Felhívás

Kedves Olvasóink!

Idén 80. évfordulója a második világháború 1944. évi, erdélyi eseménysorának. Azon év májusától kezdődően Erdélyben felekezeti, illetve nemzetiségi hovatartozásuk miatt – esetenként attól függetlenül – emberek ezres-tízezres nagyságrendű sokasága szenvedett meg- vagy/és elhurcoltatást, bombatámadást, átvonuló katonák és civilek okozta atrocitást, rablást, fosztogatást, és nem kevesen voltak, akik például harctereken, náci koncentrációs, illetve román és szovjet fogolytáborokban vesztették életüket. Úgyszintén nem kevesen voltak, akik az 1944. őszi frontátvonulás időszakában kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, és olyanok is, akik maradtak volna, de a háború vihara elsodorta őket. 

Úgy gondoltuk, hogy a Művelődés Emlék-lapok című rovatának hasábjain idén fokozott odafigyeléssel adunk helyet olyan egyéni vagy/és kollektív (családi) emlékeknek/emlékezéseknek, amelyek megmutatják, esetenként árnyalják vagy kiteljesítik az akkor történtekről ismert képet. Elsősorban emberi sorsokat bemutató részleteket szeretnénk egybegyűjteni és közölni. A családban fennmaradt, nemzedékről nemzedékre hátrahagyott történetek, fényképek, levelek, iratok, tárgyak, szóban, netán írásban megörökített emlékek segítségével azt szeretnénk meg- és felmutatni, hogy miken ment át az ember a harctereken, a fogolyszerelvények marhavagonjaiban, a különféle lágerekben, mi maradt fenn az utódokra mindezekből az emlékekből, egyszóval mit kellett átélnie az embernek a háború zivatarában.

Nem titkolt szándékunk, hogy Önökkel együtt kegyelettel emlékezzünk a háború minden áldozatára.

És nem titkolt szándékunk az Önök segítségével arra figyelmeztetni: az Úristen őrizzen meg mindenkit a háborútól!

A lebombázott pályaudvar és az egykori postaépület. Kép: Szabó Dénes/Megsebzett Kolozsvár

Új hozzászólás