Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Utak és ösvények a természetben

„Szabaduljunk ki a megszokott környezetünkből, és menjünk ki a természetbe”

A 18. században kirobbanó ipari forradalom alaposan megváltoztatta és felforgatta az emberek addigi életét. A kor „csúcstalálmánya” a gőzgép volt, amely a befektetett energiát páratlan módon hasznosította, így a gyárak „életre keltek”, a tömeggyártás pedig valósággal kivirágzott.

A korszerű eke és a négyes forgó megjelenésével a mezőgazdasági termelékenység hatékonysága alaposan feljavult, így többé már nem volt szükség annyi földművelőre, mint korábban. Az addig kétkezű munkát végző emberek élete gyökeresen megváltozott: sokan a városokba kényszerültek, hogy az újonnan épített gyárakban keressenek munkát. A világ az elmúlt évszázadokban még jobban felgyorsult, és szinte teljesen elgépiesedett. A tömeggyártás valósággal „felfalta” a világot – a hagyományos módon elkészített termékek ma már kuriózumnak számítanak. Gépek segítségével beszélgetünk és utazunk, informálódunk és tanulunk; nekik köszönhetjük gazdag ruhatárunkat és változatos ételeinket; már lassan szórakozni, levegőt venni vagy ismerkedni sem tudunk nélkülük.




A Nemere lábánál (Farkas György felvétele)

Ma talán József Attila vadakat terelő juhásza is egy irodában tengetné élelmezési menedzserként az életét, így nem kis felüdülés az, amikor visszakaphatunk „néhány szeletet” az anyatermészetből – ezért is lehetünk hálásak Farkas György egyetemi oktatónak, nyugalmazott vegyésznek és hobbi természetfotósnak, hogy virágillatú-madárcsicsergős fényképeivel egy röpke másfél órára „megidézte a vadont” a Györkös Mányi Albert Emlékház termében.




Farkas György (Demeter Zsuzsanna felvétele)

„Mindannyian dobozokban élünk, most is dobozban vagyunk. Az iroda, az autó, a lift, a vonat, a kórház is doboz, szabaduljunk ki a megszokott környezetünkből, és menjünk ki a természetbe; szellemileg és fizikailag is felfrissülünk” – vallja Farkas György, aki a Művelődés Estek rendezvénysorozat idei évadzáró előadását május 5-én tartotta meg Utak és ösvények a természetben címmel. Az érdeklődőket az Emlékház intézményvezetője, Kós Katalin, illetve Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője és a sorozat házigazdája köszöntötte.




Kós Katalin, Farkas György és Dáné Tibor Kálmán (Demeter Zsuzsanna felvétele)

„A 21. században a média hatására mindenki meghökkentő dolgokat próbál csinálni – én ezt a fényképezésben nem tartom helyénvalónak. Inkább a gondolatébresztést, az élményszerzést és az ismeretek bővítését tartom nagyon fontosnak” – fejtette ki Farkas György, aki átfogó betekintést nyújtott a természetfotózás, illetve a fényképészet elméleti világába, melyet a saját alkotásain keresztül próbált minél jobban szemléltetni.




A túra célpontja (Farkas György felvétele)

Mire van szükség a természetfényképezésben? Elsősorban saját ötletekre és tudatos tervezésre, valamint a téma átható tanulmányozására; de a megfelelő felszerelés (állvány, szűrők, derítőlapok, villanófény, távkioldó, megfelelő öltözet) és a mentális felkészültség (kitartás, türelem, megosztott odafigyelés, nyugalom) is elengedhetetlen. A természeti tényezők – úgy mint a napállás (évszak, napszak), a levegő nedvességtartalma, illetve a felhők jelenléte vagy hiánya – nagyban befolyásolják a fénykép sikerességét; ahogyan a fényképészeti paraméterek is: záridő, rekesz, exponálás, fehéregyensúly, mélységélesség, szűrőhatás stb.




Kökörcsin (Farkas György felvétele)

A technológiai forradalom a fényképészet világára is kihatott: ma már sokkal több és jobb minőségű fotót tudunk előállítani jóval kevesebb idő alatt, és jelentősen olcsóbban. Bár a digitális technika előnyei vitathatatlanok, a fotós mégis könnyen belekényelmesedhet ebbe az állapotba. „Sokan azt mondják: én csak nyomom a gombot, hogy minél több képet készítsek, majd odahaza a számítógép előtt kiválogatom azokat, amelyek megfelelnek nekem. Úgy vélem, hogy ez egy ingoványos zsákutca. A jó fénykép sikere az átgondolt képkompozíció és a megfelelő időpont kiválasztása” – fejtette ki Farkas, aki szerint a mennyiségi hajsza ront az alkotások minőségen.




Vízesés a Pietrele patakon (Farkas György felvétele)

A sok, gyakran válogatás nélkül készült kép „elaltatja” a figyelmünket, és már nem szentelünk kellő odafigyelést az olyan összefüggésekre, amelyek elengedhetetlen feltételei a jó természetfotóknak: a színek és fények viszonya, a képalkotó elemek milyensége és egymásmellettisége, vagy a kivágás és a megvilágítás. A természetfotózás minden szépségével együtt néha lemondással jár: nem elég csak a meleg, szélmentes időre várnunk, a sikeres fotók gyakran mostoha körülmények között – hidegben, esőben, viharban – születnek. Ez a hobbi főként azoknak ajánlott, akik képesek feladni a modern civilizáció adta kényelmüket.




Zergecsapat (Farkas György felvétele)

Egy természetfotósnak gyakran már éjfél után – vagy hajnalban – érdemes útnak erednie, hogy a megfelelő időben és helyen legyen, olykor pedig nehezen megközelíthető helyszínekre is ajánlatos ellátogatnia. A természetfotózásnak gyakorlati jelentősége is van: a természeti változások megörökítésével fegyvert adhatunk a környezetvédők kezébe. „Fényképeinket eljuttathatjuk a megfelelő környezetvédő szervezetekhez, amelyek hatékonyan fel tudják azokat használni; dokumentálni tudják így mindazt, amiért nagyon kevesen, de nagyon sokat küzdenek” – folytatta gondolatait Farkas György.




A közönség lelkes tapssal jutalmazta az előadót (Demeter Zsuzsanna felvétele)

A természetfotózás olyan határtalan szépségeket tárhat elénk, amelyektől modern életmódunk miatt már szinte teljesen eltávolodtunk. A burokban élő ember így talán kicsit újra beleszagolhat az „ősi otthon” illatába, hiszen ne feledjük: az emberi lény nem dobozokban, hanem teljesen természetes környezetben fejlődött ki az évezredek folyamán.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)

A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)

A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

Filmvetítéssel egy- bekötött előadás és kötetlen beszélgetés során elevenítették fel a kolozsvári vívósport kezdeteit és legszebb éveit a Györkös Mányi Albert Emlékházban április 7-én. (Csak itt, csak online!)