Erdélyi Krónika: ahol visszaköszön a múlt

A 2017. január elején indult Erdélyi Krónika küldetése, hogy fórumot biztosítson az Erdély történelmével foglalkozó kutatók számára. Egy olyan internetes ismeretterjesztő felület kialakításán dolgozunk, ahol a történészek a szélesebb közönséggel is megoszthatják legújabb kutatási eredményeiket, kapcsolatba kerülhetnek szakmatársaikkal, kifejthetik véleményüket, ugyanakkor a tudományágat illető legfrissebb hírekről és eseményekről is értesülhetnek.

A jelenlegi történelmi portál eredetileg blog formájában Kolozsvár helytörténetével kapcsolatos tanulmányokat és cikkeket közölt (Kolozsvári Krónika néven), ám később a szerkesztőcsapat bővülésével és egy lelkes, fiatal történészgárda összefogásának köszönhetően kinőtte urbánus jellegét, és egész Erdély történetére vonatkozó írásokkal igyekszik a nagyközönség számára a lehető legváltozatosabb ókori, középkori, újkori és jelenkori témákkal szakmai tájékoztatást folytatni. A korábbi blog működtetője a portál alapító ötletgazdája, Fazakas László, aki a portál jelenlegi főszerkesztője is. Innen indult az ötlet, hogy az alapvetően történelemnépszerűsítő információ ne csak szűk körben – a szakembereknek –, hanem a nagy nyilvánosság számára is megosztható legyen. A portál erőssége, hogy ide csak történészek, régészek, művészettörténészek, kutatók és diákok tudományos igényességgel megírt munkái kerülnek fel, olyanok, amelyeket Erdélyben írtak, illetve olyan magyarországi munkák, amelyeket az anyaországi kutatók, szakintézményekben dolgozók jelentettek meg Erdélyről.

Az utóbbi évtizedben több múzeumban is eredményes kutatók dolgoznak, akik munkáikkal jelentősen hozzájárulnak a történelmi szemlélet megváltoztatásához, olyan érdekes, újszerű tényeket tárnak fel vagy hoznak felszínre a régészek, amelyek kiegészítik mindazt, amit a múltról tudtunk. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy sok esetben a különböző városokban dolgozó kutatók, múzeumi munkatársak kevésbé szereznek tudomást kollégáikról, ezért is ezt a honlapot egyfajta szakmai portálnak szánjuk, ahova ezek a munkák felkerülhetnek, és így elérhetővé válik majd nemcsak szakmai berkekben, hanem azon kívül is. A hírek kategóriában nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is nyilvánosan meghirdetett történelmi előadásokat, konferenciákat, fórumokat is népszerűsít a portál.  Mivel a jelenlegi közreműködők között van marosvásárhelyi, csíkszeredai, nagyváradi, kolozsvári munkatárs is, az a szándék, hogy az információhalmazt kiterjesszék majd a székelyföldi, közép-erdélyi és a partiumi városokra is, hosszú távon pedig természetesen Erdély nagyobb településeire. Az arculati elemeket, illetve a Facebook-oldalt kommunikációs és grafikus munkatársak állítják össze és működtetik. 

Egy másik próbálkozása a portálnak, hogy az Interjú címszó alatt olyan beszélgetéseket jelennének meg, amelyek egyrészt ismert és elismert történészek, kutatók, régészek életpályáját mutatják be, ugyanakkor helyt adnak fiatal kollégák bemutatásának is. A szerkesztők azt is szeretnék, ha olyan történelemtanárok is jelentkeznének, akik vetélkedőket, a szakmát ismertető, népszerűsítő rendezvényeket szerveznek. Ugyancsak a fiatalabb nemzedéknek szánják azt a felületet is, ahol történelem szakon levő egyetemisták tudományos diákköri vagy akár a középiskolai körökben – megalapozott tudományossággal – megírt dolgozatokat közölnének. A portál erőssége, hogy a hiteles, tudományos megalapozottságú munkákkal megpróbálják ellensúlyozni az áltudományos megközelítéssel világhálóra kerülő historizáló írásokat. A Fórum címszó alatt megjelenő írásokhoz is kizárólag olyan szakemberek szólhatnak hozzá, akik szintén tudományos érvekkel alátámasztott írásban egészítik ki a közölt írást. A portálnak van egy Facebook-oldala is, ahol lehetőség van szélesebb körben is hozzászólni a témákhoz. A portál működési hátterét a kolozsvári székhelyű Erdélyi Krónika Egyesület biztosítja, melynek alapító tagjai (Fazakas László, Ferenczi Szilárd, Fodor János és Gál Zsófia) a portál szerkesztőségi tagjai is egyben. A szerkesztőség munkáját a portál további munkatársai, Tőtős Áron, Olosz Levente, Markaly Aranka és T. Szabó Csaba segítik.

 

Fodor János,

PhD, tanársegéd, BBTE, Magyar Történeti Intézet, Kolozsvár

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

A fesztivál programjai az érvényben lévő egészségügyi biztonsági intézkedések betartásával zajlanak majd. A koncerteken a helyek száma a térnek megfelelően korlátozva lesz, a helyeket a megérkezés sorrendjében lehet elfoglalni. 

A kialakult járványügyi helyzet bizonytalansága miatt a 2020. június 27-re meghirdetett tordaszentlászlói XXXI. Szent László-napi kórustalálkozót egy évvel halasztják.

Az esemény keretében Benkő Levente bemutatja a Zúgott a Dnyeszter partja – Ujházy Sándor hadnagy emlékei című könyvét is.

A szervezők felkérik a találkozóra benevező kórusokat, hogy műsoruk ne haladja meg a 10-12 percet, továbbá lehetőség szerint minden műsor tartalmazzon legalább egy Kodály Zoltán-művet.

„Úgy tekintünk a romániai oktatási rendszerre, mint egy hiányos, érthetetlenül megfogalmazott, sokszor tartalmatlan szövegre, amelyet sokan korrektúráztak, szerkesztgettek, de amit ideje lenne teljesen újraírni és másként menteni el.”

November 6-án, szerdán 17 órától bemutatják Magyari Sára Takázás című, (média)nyelvészeti írásokat tartalmazó könyvét, valamint a Nem tömb, nem szórvány: Szilágy című többszerzős kötetet.

Jó hangulatú és tartalmas találkozón, beszélgetésen vehettek részt mindazok, akik pénteken este ellátogattak a Györkös Mányi Albert Emlékházba (GYMAE), ahol újabb kistérséggel ismerkedhettek meg a Művelődés folyóirat szerkesztősége és az Emlékház által közösen szervezett Régiók bemutatkozása sorozatban.

Nincs jelentkezési vagy benevezési díj, a műhely működési költségeit a Kolozsvári Magyar Opera fedezi.

A rendezvényről Ferencz Angéla főszervező mesélt többet a Erdélyi Magyar Televízió adásában.

Hamarosan megkezdődik a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelyről Ferencz Angéla főszervező mesélt többet az Erdélyi Magyar Televízió adásában.

Hamarosan megkezdődik a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely szerves részét képezi a csíki, erdélyi nyári programoknak, miközben évente több ezer személyt szólít meg.

A szervezők idén is csűrfiával és játszóházzal várják a legkisebbeket, tematikus filmekkel, túrákkal, tárlatvezetésekkel, mesemondással és beszélgetésekkel az örök kíváncsiakat, gasztroudvarral az ínyenceket, valamint közösségi szövéssel az alkotó szelleműeket.

Még vannak szabad helyek a július 7–12. között zajló Régizene Nyári Egyetem kurzusain, amelyet az előző évekhez hasonlóan a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület szervez Csíkszeredában.

A szervezők kérik a találkozóra benevező kórusokat, hogy műsoruk ne haladja meg a 10-12 percet, és lehetőség szerint minden kórus műsora tartalmazzon legalább egy Kodály Zoltán-művet.

A www.azopan.ro egy folyamatosan bővülő háromnyelvű online gyűjtemény, amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára.