Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Bibliai gondolatok a művészetben

Az utóbbi két évben vallásos tárgyú kiállításokat láthattunk a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség rendezésében. A művészek és a közönség érdeklődéssel fogadta ezt a kulturális eseményt. Számomra ekkor világossá vált, hogy nagyon sok művészt foglalkoztatnak a keresztényi, bibliai gondolatok.


Suba László: Madonna

Akiket érdekelt a művészetek története, láthatták, hogy a legrégibb idők óta a vallásos téma dominálta a művészeti alkotások döntő részét. Ez történt az ókorban és középkorban is. A régi és újabb templomainkban fontos szerepet kapott a szentek életének ábrázolása is. Az újkorban, a polgári életmód kialakulásával a művészek továbbra is alkottak bibliai tárgyú műveket. A Firenzében látható Dávid-szobor, Michelangelo alkotása azt bizonyítja, hogy a bibliai téma a közösség számára erőt adó alkotássá válhat. Munkácsy Mihály három nagyméretű festményben Jézus életéből merített gondolataival vált nemzetközileg neves művésszé. De említhetném Rembrandtot, aki több festményt, grafikát alkotott bibliai témára.

A 20. században számos erdélyi művész dolgozott fel vallásos történetet. A szocialista rendszer idején ez a tematika tiltott volt. Az a művész, aki mégis feldolgozott bibliai jelenetet, az saját magának, a templomoknak vagy barátainak készítette. Itt hozzáteszem, hogy ebben az időszakban az iskola feladata volt a gyermekek távoltartása a templomba járástól. Ez azonban csak kis mértékben valósult meg a szülők ellenállása miatt. Ők rendszeresen vitték gyermekeiket a templomba, és a vallási ünnepeket is betartották. A keresztényi élet évszázados hagyományai megtartó erőként működtek tovább az emberek szokásaiban.


Suba László: A tékozló fiú visszatérése
(szobor a makfalvi templomkertben)

Írókat és művészeket akarok megidézni a vallással kapcsolatos nézeteikről. Pilinszky János (1921–1981) Teremtő képzelet című esszéjében úgy gondolja, hogy a költészet alapvetően vallásos eredetű. A művészet a képzelet morálja és a teremtésben, valamint a földi élet kiteljesítésében vállal szerepet. T. S. Eliot költő (1888–1965) a Kultúramegvalósítás című esszékötetében – amelyben a kultúráról elmélkedik – úgy gondolja, hogy a vallás és kultúra között eltéphetetlen kapcsolat van. A kultúra magába foglalja egy nép minden anyagi és szellemi megnyilvánulását.

A művészet és vallás között egy esztétikai közeledés létezik Mircea Eliade (1907–1986) szinte egész életében a vallások kutatásával foglalkozott. Híres könyvében, A szent és profánban (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987) azt mutatja ki, hogy milyen mélyen és szervesen kötődik az ember a vallásos hithez. A templom szent hely, ahol kapcsolatba léphetünk Istennel. Vallásos ünnepeink, amelyek a természeti körforgással is egybe lettek kapcsolva, segítik az embert, hogy újra és újra erőt merítsen az élethez.

A magyar költőktől idézek gondolatokat, amelyek tanúsítják a bibliai ihletet. Ady a karácsonyról írja: „Mintha itt lenn / A nagy Isten / Nagy kegyelme súgna, szállna, / Az én kedves, kis falumban / Minden szívben / Csak szeretet lakik máma.”

Reményik Sándor a megmaradás feltételét látja a vallásban: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!”


Simon Miklós: Ősi törvények (tűzzománc)

Babits Mihály Jónás történetével az értelmiségnek küld üzenetet: „Monda az Úr Jónásnak: / Kelj fel és menj / Ninivébe, kiálts a Város ellen / Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság / Szennyes habjai szent lábamat mossák.”

Márai Sándor a Mennyből az angyal című versében a keresztényi ünnep felidézésével tiltakozik a magyar forradalom leverése ellen: „Mennyből az angyal – menj sietve / Az üszkös, fagyos Budapestre / Oda, hol az orosz tankok / Között hallgatnak a harangok.”

A 20. század magyar képzőművészei körében is vannak, akik bibliai vagy vallásos jelenetet dolgoztak fel. Csak a legismertebbek közül említem Csók Istvánnak az Úrvacsora című festményét, Ferenczy Károlytól a Levétel a keresztről és a Hegyi beszéd című műveket, továbbá a Tordán született Nagy Albert Jákób harca az angyallal című festményét.

Korunk modern művészei, mint Chagall, Dalí, Moore is alkottak a Biblia hatására.

A felvilágosodással együtt a vallásszabadság is megvalósult. Ebben a kérdésben mi, erdélyiek élenjárók voltunk. Az intézmények állami hatáskörbe kerültek, a vallások azonban fennmaradtak és betöltik hivatásukat. Az emberek az élet nagy eseményeit, mint a születés, halál, esküvő az egyházak szentségével akarják megerősíteni. A Biblia pedig, mint az ókor egyik legértékesebb hagyatéka, példázatokkal szolgál a mai ember számára is.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Barabás Miklós nem vett részt a szabadságharc hadi eseményeiben. Mint írja: „Én soha nem foglalkoztam politikával. Nem lévén ez a szakmám, nem is értem rá tanulmányozni. S amihez nem értek, ahhoz nem szívesen szólok. Érdekeltek ugyan az események, de semmiben részt nem vettem.” Ezzel szemben közvetve mégiscsak jelentős szerepet játszott a történésekben, hiszen ő mentette meg Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök nagy értékű képgyűjteményét, és alig van olyan jelentős magyar személyisége a korszaknak, akinek az arcképét ne rajzolta vagy festette volna meg.

Barabás Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából, feltehetően a február 10-i dátumhoz ragaszkodva nyitották meg 2010. február 11-én, a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett emlékkiállítást, és hosszan sorolhatnám még a magyarországi és erdélyi sajtóban megjelent írásokat, amelyek makacsul a február 10-i dátumot emlegetve emlékeztek meg a 200. évfordulón. A cifrább évfordulós megemlékezéseket lásd a világhálón.

Az Electro Sistem egyike Nagybánya prosperáló ipari vállalatainak, része annak az újkori kibontakozásnak, melynek ösvényét magáncégek sokasága szélesbítette forgalmas országúttá. Létrehozása és fellendítése Blaskó István nevéhez fűződik, aki kiváló üzleti érzékkel és szakmai tudással teremtette meg, építette ki kapcsolatait országon belül és nemzetközi viszonylatban is.

Suba László - A tűzzománcról néhány sorban

A modern művészet korában a művészek új kifejezési formákat keresnek. Így a tűzzománc a képzőművészetben is helyet kapott. Különböző anyagok hozzáadásával lehet gazdagítani a zománc felületét, ami például lehet fényes vagy matt is. A munkák méretei is nagyobbak, ehhez még társulhat fából készített ráma, vagy széles deszkalap. A kép tárgyát lehet dekoratívan vagy festőien kezelni.

abodi nagy béla, a jövő fénye

Nemcsak a könyveknek, hanem a fontos leveleknek is megvan a történetük. Az itt következőnek ráadásul egészen sajátosan a történelem (egyesületi és köztörténeti) szabta meg az egyedi históriáját. Fönnmaradását pedig a másodlagos fölhasználó rácsodálkozásának köszönheti.

Ha visszagondolok az ókori népek művészetére, akkor az egyiptomiak is azok között vannak, akik művészetükben felhasználják a növényzetet. A templomok oszlopait is növényi kötegek kőben való megfaragásával hozták létre, az oszlopfők pálmát, lótuszt, papiruszt ábrázoltak. A sírokban talált falfestményeken és domborműveken különböző növények láthatók. Az ok természetesen kézenfekvő. A nagy civilizációkat a gazdag növényzet és a gabonafélék termesztése tartotta fenn.

sipos lászló

Ahogy beléptem a művész és a művek raktárába, megpillantottam a Vörös kakast. Megtudtam, hogy nemcsak rám volt hatással, hanem Németh Júliára is, aki habár jó ismerője a Sipos-életműnek, fontosnak találta kiemelni a többi alkotás közül: „Van ezen a kiállításon egy olyan munka, ami akarva-akaratlan megállásra késztet. Ez pedig Sipos László vörösbe foglalt kakasa. A sokadik. Ami a művészre jellemző szarkasztikus humorral most éppen a Hódolat ellenségeimnek címet viseli. Az ellenség fullánkjait nem semlegesíti, de szól az idő múlásáról, csonkig égő gyertyákról, igazhitűségről, az igazi művészet erejéről. ”1

Szeptember 19. és 23. között rendezték meg Szilágy megye közigazgatási központjában, Zilahon az immár hagyományossá vált Szilágysági Magyar Napokat a Szilágyság Kulturális Egyesület, a Szilágy Társaság és az RMDSZ közös szervezésében.

bauhaus iskola

Eljött az ideje annak, hogy elméletileg is megalapozzák az új művészetet, valamint annak is, hogy szerves kapcsolat alakuljon ki az ipar és művészet között. Ezt a feladatot vállalta fel a németországi Bauhaus-iskola, amely Weimarban indult 1919-ben, Dessauban folytatódott és végül az Amerikai Egyesült Államokban kötött ki, mert a fasiszta rendszer bezáratta. Tanárai különböző nemzetiségűek voltak, így két magyar is akadt közöttük. Feladatuknak tekintették a művészeti kifejezőeszközök elméleti és gyakorlati kidolgozását és az ipari formatervezést is. 

 Aba-Novák Vilmos

A Csíki Székely Múzeum az erdélyi múzeumi szcéna fontos szereplőjeként idén is folytatja rangos kiállításainak sorát. 2018-ban, Nagy Imre születésének 125. évfordulójára hangolva újra nagyszabású kiállítással jelentkezett, ugyanis május 17-én nyílt meg a Klasszikus mesterek nyomában – Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és művészbarátaik című tárlat.

Horváth Gyöngyvér

Horváth Gyöngyvér grafikus negyven éve van a pályán, de még rengeteget szeretne tanulni. A belülről jövő, igazán jó alkotásokhoz elengedhetetlennek tartja a szellemi frissességet és a fizikai erőnlétet. Február 9-én ünnepelte 66. születésnapját – de nem szűk családi körben, hanem barátai, ismerősei, alkotótársai, a kolozsvári művészetkedvelők társaságában, a jeles nap apropóján ugyanis 66 munkáját állította ki a Művészeti Múzeum földszinti termeiben. Ennek apropóján beszélgettünk a művésszel.

Talán ezért aktuálisak ma is Bocskai Vince kisplasztikái, mert nagyon emberiek és mélységesen őszinték. E szobrok zömének születésekor a kimondott igaz szóért akár börtön is járt. Ez a kor volt, amikor a művészek és a nézők a szimbolikus jelhasználat okán mint cinkosok összekacsintottak. A jelbeszéd, a titok, a szimbólum tartotta a lelket az emberekben.

Földlakó lévén az ember együtt élt a kővel, mint földünkhöz tartozó képződménnyel. A kőhöz való viszonyunk valamelyest változott az idők folyamán, főképp a kő felhasználásának és a vele kapcsolatos ideák szempontjából. Mindenki másképpen közeledik a kőhöz. Az építő a neki való alkalmasságot, a szobrász a faraghatóságot, az esztétikai látványt látja benne, a nők és más érdekeltek egy része a drágaköveknek lesz az ismerője.

kovács emil lajos

Vannak metszéspontjai a monumentalitásnak és az anyagtalan repülésnek: megrendülés, végtelen utazás és rejtett öröm, amelyet a szellem misztikája közvetít, és olykor láthatóvá válik az érzékek számára is. Többdimenziós történetek és többsíkú látomások gyűrűznek be. A kép előtti egyidejűség megnyitja az utat a végtelenbe. Kovács Emil Lajos világa folyamatosan alakuló univerzum, és oly módon nyitott az egyetemes misztériumokra, hogy az ősegység és végső harmónia intenzív áradása felfokozottá válik. Az empátia dialogizáló elemei sajátos motívumokban sűrűsödnek. Kovács Emil Lajos képei a meghittség és otthon harmóniaáramait sugározzák.

Pierro della Francesca: Feltámadás (részlet)

Elsősorban a képzőművészet és irodalom kapcsolatáról akartam írni, de időközben rájöttem, hogy más művészetek is, mint például a zene és táncművészet, sok esetben dolgoztak fel irodalmi alkotásokat. Áttekintem tehát ezeket a kapcsolatokat, a régi koroktól napjainkig, természetesen csak nagy lépésekben, mivel nagyon gazdag múltra tekintenek vissza.