A Lakiteleki Népfőiskoláról

A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sán­dor és felesége álmodta, tervezte és alapította meg, a ki­lencvenes évek elején. Levelek ezreivel mozgósították a Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagyszabású vállalkozást indítottak útjára – az olim­piai Top-tipp játékot, a Frici, a vállalkozó szellem című televíziós vígjátéksorozatot –, amelyek több tízmilliós nyeresége, a világ minden részéről érkező adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola.

Ezt a négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is nevezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett szűkebb hazánk, a Tisza menti táj valóságát is fölmé­rő, elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már előadást, de vendége volt a Lakiteleki Népfőiskolának a világhírű Lech Walesa legendás lengyel munkásvezér vagy Vytautas Landsbergis, a rend­szerváltó Litvánia jelképes szabadságharcosa, és folytat­hatnánk a névsort, mint például A Keresztény Európá­ért címmel szervezett nemzetközi tanácskozáson az Európai Parlament több képviselője mellett előadást tartó Kurt H. Biedenkopf, aki több cikluson át volt Szászország mi­niszterelnöke.

A Lakiteleki Népfőiskola a magyar emigráció köz­pontja. Évtizedes gyűjtőmunkával a világ minden részé­ből több ezer könyv, plakát, kisnyomtatvány, röplap és más írásos anyag, dokumentum, valamint az Emigráció a hazáért elnevezésű állandó kiállítás ad hiteles képet a nyugat-eu­rópai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók életéről, munkásságáról.

A Rendszerváltó Archívum több mint másfélezer irattári dobozban őrzi az elmúlt másfél évtized rendszerváltó hazai történetének dokumentumait. A Nép­főiskola Rendszerváltó Archívum címmel új folyóiratot, kéthavonta megjelenő történelmi szemlét indított útjá­ra.

A Lakiteleki Népfőiskola közösségteremtésben, a fel­nőttképzés módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd és a német, valamint a két világháború kö­zötti hazai népfőiskolai hagyományokat. Mindezek hát­terében Lezsák Sándor három évtizedes pedagógusi és népművelői szervező gyakorlata és képessége áll. A nép­főiskolai kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartal­mú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző és érdekvédelmi fóruma mellett helyet kap a Népfőiskolán a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata.

A Lakiteleki Népfőiskola több olyan pedagógiai kez­de-ményezéssel írta be magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött szerződés keretében a Magyar Tudományos Akadémia szellemi támogatásával 2000-ben Tisza Kollégiumot, 2002-ben pedig Tanya Kollégiu­mot szervezett. 150 egyetemista és oktató térképezte föl és végzett tudományos szempontból is rendkívül értékes életmódvizsgálatot, és kaptak közben a diákok életre szóló élményt, a hétköznapi valóságból gyakorlati isme­reteket.

A Lakiteleki Népfőiskola egyik épülete, előtérben Szent-Györgyi Albert szobra

A Népfőiskola minden új épületének avatásához egy-egy tanácskozás, vetélkedő, kollégium beindítása kötődik. Az ökumenikus Szent István kápolna építését követően tudatos munkával teremtődött meg az az or­szágban egyedülálló szoborpark, amely a 20. századi vértanú és hitvalló egyházi vezetőket szembesíti a láto­gatókkal. Készül az új Nemzeti Panteon is.

Illyés Gyula mellszobra után Klebelsberg Kunó, Németh László, Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert, Simándy József és Sinkovits Imre arcmása idézi meg a század egy-egy példázatos életművét.

A Lakiteleki Népfőiskola nemcsak vonzó építészeti stílust teremtett, de szinte egyedülálló közösségformáló és -nevelő módszereket is. Az akadálymentesítési prog­ram segítségével a fogyatékossággal élők is otthon érzik magukat. Legutóbbi háromnapos országos konferenciá­juk komoly szakmai visszhangot is kiváltott.

A kistelepülések tanítóinak rendszeresen biztosít ér­dekvédelmi fórumot, de közel egy évtizede minden nyá­ron a Kárpát-medencei magyar sakkbarátoknak is találkozóhelye. A Népfőiskola minden tevékenységi formában az ismeretbővítés mellett a közösségteremtést tartja a leg­fontosabbnak.

A nyári képzőművészeti tábor, a honfoglalás kori életmódtábor, a diákok garabonciás olvasótábora és a Kátay Zoltán Cserkésztábor mellett sajátos szín a nép­táncosok szaktábora, amelynek hátterében a helybéli­ekből verbuvált Kösöntyű néptánccsoport munkája áll. Ezt a tánccsoportot a Népfőiskola igazgatója, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella vezeti. A hagyományteremtő kö­zösségi munka és az intézmény irányítása, mint rész az egészben, így válik teljessé. Ahogyan Lezsák Sándor tör­vényhozói, parlamenti munkáját teszik teljessé a népfőis­kolai közösségeket szervező, a valóság kemény üzeneteit és feladatait megfogalmazó népfőiskolai kollégiumok, tanácskozások, szaktanfolyamok. És így illeszkedik a népfőiskolai intézmény Lakitelek életébe, a Tisza menti és Kecskemét környéki táj hétköznapi és ünnepi való­ságába.

Népfőiskola és tágabb környezete egymást erősítik, a társadalmi igény utolérte a Népfőiskola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen részt vevő katoli­kus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismereteket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli tanul­mányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiata­loknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött együttműködési megál­lapodás keretében kifejezetten EU-ismeretekre alapozott szaktanfolyam, valamint négy féléves posztgraduális EU-agrárközgazdász képzés kezdődött. Minden esz­tendőben megrendezik a nyári Európa Szabadegyetemet, a fiatal politológusok találkozóját, amelynek részvevői elkészítik az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások politológiai elemzését. Mindemellett szervezik a Csengey Dénes Vándoregyetemet Budapesten a Kossuth Klubban.

A Népfőiskola hazai és nemzetközi vonzerejét az is növeli, hogy az igényes szellemi vendéglátás mellett ügyel a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésé­re is. Kitűnő konyha, teniszpálya, uszoda, edzőterem, szabadtéri sakk és sok más szolgáltatás közül válogathat a látogató. Kapcsolata Lakitelek település­sel mindennapos. A népfőiskolai dolgozók többsége lakiteleki, akiknek nemcsak jövedelmet biztosító mun­kahely, de azt is érzik, hogy napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek. Az intézmény együttműködik a lakiteleki óvodával és általános iskolával, a dolgozók gimnáziumában lakiteleki pedagógusok is tanítanak, és az itt érettségiző diákok többsége is lakiteleki. A lakite­lekiek nagy része szoboravatón, tanfolyamokon, képző programok segítségével vagy éppen egy uszodai élményen át ismerte meg a Népfőiskolát. A tervek szerint hamarosan kerékpárút köti össze a települést a Népfő­iskolával, és így még közelebb kerülnek egymáshoz.

2003 elején a Magyar Örökség Díj kuratóriuma úgy döntött, hogy március 22-én, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban pedagógiai és közösségszervező munkássága elismeréséül a Lakiteleki Népfőiskolának Magyar Örökség Díjat adományoz.

A Vasárnapi Újság 2013. szep-tember 29-én 26 éves történelem címmel interjút készített Lezsák Sándorral, amelyben azt mondta, hogy „a Kárpát-medencei nép­főiskola-rendszer előbb szellemileg, később gazdaságilag is megerősítheti a magyarságot, és ennek a szellemi há­lózatnak a kialakítása már megkezdődött”.

 

*Megjelent a Szín. Közösségi Művelődés 2013/3-as számában.

Új hozzászólás