Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Magyar műemlékmentés a dél-bihari szórványban – megújul Tamáshida romtemploma

A tamáshidi romtemplom helyreállítási munkálatairól, valamint az Árpád-kori istenháza építészet- és kulturtörténeti hátteréről tartott előadást Csomortányi István projektfelelős június 23-án a nagyváradi várban, a 10. Szent László Napokon.

A kis Bihar megyei falu egykor jelentős település lehetett, a 13. században megerősített német városként említették, majd a Rátold nemzetség birtoka volt, még országgyűléseket is tartottak itt. Még ma is áll a falu impozáns méretű nyugati tornya, valamint az egykori főszentély, amelynek boltozata ugyanakkor régóta a beomlással fenyeget.




Csomortányi István

„Támogatókat kerestünk, pályázatok után kutattunk, hogy megmentsük az Árpád-kori templom főszentélyét. A budapesti Teleki László Alapítvány segített a mérések, valamint a tervezési és kivitekezési munkálatok elvégzésében is, így az alapítvány munkatársainak óriási szerepük volt a főszentély megmentésében. Azért is nagy dolog ez, mert nem dolgoznak nagy költségvetéssel, mégis az egész Kárpát-medencében jelen vannak, és számos erőforrást, valamint figyelmet szenteltek a dél-bihari épület helyreállítására is” – magyarázta Csomortányi István projektfelelős.





A műemlék magyar kormányzati finanszírozással, a Határon túli Árpád-kori templomok műemlék-helyreállítási program keretében újult meg. Stílusjegyein főleg a szász vidékekre jellemző építészeti sajátosságokat fedezhetjük föl, ami részben abból adódhat, hogy a tatárjárás után a település lakosságnak jelentős része német lehetett.

Stílusjegyein főleg a szász vidékekre jellemző építészeti sajátosságokat fedezhetjük föl.

„Megpróbáltunk új életet lehelni az épületbe, szerettük volna, ha a dél-bihari vidék kicsit magára talál. A templomot bélfenyéri fiatalok tisztították meg a megfelelő óvintézkedések mellett, jó volt látni, amint újra felfedezik a település múltját, örökségét.”

A torony statikai megerősítése, valamint a tetőszerkezet újjáépítése is időszerű lenne, azonban ezek a munkálatok az elérhető anyagi forrásoktól is nagyban függnek.

A szakemberek szerint a középkori, román stílusú templom romjai is a település egykori fontosságát jelzi. A templom mindhárom szentélye félköríves lehetett, ezek közül ma csak a kiugró főszentély áll, megőrizve téglaboltozatát. A nyugati rész összetett kialakítású volt: középen robosztus torony magasodik, melynek ma is áll öt emelete.





A helyreállított vártemplomnak turisztikai vonzata is lehet. A kelet-magyarországi üdülőváros, Gyula mindössze tizenöt kilométerre van innen. Csomortányi István szerint amennyiben a Körös gátkoronályán kerékpárral is átjárhatók lesznek egy nap a határok, a gyulai termálfürdőben üdülő személy mindössze egy óra alatt átbiciklizhet ide, és megnézhet egy olyan templomromot, ami a gyulai oldalon nemigen akad.

(Képek forrása: Szent László Napok, Teleki László Alapítvány)

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Hétköznapi hőseink – írjunk történelmet! elnevezésű kezdeményezés írásait tartalmazó kötetet 2022. augusztus 20-án délután 14 órától mutatjuk be a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Az előadásokban bemutatják az energiatermelés és az energiahordozók természetének alakulását, valamint jövőbeli tervek, elképzelések is terítékre kerülnek.

A rendezvény Nagy Gábor, a 100 éve elhunyt híres kolozsvári vendéglős és szállodatulajdonos tevékenységét mutatja be.

Boér Mária Napkelet országa című könyvét, a Vetekedik vala háromféle világ elnevezésű trilógia I. kötetét mutatják be Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén.

Augusztus 20-án (10,30-tól) Benedekmezőn (Sepsiszentgyörgy mellett) a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete megszervezi a Tündérvár Családi Fesztivált, melyen egésznapos, tartalmas foglalkozásokra várják a családokat.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a SzINT Kulturális Egyesület (Szent István-napi Néptáncalálkozóért Egyesület), folyó év augusztus 12-21 között az idén is megszervezi, immár huszonnegyedik alkalommal, a Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót.

A legfeljebb húszfős csoportok félóránként mehetnek fel a toronyba, hogy megtekintsék a felújított templomot és Kolozsvárt madártávlatból. 

Fontos tudnivaló: a torony kizárólag előzetes regisztrációt követően látogatható, a jelentkezés során kapott visszaigazoló e-mail felmutatásával. 

Erdély legjelentősebb kulturális fesztiválján hatvan helyszínen négyszázötven programmal várják az érdeklődőket.

Kultúrák találkozása, fergeteges koncertek, kalotaszegi ízek, családi programok, hajnalig tartó tánc és baráti beszélgetések jelentették a fesztivál hetedik kiadását.

A könyvtár magyar részlege 2022 augusztusától kezdődően egy friss kezdeményezésnek, a klasszikus orosz könyvklubnak lesz a házigazdája. A klasszikus orosz irodalom kimagasló alkotásainak értő bemutatása, az olvasás során felmerülő kérdések megvitatása mellett figyelmet fordítanak az orosz kultúra számos remekművére is.

Pénteken, augusztus 12-én, 19:00 órától az Erdélyi Dudás Rend koncertezik Sepsiszentgyörgyön, a KultúrPark színpadán. A 2008-ban Vajdahunyadon alakult együttes Európa különböző történelmi korszakaiból és területeiről származó dallamokat ötvöz korunk zenei hangzásvilágával.

Zabolára utazik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Szentimrei 100 nevet viselő kültéri kiállítása, mely tavaly jött létre a jeles néprajzkutató születésének 100. évfordulója alkalmából. 2022. augusztus 2-án, Zabolán, a Csángó Néprajzi Múzeum előtt 16 órai kezdettel mutatja be a tárlatot Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője.

A fesztivál a dobra és az oly sokszínű ütős, meg perkúciós hangszerekre építkezve vezeti el az érdeklődőket a világzene, jazz és igényes rockzene ritmusközpontú világába augusztus 5-7. között.

Kovászna városközpontja ad otthont 2022. július 30-31. között a harmadik Orbaiszéki Forgács Fesztiválnak. A hajdani kézműves mesterségeket bemutató rendezvény célja, hogy erősítse az orbaiszéki emberek identitástudatát, ugyanakkor az idelátogató turisták is betekintést nyerhessenek a székelyek életébe, hagyományaiba, kultúrájába.