Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Nagy Béla érdemelte ki 2021-ben a Művelődés-díjat

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akiknek jóvoltából lapunk, a Művelődés él: Kolozs Megye Tanácsának, az Idea Plus-műhelynek, az Idea nyomdának. Köszönet jár a Wedas-műhelynek, amiért mai útkezdő eseményünket segítette, és végül, de nem utolsósorban köszönet jár természetesen minden munkatársunknak és olvasónknak is!

Engedjék meg, hogy egy személyes felütéssel kezdjem: nagyon zöldfülű kezdő firkász voltam, amikor 1991 decemberében, úgy ilyentájt, karácsony küszöbén, Magyari Lajos költő, a Háromszék című napilap akkori főszerkesztője azt mondta volt a folyósón, hogy „a próbaidőd lejárt, velünk maradsz”. Aztán egy évre rá Lajos elment szenátornak, mert az akkori, kilencvenes évek eleji időkben a közéleti/politikai szerepvállalás, a szekér eléfelé tolása olyan természetes valami volt Erdélyben, mint a puszta lélegzetvétel. Szóval Lajos elment szenátornak, s a lap élén az ő helyét átvevő Farkas Árpád egy-egy jobban sikerült riport vagy cikkentyű olvastán nem fukarkodott megérinteni az ember vállát egy igen lakonikus, de annál sokkal többet mondó és jelentő „ez jó volt” megjegyzés kíséretében. És amikor pár év múlva, esment decemberben, igazi csíki télben, Ferenczes Istvánék Csíkszeredából üzentek, hogy mennék fel péntek délután, találkoznánk a Tilosban, me’ valami beszédjük lenne vélem, s ott a kezembe nyomták a Székelyföld-díjat, hát valami olyasfélét mondtam, mint Török László, amikor a szöuli olimpián Egerszegi Krisztina a maga tizennégy évével faképnél hagyta az egész világot, és beúszott az aranyos célba: „Hát ilyen nincs, és mégis van!...”




Benkő Levente, a Művelődés folyóirat főszerkesztője

Nos, ezek, az ilyen és egész életre megmaradó jelzések is késztettek arra, hogy létrehozzunk valami olyasféle elismerést, amellyel ilyenkor, decemberben, karácsony küszöbén – azon túl, illetve amellett, hogy megköszönjük szerzőinknek és ügytársainknak az egész évi együttmunkálkodást –, megérintsük a vállát, s megszorítsuk a kezét annak az embernek, aki a legjobbat tette le az asztalra.

...megérintsük a vállát, s megszorítsuk a kezét annak az embernek, aki a legjobbat tette le az asztalra.

Erről az emberről írta vagy öt esztendeje – egy akkori, szintén jól megérdemelt díj átadása kapcsán – Dáné Tibor Kálmán volt főszerkesztőnk, hogy: „Nem híres ember, nem vezéregyéniség, nem hangadó, főleg nem hangoskodó közbeszóló, hanem (…) kultúránk iránt elkötelezetten érzékeny ember.”  Tibor azzal folytatta a történetet, hogy hátulgombolós és hosszúnadrágos/pantallós ’50-es kolozsvári, telepi évek, a Nagy Gábor-féle Tanya visszahozhatatlan világa, benne egy halk szavú fiúval, akitől példa veendő. Aztán közművelődés, helytörténeti mazsolák, bocsánat: gyöngyszemek, alkotóműhelyek, tárlatok és elismerések szerepeltek még ama méltatásban. Sietek hozzátenni: teljes joggal.




Benkő Levente

Mai, díjindító emberünkhöz engem nem fűznek semmilyen Nagy Gábor-tanyabeli emlékek. Kolozsvári kötődésűekből sem sok, legfeljebb annyi, hogy évekkel ezelőtt, pontosan itt, a Györkös Mányi Albert Emlékházban valami közművelődéses esemény alkalmával ismerkedtünk meg. Tényleg halk volt a szava. De valami közös azért mégiscsak van bennünk. Például a 13-as szám. Mindketten 13-án születtünk, 13 év eltéréssel. Egyikünktől sem áll messze a fafaragó véső, bár őszintén be kell vallanom, hogy engem öl meg a sárga irigység, amikor a zsoboki nyári fafaragó táborba ő elmehet, én pedig nem… Merthogy ő nyugdíjas, ráér, én még nem.




Benkő Levente átadja Nagy Bélának a Művelődés-díjat

Amikor a míves fúrás-faragáshoz kötődően 2015-ben a romániai magyar népművészekről írt lapunkban, azt mondtuk: na. Amikor a következő években a Dobsinából Kolozsvárra származott Reményik családról, s annak Sándor nevű költő fiáról, a zsoboki képzőművésztáborról, a kaktuszok titokzatos világáról, az első kolozsvári polgári házasságról, Gy. Szabó Béla és a Pásztortűz című, áldott emlékű kulturális folyóiratunk együttműködéséről írt lapunknak és olvasóinknak, akkor azt mondtuk: na-na!

Amikor a míves fúrás-faragáshoz kötődően 2015-ben a romániai magyar népművészekről írt lapunkban, azt mondtuk: na. 

S amikor az idei „termésként” az előbbiekben emlegetett Nagy Gábor legendás kolozsvári vendéglős, a Főúr életpályájáról, a kolozsvári Iparos Egyletet alapító Krémer Ferenc úri férfiszabómesterről, a kolozsvári Reimann kőfaragók hagyatékáról, Hevesi József kolozsvári műbútorasztalosról írt, akkor azt mondtuk: na úgy, na!




Nagy Béla

Ezt az anyóst agyoncsapó villámmal kapcsolatos székelyizmust más szavakkal megfogalmazva, s Magyari Lajost idézve: „a próbaidő lejárt”, Farkas Árpád szavával élve, „ez jó volt”, Ferenczes Istvánt parafrazálva pedig azt mondtuk, hívjuk csak meg ezt az embert, na, nem az azóta nevet váltó csíkszeredai Tilosba, hanem ehejt, a kolozsvári Györkös Mányi-emlékházba, érintsük meg a vállát, s szorítsuk meg a kezét, erősen.

Mert megérdemli. Teljes joggal.

Hölgyeim és uraim!




Nagy Béla érdemelte ki 2021-ben a Művelődés-díjat (Demeter Zsuzsanna felvételei)

Ha sem Önök, sem a mi emberünk még nem jöttek rá, s ha a csepűpressz névre hallgató hírügynökség sem kotyogta még el vagy ki, hogy kiről van szó, akkor megteszem én: az ezentúl Kós Károly születésnapján, december 16-án esztendőnként átadandó Művelődés-díj első tulajdonosa nyugalmazott gépészmérnök. Fametsző-faragó. Közíró. Helytörténész. Nagy Béla.

Kedves Nagy Béla! Szerény elismerésünket fogadd olyan szeretettel, mint amilyennek adjuk! Ugye, velünk maradsz?

Azt kívánom, hogy mostani kézfogásunk legyen számodra olyan emlékezetes, mint számomra a mondókám legelején idézettek. S legfőképpen legyen gyümölcsöző, merthogy a bót az bót: várjuk további írásaid!

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Véglegessé vált az első SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál programja. A május 26. és 29. között sorra kerülő rendezvényen 40 erdélyi és magyarországi kiadó vesz részt, mintegy 30 standon kínálják majd a könyveket.

Az Árkosi Kulturális Központ és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy rendkívüli hegedűkoncertre hívja a zenekedvelő érdeklődőket. A fellépő előadó ezúttal a világhírű Zalai Antal hegedűművész lesz, aki egy 1733-ban készült Stradivari hegedűvel koncertezik Sepsiszentgyörgyön.

2022. május 13-án és 14-én ünnepi rendezvénysorozattal várja az érdeklődőket a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron.

Május 12-én, csütörtökön 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban Wanek Ferenc geológus, egyetemi oktató, tudománytörté-nész Fordulópon-tok és meghatározó személyiségek Erdély altalajkincseinek megismeréstörténetében 1920 előtt című kötetét mutatják be.

Negyedik alkal-mához érkezett a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Üveghang Akadé-mia nevű zeneelméleti, történeti és gyakorlati képzése, melyet idén hirdetett meg első alkalommal. Ezúttal a Codex Régizene Együttes lesz a vendégük.

Az Okuláré Projekt a Fiatal Drámaírók Háza és a METRO WORKS színházművészeti szabadiskola kezdeményezése. A város- és országhatárokat átívelő kortárs dráma-felolvasóest sorozathoz csatlakozott új helyszínként a Szimpla Sepsiszentgyörgy is.

A megemlékező események követ-kező állomása Sepsiszentgyörgy, ahol a rangos életmű-kiállítást május 10-én 17 órától nyitják meg a Tamási Áron Színház előcsarnokában. 

Április 28-án mutattuk be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Művelődés Gyergyóról szóló különszámát. 

Április 18-án, csütörtökön dél-után nagyszámú érdeklődő jelen-létében nyitották meg a 2022-es Csoma-tárlatot a kovásznai Kádár László képtárban. 

A Vallásszabadság Háza és a Kriza János Néprajzi Társaság szeretettel hívja és várja Önöket 2022. május 2-án 18 órakor Kanalas Éva Csángó Bájolás című filmjének bemutatójára.

Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2022. október 7. és 16. között harmadik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét.

Közönségtalálkozó keretében mutat-juk be Gyergyó című mellékletünket áp-rilis 28-án, csütörtökön 18 órától a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. 

„Minap, március 25-én, Magyar-ország Kolozsvári Főkonzulátusának ünnepi rendez-vényén magyar állami kitüntetéseket adtak át. […] Olyan emberekről van szó, akik a kultúra, ezen belül a művészetek és a közművelődés, továbbá a tudományok, illetve a közélet/társadalmi közszolgálat terén […] sokat tettek le az asztalra” – fogalmaz Benkő Levente, a Művelődés folyóirat főszerkesztője a lapszám áprilisi vezércikkében; majd négy kitüntetett méltatását olvashatjuk.

A kolozsvári EMKE Györkös Mányi Albert Emlékháza kiállítássorozatot szervez névadója, a zenetanár-festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából. Tisztelettel kérik mindazokat, akiknek birtokában Györkös Mányi-munkák, valamint a zenetanár-festőművészről és az emlékházról készült fotók találhatók, legyenek segítségükre. 

A háztartási és lakástextileket bemutató kiállítás 2022. április 6. és 30. között tekinthető meg Kolozsváron, az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.