A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A Facebook a világ legnagyobb közösségi oldala, melyre közel 1,9 milliárdan regisztráltak eddig – a felhasználók közel fele rendszeresen, napi szinten használja az oldalt. Mivel a közösségimédia-óriást nemcsak szórakozásra vagy ismerkedésre, hanem informálódásra is használjuk, érdemes megvizsgálni: mennyire maradnak szabadok a közösségi oldalon meghozott döntéseink, és milyen mértékben befolyásol minket ez a „szocio-technikai hibrid”, amelyet emberi és algoritmikus tényezők egyaránt alakítanak.
A Facebook elsődleges célja az, hogy minél több időt töltsünk az oldalon – ez ugyanis több megjelenített reklámot, azaz több profitot jelent a médiaóriás számára. Továbbá minél több időt töltünk az oldalon, annál kiismerhetőbbé válunk, és a Facebook egyre testhezállóbb hirdetésekkel bombázhat minket, melyek nagyobb valószínűséggel keltik fel a figyelmünket, illetve az érdeklődésünket – a végeredmény: még több profit.
És hogy ezt a feladatot mennyire végzi hatékonyan? Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent egyik tanulmány szerint 70 lájk elég ahhoz, hogy a közösségi oldal algoritmusa jobban kiismerje a felhasználó személyiségét a barátokénál és a lakótársakénál. 150 lájk felett már a családtagoknál, 300 után pedig a partnereknél is pontosabb személyiségi profilt képes alkotni a rendszer a felhasználóról.
Érdemes még megemlíteni a „buborékhatást”: a Facebook ahhoz, hogy minél inkább komfortos körülményeket biztosítson nekünk az oldalon, olyan információkkal, hírekkel tölti meg a hírfolyamunkat, amelyek a leginkább megerősítik – vagy felerősítik – a felhasználó gondolatait, elképzeléseit, nézeteit, így egyfajta buborékba zár minket. Ennek pedig hosszú távon komoly következményei lehetnek, ugyanis még inkább kiszélesítheti a bizonyos társadalmi, politikai, ideológiai vagy vallási nézeteken szerveződő csoportok, közösségek, szubkultúrák közötti árkokat, egyfajta párhuzamos világokat kreálva ezáltal, amelyek között gyakorlatilag nincs átjárás.
A téma bővebb változatát elolvashatják majd a Művelődés folyóirat áprilisi lapszámában.
