A 18. században kirobbanó ipari forradalom alaposan megváltoztatta és felforgatta az emberek addigi életét. A kor „csúcstalálmánya” a gőzgép volt, amely a befektetett energiát páratlan módon hasznosította, így a gyárak „életre keltek”, a tömeggyártás pedig valósággal kivirágzott.
A korszerű eke és a négyes forgó megjelenésével a mezőgazdasági termelékenység hatékonysága alaposan feljavult, így többé már nem volt szükség annyi földművelőre, mint korábban. Az addig kétkezű munkát végző emberek élete gyökeresen megváltozott: sokan a városokba kényszerültek, hogy az újonnan épített gyárakban keressenek munkát. A világ az elmúlt évszázadokban még jobban felgyorsult, és szinte teljesen elgépiesedett. A tömeggyártás valósággal „felfalta” a világot – a hagyományos módon elkészített termékek ma már kuriózumnak számítanak. Gépek segítségével beszélgetünk és utazunk, informálódunk és tanulunk; nekik köszönhetjük gazdag ruhatárunkat és változatos ételeinket; már lassan szórakozni, levegőt venni vagy ismerkedni sem tudunk nélkülük.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvest28_f.jpg)
Ma talán József Attila vadakat terelő juhásza is egy irodában tengetné élelmezési menedzserként az életét, így nem kis felüdülés az, amikor visszakaphatunk „néhány szeletet” az anyatermészetből – ezért is lehetünk hálásak Farkas György egyetemi oktatónak, nyugalmazott vegyésznek és hobbi természetfotósnak, hogy virágillatú-madárcsicsergős fényképeivel egy röpke másfél órára „megidézte a vadont” a Györkös Mányi Albert Emlékház termében.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvest22.jpg)
„Mindannyian dobozokban élünk, most is dobozban vagyunk. Az iroda, az autó, a lift, a vonat, a kórház is doboz, szabaduljunk ki a megszokott környezetünkből, és menjünk ki a természetbe; szellemileg és fizikailag is felfrissülünk” – vallja Farkas György, aki a Művelődés Estek rendezvénysorozat idei évadzáró előadását május 5-én tartotta meg Utak és ösvények a természetben címmel. Az érdeklődőket az Emlékház intézményvezetője, Kós Katalin, illetve Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője és a sorozat házigazdája köszöntötte.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvest23_0_f.jpg)
„A 21. században a média hatására mindenki meghökkentő dolgokat próbál csinálni – én ezt a fényképezésben nem tartom helyénvalónak. Inkább a gondolatébresztést, az élményszerzést és az ismeretek bővítését tartom nagyon fontosnak” – fejtette ki Farkas György, aki átfogó betekintést nyújtott a természetfotózás, illetve a fényképészet elméleti világába, melyet a saját alkotásain keresztül próbált minél jobban szemléltetni.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvest212.jpg)
Mire van szükség a természetfényképezésben? Elsősorban saját ötletekre és tudatos tervezésre, valamint a téma átható tanulmányozására; de a megfelelő felszerelés (állvány, szűrők, derítőlapok, villanófény, távkioldó, megfelelő öltözet) és a mentális felkészültség (kitartás, türelem, megosztott odafigyelés, nyugalom) is elengedhetetlen. A természeti tényezők – úgy mint a napállás (évszak, napszak), a levegő nedvességtartalma, illetve a felhők jelenléte vagy hiánya – nagyban befolyásolják a fénykép sikerességét; ahogyan a fényképészeti paraméterek is: záridő, rekesz, exponálás, fehéregyensúly, mélységélesség, szűrőhatás stb.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvestek29.jpg)
A technológiai forradalom a fényképészet világára is kihatott: ma már sokkal több és jobb minőségű fotót tudunk előállítani jóval kevesebb idő alatt, és jelentősen olcsóbban. Bár a digitális technika előnyei vitathatatlanok, a fotós mégis könnyen belekényelmesedhet ebbe az állapotba. „Sokan azt mondják: én csak nyomom a gombot, hogy minél több képet készítsek, majd odahaza a számítógép előtt kiválogatom azokat, amelyek megfelelnek nekem. Úgy vélem, hogy ez egy ingoványos zsákutca. A jó fénykép sikere az átgondolt képkompozíció és a megfelelő időpont kiválasztása” – fejtette ki Farkas, aki szerint a mennyiségi hajsza ront az alkotások minőségen.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvest211.jpg)
A sok, gyakran válogatás nélkül készült kép „elaltatja” a figyelmünket, és már nem szentelünk kellő odafigyelést az olyan összefüggésekre, amelyek elengedhetetlen feltételei a jó természetfotóknak: a színek és fények viszonya, a képalkotó elemek milyensége és egymásmellettisége, vagy a kivágás és a megvilágítás. A természetfotózás minden szépségével együtt néha lemondással jár: nem elég csak a meleg, szélmentes időre várnunk, a sikeres fotók gyakran mostoha körülmények között – hidegben, esőben, viharban – születnek. Ez a hobbi főként azoknak ajánlott, akik képesek feladni a modern civilizáció adta kényelmüket.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvestek20.jpg)
Egy természetfotósnak gyakran már éjfél után – vagy hajnalban – érdemes útnak erednie, hogy a megfelelő időben és helyen legyen, olykor pedig nehezen megközelíthető helyszínekre is ajánlatos ellátogatnia. A természetfotózásnak gyakorlati jelentősége is van: a természeti változások megörökítésével fegyvert adhatunk a környezetvédők kezébe. „Fényképeinket eljuttathatjuk a megfelelő környezetvédő szervezetekhez, amelyek hatékonyan fel tudják azokat használni; dokumentálni tudják így mindazt, amiért nagyon kevesen, de nagyon sokat küzdenek” – folytatta gondolatait Farkas György.
![](/sites/default/files/nagykep/Cikkekhez/muv-estek/termeszetfotos/muvestek213.jpg)
A természetfotózás olyan határtalan szépségeket tárhat elénk, amelyektől modern életmódunk miatt már szinte teljesen eltávolodtunk. A burokban élő ember így talán kicsit újra beleszagolhat az „ősi otthon” illatába, hiszen ne feledjük: az emberi lény nem dobozokban, hanem teljesen természetes környezetben fejlődött ki az évezredek folyamán.