére világít rá. A legtöbb minta az osztókörök megrajzolásával kezdődik, ahogy a gyimesi asszonyok mondják: „Keresztet vetek a fődgyire!” Tankó Anna gyimesközéploki származású tojásíró asszony így fogalmazott a vízszintes és függőleges osztókörök metszéspontjára mutatva: „Itt lépik be Isten az ember életébe…”Az alkotó hagyományokon alapuló, egyedi tervezésű és színállású mintái is megjelennek a fotókon. A különböző növényi festékek használata a tojáshéjon különösen izgalmas terület. Sok-sok kísérletezés eredménye az itt bemutatott gazdag színpaletta. Egy különleges, szórványos adatokból ismert gyimesi csángó folklór hagyomány kutatási fázisai is megjelennek a kiállításon: Az összeszáradt, főtt tojásbelső megmunkálása, a „borostyánná” kövült fehérjéből szerelmi ajándék, jegygyűrű és egyéb ékszerek készítése. A falakon húsvéti rítusokat bemutató fotók is megjelennek, úgy mint például a csíkszentkirályi locsolkodás és az oltszakadáti kakaslövés.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész a Pest vármegyei Tahitótfaluban él, közel két évtizede vesz részt a népművészeti mozgalom életében. Etnográfus és művészettörténész, a népművészet iránti elköteleződését erősítette a gyakorlati kézművesség. Rabul ejtette a díszítőmotívumok gazdagsága, az archaikus szimbólumok mélysége. Az alkotás és kutatás egysége jelenti számára a teljességet, amelyhez sürgető belső igényként társult a tudás átadásának vágya is. Elsőként a tojásírás területén szerzett érdemeket, népi iparművész és a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ma már zsűritagként vesz részt a népi iparművészeti tárgyak minősítésében, külső munkatársként a Hagyományok Háza szakoktatója.
„Ég és föld” nagycsütörtöki koncert
A kiállításmegnyitót követi a Hagyományok Háza Alapítvány sepsiszentgyörgyi kirendeltségének szervezésében megvalósuló Ég és föld című koncert, melyen a helyi Pro Musica kamarakórus hozza majd az „égi zenét”, a szakrális, nagyheti kompozíciókat, István Ildikó népdalénekes és barátai pedig a földhöz ragaszkodást testesítik meg a népzene által. „A lelki könnyebbülésen túl a koncertek alkalmat nyújtanak mindenkinek az elcsendesedésre, a nagyhét és a húsvét misztériumában való elmélyülésre, és zeneileg is igazi csemegének ígérkeznek. A katarzist, a felszabadulást pedig mindannyiunknak a húsvét hozhatja el” – fogalmazta meg ajánlójában az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány”.
