A modern Kolozsvár születése

A kiegyezést követő városrendezési és modernizációs fejlesztések

Művelődés Estek második évadja október 13-án kezdődött meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást.

A második ipari forradalom, illetve az 1867-es kiegyezés után megkezdődtek a városrendezési és modernizációs fejlesztések a magyarországi városokban, így Kolozsváron is, amely ekkor Erdély harmadik legnagyobb települése volt a maga 26 ezer lakosával. Az első vonat 1870 szeptemberében futott be Kolozsvárra, 1872-ben pedig megnyitották a tudományegyetemet, és a város hamarosan oktatási központtá vált. Azonban a hetvenes évek második felében nehéz éveken ment keresztül Kolozsvár: kolerajárvány, tűzvész és árvíz is pusztított, majd ezt követően vízbotrányok árnyékolták be a helyiek mindennapjait. 1880-tól megkezdődtek a nagyobb infrastrukturális fejlesztések: parkosították a Trencsin és a Karolina teret, átalakították a Főteret, megnyitották a közvágóhidat és a telefonközpontot, illetve kiépítették a csatornarendszert és a vízvezetékrendszert, 1905-re pedig Kolozsvárra is megérkezett a hőn áhított villamos közvilágítás.

Művelődés Estek következő előadását Benkő Levente történész, a folyóirat szerkesztője fogja tartani A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel november 9-én 18 órától, ugyancsak a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Fazakas László történész-kutató

Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője, illetve Fazakas László

Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről

Képsorok az eseményről (Demeter Zsuzsanna felvételei)

 

Új hozzászólás