Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Művelődés-est a kolozsvári vívósportról

Így lett a 19. századi Kolozsvár a magyar vívás fellegvára

„Nagyobb gonddal ápold tested épségét is, hogy az méltó lakása legyen lelkednek s könnyebben cselekedhesd a jót” – írta Széchenyi Istvánnak édesapja 1817 májusában, mintegy atyai útravalóként. A „legenda” szerint a legnagyobb magyar magánál tartotta apja levelét élete végéig, és komoly hatással voltak rá szavai.

A reformkor úttörői – az élen Széchenyivel és Wesselényivel – jól tudták: Magyarország polgári átalakulásához nem elég csupán gazdasági, tudományos és kulturális téren változást elérni. A sportot is – mely korábban főként az arisztokrácia szórakoztatására szolgált – is le kell „emelni” a nép szintjére, ugyanis a sport összetart, erősít és nevel, továbbá egy egészséges szellemi élet kialakításához elengedhetetlen a testkultúra fejlesztése is. A sportélet megszervezése így prioritássá vált: az egyletek megalapítása révén nemcsak a nemzeti identitás, hanem a „civil kurázsi”, és az azzal járó felelősségvállalás, valamint a harci szellem is nagyban felerősödhetett, hozzájárulva így egy modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. A polgárosodás „szele” elért Kolozsvárra is, melynek kultúr- és sporttörténete kéz a kézben fejlődött, majd bontakozott ki a 19. században. Erről a folyamatról tudtunk meg többet április 7-én, csütörtökön, a Györkös Mányi Albert Emlékházban szervezett Művelődés Estek újabb előadásán.




Élénk érdeklődés kísérte az előadást (Demeter Zsuzsanna felvétele)

A szép számban egybegyűlteket és az előadókat Kós Katalin intézményvezető köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy a tavaly – a Művelődés szerkesztősége és az Emlékház által közösen – beindított rendezvénysorozat nagy sikernek örvend. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés főszerkesztője és egyben a sorozat házigazdája elmondta: céljuk a rendezvénysorozattal az, hogy a szerzők, valamint a folyóirat szerkesztői közelebb kerüljenek az olvasókhoz. ​Ezek után Killyéni András sporttörténész kezdte meg érdekfeszítő előadását a reformkori Kolozsvár vívóéletéről.




Killyéni András sporttörténész (Demeter Zsuzsanna felvétele)

A vívásnak közel kétszáz éves hagyománya van a kincses városban. Az első vívótermet 1818-ban nyitották meg a Redut – a mai Néprajzi Múzeum épülete – egyik termében, miután báró Wesselényi Miklós és gróf Béldy Ferenc meghívására a városba érkezett az olasz Gaettano Biasini – aki katonatisztként szolgált Napóleon oroszországi hadjáratában. A sportág ekkor még magánalapon működött, hiszen csak a tehetséges és megfelelően gazdag fiatal arisztokraták vívhattak. „A korabeli vívómesterek olyanok voltak, mint a cirkuszi művészek: olyas valamire volt képesek, amire más nem, így az arisztokraták megfizették őket, hogy eljárhassanak hozzájuk vívást tanulni” – fejtette ki Killyéni.




Killyéni András elvenítette fel a kolozsvári vívósport kezdeteit (Demeter Zsuzsanna felvétele)

A kolozsvári vívóélet azonban nem ragadt meg ezen a szinten. Pár évvel később, 1824-ben beindították a Kolozsvári Viadal Iskolát, amely méltó vetélytársa volt az egy évvel később alapított Pesti Nemzeti Vívóintézetnek. Bölöni Farkas Sándor és Kendeffy Ádám révén a kolozsvári vívóiskola 1834-ben részvénytársasággá alakult, amely a tehetséges fiataloknak ingyenes oktatást biztosított – így számos nehéz sorsú gyermeknek jutott lehetősége arra, hogy kapa és kasza mellett tőrt is ragadjon. Az iskola fenntartásához húsz arisztokrata járult hozzá anyagilag – többek között gróf Kendeffy Ádám, báró Jósika Lajos, báró Wesselényi Miklós és gróf Bethlen Domokos –, és a befektetett pénznek a kamatából fizették Biasini vívómestert, illetve vásárolták meg a szükséges felszereléseket. A társaság minden évben javasolhatott egy-egy tehetséges ifjút, aki két évig ingyenesen vívhatott, utána pedig visszajárhatott edzeni, de a vívófelszerelés költségeit már saját magának kellett fenntartania.




A kolozsvári vívósport egykori kiválóságai: Uray Zoltán (balról) és Geréb Zsolt (jobbról) 
(Demeter Zsuzsanna felvétele)

A vívás nemcsak fizikai és technikai, hanem komoly szellemi képzés is volt – az irodalom mellett talán a sport tudta leginkább megszólítani és nevelni a nép egyszerű fiait. „1848-ban ezek a vívók elsőként gyűlnek össze Kolozsváron, és beállnak a vörössipkások egyik hadosztályába – sokszor apa és fia is –, majd a sok áldozattal járó piski csatában megmutatják azt, hogy nemcsak sport-, hanem szellemi értéke is volt a vívásnak” – idézte fel a sporttörténész Bem József erdélyi hadjáratának a sorsfordító ütközetét, melynek következtében Erdély ismét magyar fennhatóság alá került.

A korabeli kolozsvári vívóélet hangulatvilágába Püsök Botond Kendeffy című kisfilmje nyújtott egy másfajta betekintést. A filmet Virginás Andrea filmesztéta, a Sapientia EMTE Fotó- és Filmművészeti Tanszékének oktatója vezette fel, aki örömét fejezte ki, hogy több volt és jelenlegi diákja is szerepelt, illetve közreműködött az alkotásban – köztük a rendező is.




Virginás Andrea és Püsök Botond (Demeter Zsuzsanna felvétele)

A film A Házsongárd arcai című sorozathoz tartozik, amelynek Buglya Sándor és Tóth Orsolya a producere. A tizenegy részből álló produkció célja az, hogy közelebb kerüljenek hozzánk azok a történelmi személyiségek, akiket ma jóformán csak névként, illetve síremlékként ismerünk a Házsongárdból. „A történet a 19. század elején játszódik Erdélyben, és egy kívülálló – szegény sorsú, de tehetséges vívógyerek – szemével ismerhetjük meg jobban Kendeffyt; az ő történetmondásán keresztül léphetünk be ebbe a világba. Csak drukkolni tudok, hogy nagyjátékfilm legyen ebből a 11 percből, és sokkal tovább tudjunk együttlétezni ezzel a világgal” – zárta gondolatait a filmesztéta.




Így készült a film. Rögtönzött páston színészek, operatőrök és statiszták

Püsök Botond is ejtett néhány szót a filmről, illetve az azzal kapcsolatos kihívásairól. A film rendezésének elvállalásáig mit sem tudott a vívás világáról, nagy segítségére volt azonban Killyéni András, aki az események sporttörténeti hátterét „boncolgatta”, illetve Habala Péter vívómester, aki a vívójelenetek kidolgozásában segédkezett. Voltak anyagi nehézségek is, ugyanis egy viszonylag alacsony költségvetésű alkotásról van szó, de a legnagyobb kihívást talán az jelentette a rendezőnek, hogy először készített filmet egy valós, történelmi személyiségről.




Jelenet a filmből

A kisfilm és a sporttörténeti előadás is elnyerte – mind minőségében, mind értékgazdagságában – a közönség tetszését. Többen is kérdéseket tettek fel, vagy a vívással, netán Kendeffyékkel kapcsolatos emlékeiket osztották meg; úgy tűnt, az est igencsak megmozgatta a jelenlévőket. Bár ez nem csoda: az a szociális érzékenység, az a tenni akarás, amelyet a reformkori Kolozsváron tanúsítottak a jómódú és tehetős arisztokraták, joggal inspirálhatja a jelenkor folyton rohanó, egyre inkább önmagába feledkező emberét is.

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)

A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)

A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)